Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-22 / 18. szám
4. Zalamegyei Újság i-939. január 22. Ezzel fejezte be a Szentatya beszédét 8 a nyilvános kihallgatás a Sala dúcaiéban véget ért. A Szenlatya gyorsan és mozdulataiban erővel teljesen felemelkedett a trónusról, áldást osztott s az után eltávozott. A Vatikán egy szolgálattevő magasrangu tisztviselője mondotta ekkor, hogy a Szentatyát régen nem látta már ilyen felindultnak s hangjában soha nem tapasztalt még ennyi keserűséget és pesz szimizmust, mint e fogadtatás alkalmából. (KKK.) Zala megyét a tavasszal a szombathelyi kamarához csatolják? Beszámoltunk arról, hogy a földművelésügyi miniszter a Fel- sődunántuti Mezőgazdasági Ka mara székhelyét Győrből Szombathelyre tette át. Győr ugyan mindent elkövet, hogy a rendelkezést visszavonják, de ettől függetlenül Szombathely már készülődik a hivatal átvételére. Egyúttal Szombathelyen mozgalom indult meg gazdásági körökben, hogy a kamara területi beosztását változtassák meg és Z la megyét csatolják a szombathelyi kamarához, meri ez mindkét megyére előnyös. Horváth István, a vasmegyei Gazdasági Egyesület igazgatója most érkezett vissza Budapestről, ahol ebben a kérdésben is tárgyalt. Kijelentette, hogy minden vaiószinüség szerint Zala megyét már a tavasz folyamán a szombathelyi kamarához csatolják, de cserébe oda kell adni az Alsó- dunániuii Mezőgazdasági Kamarának Fejér megyét. A pénzintézetek jobban gyiimőicsöztetik vagyonukat, mint értékpapírjaikat. A bankok és takarékpénztárak birtokában levő íngaiianok értéke az egyesitett mérleg szerint 218,860000 pengői tesz ki. Túlnyomó részük birház. Az felért tiszta hczadék 8,847.000 pengő, kereken négy százalékot jövedelmez. A ménegek összes ak'.ivu mainak énéke 5 6 milliard pengő, az ingatlanok tehát az összes ak tivumok 3 9 százaiénak felet m g. A pénzintézetek birtokában lévő ériékpípirok 302,621.000 pengővel szerepelne« és 10,556 000 pengő ksrmtjöredeS'T.ük 3 5 százalékos gyümölcíözietést jelent. ÉríákpaD.rokba arj összes .as ivu mok 54 százaléka ven elhelyezve. A.~ ingatlanok ii Ö. mathozadéva kedvezőbb, 10 százalékkal hatódja meg az értékpapíroké*. értéke. Külön házat építettek és rendeztek be arra, hogy a megforduló idegenek egy helyen lát hassák mindazt, ami matyó. Öröm nézni azt a sok színes kézimunkát, amit ott felhalmoznak, nehéz tőlük megválni. Szeretné az ember mind tulipános ládába rakni és furulyaszó mellett haza felé vinni, s sok himes virággal díszíteni a kis szobát. Egy délelőtt három hatalmas autóbusz utasat tekintették meg és alig volt valaki, aki ne vitt volna valami emléktárgyat, valami hímzést magával. Nem lehet eléggé megbecsülni, hogy mit és mennyi előnyt jelent a Matyóház, úgy a matyók, mint az idegenek szempontjából. Ott van Balasagyarmat is múzeumával. Mögötte a Palócház. Mennyi minden van ott is, ami helyi jellegű. Népviseletet bemutató termeiben majdnem megszólítja az ember a tökéletes bábukat. Férfiak, nők ott állnak teljes ruházatban, szinpompás, népies viseletben. Mintha az utcáról léptek volna az üvegszekrénybe. Vannak külön, apró kis szobák bennük falusi szoba berendezések, tárgyak, mintha künn volnának a falun. Egész vármegyét ott látja a szemlélő abban az épületben. Népviselet szebbnél szebb művészi fényképfelvételek szemléltetik, ügy érzi az idegen, hogy a mai élő palócembert látja szokásaival, öltözékével, minden berendezésével. Úgy tűnik fel, mintha különböző falvakból összehívott emberek jöttek volna össze egy barátságos kézfogásra, csendes megbeszélésre, egymással való* meghitt megemlékezésre. Ilyen Zalaegerszegen, sem a vármegyében nincs. Pedig itt is meg lehetne valósítani Göcsejben is van, amit érdemes kiállítani, összehozni. Itt is be lehetne mutatni, hogy mennyi szépérzék és művészi készség van a göcseji emberben, mi mindenre van szü- sége bölcsőtől a szőttes szemfedőig. Milyen szép lenne a kus- tánszegieknek a Göcseji héten bemutatott ruhatára, egy külön teremben, milyen szép lenne, ha egy másik teremben a gáborján- háziak viselete pompázhatnék. A göcseji szőttesekből külön termet lehetne beiölteni. Mennyi motívum, alkotó készség nyilvánul* meg a disztörül közökön, tarisznyáikon, bőrdiszmunkaikon, fafaragásaikon. Össze kellene gyűjteni Göcsej növény- és állatvilágát.,Be lehetne mutatni, hogy milyen növények, fák vannak itt, milyen rovarok, madarak, állatok tartózkodnak állandóan itt. Melyek az átvonuló állatok. E részében valóságos természetrajzi múzeumot lehetne összeállítani, aminek hasznát diákgyerekek is vehetnék. Egy ilyen Göcseji háznak kellene lennie Zalaegerszegen is, mint megyei székhelyen. Egy ilyen Göcseji háznak állandó jelenléte hatással volna Göcsej népére is. Állandó hirdetője lenne Göcsej vidékének és megmutatná, hogy van itt is kulturális szellem, amely nem maradt el a fejlődésben, az élni akarásban. j Dr. Nagy Károly. A szombathelyi Kaszinóban az igazságügyi hatóságok karjaiba szaladt egy szélhámos* Göcseji Házat! Alig van az országban vármegye, amelynek székhelyén ne lenne muzeum, vagy legalább is magángyűjtemény. Jóformán csak Zalavármegye az, amelynek székhelyén, Zalaegerszegen nincsen muzeum, ami nem csak egy kul turális fogyatékosságra enged következtetni, hanem idegenforgalmi szempontból is meglehetős nemtörődömséget mutat. Nem lehet eléggé felbecsülni egy mu zeumnak, még, ha az olyan heiyi jellegű is, azt a hatását, amit különösen a fejlődő fiatalságra gyakorol annak szemlélete. Szuny- nyadó tehetségüket lángra lob- bantja, megindithitja bennük azt a folyamatot, amely életcélt ad fiatalságuknak, olyan érzelmeket, értékeket válthat ki, amelyek egész életükre fontos kihatást gyakorol- nak.Ismereteik bővülnek, helyes fogalmak alakulnak, észreveszik a természet ajándékát, annakjszáz-, meg százféle csodás megnyilvánulását. Idegenforgalmi szempontból sem lehet megbecsülni azt, ha egy városban van muzeum, képtár, vagy bármiféle más gyűjtemény, amely kulturális értékeket és kincseket képvisel. Minden idegen ember ahova eljut, érdeklődik annak a helynek nevezetességei iránt Figyelem-felkeltésének a legalkalmasabb módja egy jól és szépen berendezett muzeum. Maradandó hatással van mindenkire. Páris is sokkal kevesebbet érne, ha nem volna ott a „Louvre“-ja, London sem vonzana annyi ide- gegt, ha nem volna „British Muzeum“, Firenze sem volna Firenze, Uffici képtár nélkül, Budapest is szegényebb lenne, ha nem volna annyi képtára, múzeuma. De ne menjünk olyan messze. Itt a szomszéd vármegyében, Szombathelynek is van múzeuma. Ott van Sopron is, múzeuma ott diszlik a Deák téren. Stornó család magángyűjteményén nem csak fiatal festők lelkesednek, hanem külföldiek is elismeréssel adóznak. Ott a győri gimnázium kis múzeuma, ott van a Pannonhalmi főapátság és a zirci apátság készpénzben fel nem becsülhető képtára és múzeuma. A herendi porcellángyár bemutató termei évente több ezer embert vonzanak magukhoz. (Tavaly több mint 4.000 ember fordult meg.) Ott van Mezőkövesd. Matyóház várja az idegent, feltárul benne a matyó ízlés és szorgalom, munka alkotás, művészet minden Síombaihe’yről írják: Oütör•ökön este a Kaszinó Király utcai helyiségeben megjelent egy f a- ta!ember es arra Kérte az al'irz- te‘, hogy hivass;* kt S*rlay Lásaló földbirtokost. A vassrecsényi földbirtokos ki is ment és a nála jelentkező fiatalember így mutatkozott be neki: — Kámoni tiniíő vagyok, autószerencsétlenség ér*, kérek 100 pengőt kölcsön. Á gyors Kölcsön'érés meglepte a földbirtokost, de még fel sem ocsúdott a meglepetéséből, amikor a fiaiaiemb r, hogy meg- erőB tse állításéi, tovább foSyía'b: — Jói ismerem a nagyságos úr -testvérét Kámonból. Fél pete sem műit ei a beszélgetés után, amikor a Kaszinó másik helyiségéből véletlenül kijött Toldy Gyula ügyészségi elnök és Horváth György dr. rend- őrfőtanácsos. Mindketten hallották még a fiatalember kérésének szófoszlányait, de utánuk nyomban kijött a másik helyiségből Sarlay Géza kámoni plébános is. A kölcsöntkérő fiatalembernek annyi ideje sem maradt, hogy sarkonfordulva megszökhessél mert a következő percben már az ügyészség elnöke felismerte benne Siompfai Károly 27 éves szombathelyi magántisztviselőt, aki hét gimnáziumot végzett és aki 20 nappal ezelőtt szabadult ki a szombathelyi törvényszék fogházából, ahol kisebb csalásokért háromhónapi fogházbüntetését íöiíötíe. Nyomban ráolvasták, hogy ezúttal is jói kieszelt, de rosszul sikerűn szélhámosságot akart elkövetni. Stompías habozás nélkül beismerte ezt. A Kaszinó iagok közöl jelenlevő Krasznsy Pál dt. rendőrtaRácsos, a bünügyiosíiáfy vezetője pedig Stomfai Károlyt oú a helyszínen azonnal le;arióita!!3. Kétuiiilió pengő köYezetvám terkeii az autókat. A városok kövezetvámszedési joga a gépjármű tulajdonosokra jelentős terheket ró. A kövezetvám tétele az egyes városok jövedelemforrásának bőségéhez igazodik és menetenként 60 - 200 fillér között változik. A városokon keresztülhaladó gépjárművek számától és a vámtételektől függ az egyes városok kövezetvám bevétele, amely a húsz városban együtt évi 2 12 millió pengőt tesz ki a főváros kivételével, ahol két év előtt a gépjárómüvek kövezed vámját törölték. Nyolc város évi kövezetvám bevétele haladja meg a 1C0.000 pengőt Az 1937. évi bevétel Miskolcon 273.000, Győrött 243.000, Székesfehérváron 239 ezer, Pécsett 201.000, Debrecenben 194.000, Szegeden 126.000, Nyíregyházán 111.000 és Szol - nokon 111.000 pengő volt.
