Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-28 / 23. szám
IM étfsffw» 83« mmámt ki*» et füléi* 192 combat. ZAIAMEGYE1ÚJSÁG ——liimillllMllii liMflUilM ni' il Uli 11 ^arkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, sSchenyi-tér 4, — ■ Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Barcelona elfoglalása után veszélyesnek tartja a francia sajtó a nemzetközi helyzetet. A külpolitika hirei. Barcelona, január 27. Franco tábornok csapatai tegnap déiután befejezték Barcelona elfoglalását és bevonubak a városba. A vörösök számottevő ellenállást nem kíséreltek meg, hanem fejvesztetten meneküllek a francia határ felé. Negrin vörös miniszterelnök és Del Vayo külügyminiszter francia területre menekültek. Barcelona elfoglalása nagy örö* met keltett Rómában. Százezrek vonultak a miniszterelnöki palota elé, éltetve Mussolinit és Francot. Mussolini beszédében Olaszország erejéről szólt. A nemzetiek bevonulása a lakosság leirhatatlan Crömrivalgása köbben történt. Százezres tömegek várták a csapatokat az utcán, A nemzetek felgyújtották a köztársasági ujságárusitó helyeket. A kikötőben megjeleni a nemzetiek hajóhada. A köztársasági kormány Figuerssba telte át székhelyéi. Barcelonával e gyűlt hat község is a nemzetiek kezébe betűit. A lü'földi saj'ó élénken foglalkozik Barcelona elfoglalásával és annak várható fejleményeivel. A toldani Times azt Írja, hogy Mussolininak most már nincs semmi kívánnivalója a spanyol poigárháboiu befejezéséig, ami a nyár végére várható. A párisi lapok szerint Berlinnek és Rómának fő gondja most a földközi- tengeri kérdés, valamint a gyarmatügyek rendezése. Egyes lapok szerint a helyzet olyan veszélyes, mint volt szeptemberben. Franco tábornok Barcelonába való bevonulását az olasz légió- nistak parancsnoka utján táviratban közölte Mussolinival. Soha sem feledkezik meg az olasz katonákról, akik neki segi gégéié voltak. Páris, január 27. Bonnet külügyminiszter a kamarában nagy beszédet mondóit. Kijelentette, hogy a müncheni egyezményt nem szabad kárhoztatni, mert az azóta nyilvánosságra kerülő okmányok igazolják a francia kormány politikáját, amely Európát és Franciaországot a bom'asjíó kalandtól merítette meg. Hangsúlyozta, hogy Franciaország szu- verénitását és határai! feliétien megvédi, s ha elkövetkezik egy végső próba, a nép egy szívvel áll a kormány mögé. A francia kormány hive a független Spanyolországnak és a be nem avatkozás! politikának. Oroszországgal és a közép- és keieíeurőpai államokkal szövetségeiket fenlart- ják. Budapest, január 27. A képviselőké* és a felsőház külügyi bizottságaiban Csáky külügyminiszter részletesen beszámolt berlini ú járól és a külpolitikai helyzetről Kijelentette, hogy a berlini tárgyalások során a magyar felfogás teljes megértésre talárt és az a megállapodás alakult ki, hogy a két ország körött nincse nek ellentétes érdekek, sőt érdek- közösség áll fenn. A Berlin— Róma tengely soha ilyen szilárdan nem állt, mint most és Berlinben örömmel vették tudomásul, hogy Magyarország a legjobb vi szonyt aisarja a tengelyhatalmakkal feníarlani. Berlinben a külügyminiszter szóvá tett buo.iyos füneíeket, amelyek a magyarországi németek körében tapjsz’al- halók, s amelyek alantasak az Vonjuk Ee egyetértés megzavarására. Német körökben konkrét adatokat kértek és ^jelentették, hogy minden illegitim akciói, ameiy német terűié rői indul ki éz Magyarország ellen irányul, szigorúan megtorolnak. Ha a német kisebbség jogsit biztosiijuk, ezt a német birodalom hajlandó lesz megfelelő előzékenységgel viszonozni. Hitler vezér ismét hangoztatta, hogy a magyar—német határvonalat széninek és sérthetetlennek tekinti és Németország nem afear beavat- kOiíii a magyar belpolitikába. A birodalom vezetői német érdeknek tekintik, hogy Magyarország erői, független és megelégedett legyen. Függetlenségünket tehát német részről veszély nem fenyegeti. Utalt a külügyminiszter arra, hogy Olaszországgal viszonyunk kitűnő. Erős a magyar- lengyel barátság és olyan politikai realitás, amelyhez lassanként egész Erőpa hozzászokik. Rámái- heső, hogy Jugoszláviával együttműködés alakul ki. A román- magyar viszony a kisebbségi kérdés alakulásától függ. Hangoztatta a miniszter, hogy a kom rnunisfaeüenes paktumhoz való csatlakozás semmiféle katonai köelezatfség vállalását nem jelend. A miniszter beszédéhez többen szóllak hozzá. Lakatos Gyula kérte, hogy a kormány koncén irá ja erejét a rutén kérdésnek magyar szempont szerinti megoldására. a konzekvenciákat, GySieres változásodat kíván ai egsf®sülete&!sé8 a feiSsséleméiiy. A képviselőház egyesített bizottságai javában tárgyalják a második zsidőjávasiaíol, s ezzel egyidejűén az országban mindenfelé már most berandaíkednek társadalmilag is az új helyzetre. Csak Zalaegerszegen mozdul meg nehezen ez a kérdés. Már a tavasszal rámutattunk arra, hogy s megyeszékhelyen még mindig túlzóit szerepel játszanak a liberális elemek és ezen változtatni kei!. A közvélemény cikkünket (e jes mértékben helyeselte, de az érdekeitek nem voltak hajlandók hadállásaikat feladni. Azőia a közvélemény még erőteljesebben sürgeti, hogy a zsidókérdés konzekvenciáinak levonása Zalaegersz-gen is megtörténjék. Szinte általános a kívánság, hogy tisz!a helyzetet keli teremteni az egyesületekben, testületekben az egészséges keresztény társadalmi élet kialakítása érdekében. Tűnjenek el pozícióikból a liberális keresztények, a ugyanakkor szűnjék meg némely egyesület keretén belül a zsidó- keresztény együttműködés. A Kereskedelmi köméi a legutóbbi események hatása alatt már megindul! a tisztulási folyamat és valószínű, hogy rövidesen már az a néhány keresztény kereskedő is ott hagyja az egyesülete-, aki eddig ki tartott a kör meilcít. Ennek a változásnak meg kell történnie más vonatkozásban is. Elsősorban a sportélet terén szükséges az átalskulás. A zalagerszegi keresztény Move sportegyesüktől évek óta mint versenytárs áll szemben az erősen zsidöárdekeltségü Zalaegerszegi Torna Egylet. A keresztény társadalom megalakulásától fogva sajnálkozással figyelte, hogy az utóbbiban derék, érdemes keresztény emberek szerepet játszanak, akiket szívesebben látott volna a magyar sportéletben. Nagyon jól (adjuk, hogy a keresztény erők szélforgácsolésáért nem egyedül ők hibáztathatták. Be kell vallani őszintén, hogy az évek során a Move résiéről is történtek hibák, s kölcsönös megértéssel már annak idején el lehetett volna talán kerülni a második sportegyesület megalakulását. A Move sportegyesület és a ZTE keresztény vezetői és hivei köiöít azonban soha sem voltak olyanmérlékü ellentétek, amelyek nem volnának áthidalhatók. A mii idők, a magyar élet történelmi átalakulása pedig különösen alkalmas arra, hogy a magyar sportolók között is megtörténhessék a megegyezés. Ezen a helyen kérjük fel a Move és a ZTE derék magyar vezetőit, kezdjék meg a tárgyalásokat az egységes zalaegerszegi, magyar sportélet és sport- szervezet alakítása érdekében. A megoldás módjára a két vezetőség hivatott, de azért elgondolásunkat a közvélemény elé tárjuk. Mindkét egyesület megszüntetéséről és teljesen új sport* egyesület alakításáról nem lehet szó, mert a Move nemzetvédelmi egyesület is, amelynek fennmaradására feltétlen szükség van. A helyes megoldás az volna, ha az összes magyar zalaegerszegi sportolók és sportvezetők a Movefean tömörülnének, termé- sze-esen oly módon, hogy a Move! is átszerveznék, illetőleg a ZTE-bői belépő, jól bevált sportvezetőknek komoly szerepet juttatnának. A ZTE jelenlegi elnöke lehelne a Move aleinöke vagy ügyvezető elnöke, s egyúttal ő irányíthatná a fuíbalszak* osztály működését. A tömeges átlépés után a ZTE megszűnhetnék, annál is inkább, mert aktiv sportolói úgyis valamennyien keresztények, így Zalaegerszegen erős fuíbaücíapaiot tudnának szervezni. A futballszakosztálynak azután a ZTE pálya lehetne az otthona, mig a Move-pálya megmaradna a többi sportág és a társadalmi tevékenység számára. — Hangsúlyozzuk, hogy erről a kérdésről és a megoldási módozatokról egyik egyesület vezetőségével sem tárgyaltunk, s elgondolásunkkal csak annak az általános óhajnak adtunk kifejezést, amely a város keresztény társadalmában mind erősebben tapasztalható. Ha az egyesülés megtörténnék, akkor február végén már egy-
