Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-22 / 18. szám
2. Zalamegyei Újság 1939. január 22 Szövetkezeti hang a Felvidékről. Emléklap a munkácsi hősöknek. Maroknyi őrségünk vigyázta a munkácsi végei. Hődelkü nagyasszonyunk ősi saefészkének fa fyoa falai büszkén meredeziek a magasba, a hunyorgó csillagok felé, »csak azért is“ ősök kemény elszántságát példázván a dideregve vártázó hűség védő szárnyai alatt pihegő, késő unokáknak. És eldördült a puska, berregtek a harckocsik, gyilkos géppuskák kelepeliek a téli éjszakában. Tompán dörrentek az aknavetők. Bőgőit az ágyú. Fazós, álmos hajnalórán túlerő, orviáma- dás ért bennünket. Zihálva védekező, jelentő őrszemeink véres homlokkal zuhanlak a magyar ártatlanság fehér mezejére, hogy újra megszenteljék és újra miénkké kereszteljék azt, ami a mienk volt. Vér kellett a vi ágnak, — megadtuk! A jogos ulak megssko- sodtak a magyar szivek ráhullott szeretet áldozatától. A gyilkos túlerő hamar körülzárta az éber hűséget, de a szi vek önfeláldozó összedobbanásá- ból ősmagyar csoda támadt újra életre. Magyar katona akarat a sorsüldözött, a kockára vetett magyar életet megihlette, elszánttá, dacosan zúgóvá varázsolta. Munkács fegyvert ragadott, hogy megmutassa a világnak a lelkében és harcos szellemében még mindig régi magyart. Ezen a hideg hajnalon varázsütésre katonákká váltunk. Polgár és munkás, öreg és fiatal, mert az Isten akarata azzá tett bennünket, hogy új győzelemmel ajándékozhassa meg a friss vérrel szentelt Munkácsot. Áldassék érte a becsület és hősi jellem örök magyar Istene. Harcolt a tiszt és közkatona, honvéd és határőr, a csendőr, a rendőr és polgár vállvetve, a mega jószántából, készségesen alázatos szivvel-lélekkel, testvérként a testvérért 1 A megúitiódott Magyarország, a* örök magyar újból vizsgát tett a világ előtt. Azok a térképezők pedig, akik Ónként puskát ragadtak és beálltak a vérző közlegények soraiba, dicsőséges emléket emellek a példaadó magyar íealvérszere- tetnek és vitézségnek. Nem vethet ^.tt volna szemükre senki kötelességmulasztás?, ha a haícokba nem avatkoznak bele. D * ők nem tétováztak, nem mérlegeltek, ha nem puskát ragadva a hősi halált vállalták mindjajunkért. Gyönyörű emlékük eszményben, tartalomban elevenebb és el* , ragadóbb, mint a hivalkodó, gőgös márványoszlop, mert hűség és áidozatosság sugárzik felénk örökké emlékünkben maradó halálsápadt arcaikról. Munkács városa, az ősi Munkács vára új példát adott. Ne csak dicsőítsük, hanem kövessük is őket hivsn. Magyarok vagyunk, ttzannyival is megküldünk, még akkor is, ha az alattomosság gálád fegyverével törnek ránk. Győzni fogunk, mert élni akarunk és velünk a megcsalt ártatlanok Istene 1 — »Hattyú“ jegyében indult meg a kedvezményes vászon árusítás Schütz uél. A magyarlakta Felvidék visszacsatolt szövetkezetei egymásután keresik fel az Országos Központi Hitelszöveikezetet levelekkel, amelyekben örömüknek adnak kifejezést, hogy húsz év elnyomatása után a magyar szövetkezed háló - zaiba kapcsolódhatnak. E levelek közül a Kis- és Nagyráti Hitelszövetkezet sorait az alábbiakban közöljük: „A jóságos Isten iránt végtelenül hálás, örömtől repeső szívvel írjuk első levelünket a mi ma gyár Központunkhoz. Legelőször is hálás köszönetét mondunk azért, hogy egy pillanatig sem kelleti tájékozatlanul tapogatóznunk, mivel Önök azonnal atyai szárnyaik alá fogadlak bennünket és segítségre siettek. Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bő séggei; Áldd meg a magyar szövetkezés«. is törheietlen akaraterő vei és rendíthetetlen kitartással, | A Zalaegerszeg és Vidéke Ipartestület 1938. március 6 án tar tott közgyűlésén hozott összes határozatokat a polgármester tudvalévőén megsemmisítette és utasította az ipartestület vezetőségét, hogy véghatárazata jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kiküldöttek választása és a kiküldött közgyűlés összehívása iránt intézkedjék. A polgármester véghatározatát az ipartestület megfölebbezte az alispánhoz, aki most hozott véghatározatában az i fokú véghatározatot megváltoztatja s a közgyűlési határozatok egyéb részeinek érintetlenül hagyásával az alapszabályok módosítása, az új állás szervezése és az el nöki tiszteletdij tárgyában hozott rendelkezéseit meg semmisíti. Indokoláséban az alispán többek közön a következőket mondja: — Az I fokú iparhatóság a közgyűlés által bOiOtt valamennyi határozatot alaki ok miatt szüntette mag. Nézete szerint, m vel a tagok !éls:-:áma az 1000 főt meghaladta — az alapszabályok 7. §. 2. bekezdéséé értelmében az elöljáróságnak kiküldöttekből álló közgyűlést kel élt volna ösz- szehivnla s mivel ez nem történi meg, hanem az összes tagok összehivatlak, ez az alapsiablly- ellenee közgyűlés érvényes határozatokat nem hozhatott. Ezt as okfejtést a II. fokú iparhatóság nem tehette magáévá. Tény ugyan, hogy az alapszabályok előírják a kiküldöttekből alakított közgyűlést, az azonban az adott eset ben egyáltalában nem bizonyos, hogy az ipartes- tiilei tagjainak száma tényleg meghaladta az hogy a Központtól a legutolsó tagig, a legnagyobb szövetkezettől a legkisebbig, mind-mind eredményesen dolgoztassunk s munkák nyomán viruljon a magyar élet, a magyar föld 8 nagy- gyá és hatalmassá növekedjék a mi édes magyar nemzetünk, a mi drága magyar hazánk I Jelentjük, hogy örömmel lépünk az Országos Hiteiszövetket tagjai közé. Kérjük Önöket, hogy a lehe'ő legnagyobb gondot fordítsanak ránk, a lehető legrészletesebben szíveskedjenek ellátni bennünket jóakaratu tanácsaikkal, utasításaikkal, s ha lehetséges, szíveskedjenek megismertetni velünk a magyar szövetkezeti életet érintő törvényeket, rendeleteket és utasitásokai, hogy ezek birtokában annál tökéletesebben és hamarabb kapcsolódhassuk bele mi is, felvidéki szövetkezetek, a magyar szövetkezeti éleibe.* ezer főt a közgyűlés idő pontjában. A közgyűlési meghívóba 1004 tag neve lett ugyan felvéve, ezek közül azonban időközben hárman lemondtak iparukról, egy pedig elhalálozott; továbbá miután a névsor a jegyzők által beküldött kimutatások alapján készült, amelyekbe tévedésből jogosulatlan iparüzők is belekerültek, való szinű, hogy a tagok száma nem közelítette meg az ezer főt. Mindez azonban nem érinti a kérdés lényegét s ezért a taglétszám pontos megállapítását nem is rendeltem el. — Jogosnak és megfelelőnek kellett azonban tartani a közgyűlés összehívását egyrészt azért, mert annak ily módon történt megtartása megfelel a törvény, illetve a szabályrendelet céljának, szellemének és a célszerűség követelményeinek, továbbá jogsérelmet senkinek sem okozott; másrészt azért, mert ép a kiküldőitekből ősz- szeállitott közgyűlés jelentett volna súlyos hátrányt az ipartestület működésére. A törvénynek a kiküldött közgyűlésre vonatkozó rendelkezése nem imperativ, csak lehetőség: az az ipartesiü et vesd be alapszabályaiba, amelyik akarja. Sőt a törvény szelleméből és a végrehajtási rendeletből kitünően inkább csak a kényszerengedmény, amellyel lehetővé akarja tenni a törvényhozó a határozatképtelen közgyűlések számának csökkentését. A fentiekből következik, hogy az összes tagokból álló gyűlés összehívása senkire jogsérelmet nem jelenthetett és káros következményekkel sem járt, mert hisz épen a kiküldöttekből álló közgyűlés az a forma, amely a tagok jórészét megjelenési és szavazati jogától megfosztja. Az idő rövidsége is lehetetlenné tette volna a kiküldöttek választását. A három határozat megsemmisítését illetően nem mond különösebbet az indokolás. Egy munkácsi hősi halott temetése. Mátészalka, január 21. A Mun kács védelménél hősi halált halt Krisztin Péter szakaszvezető holttestét szülőfalujába, Szamoskérre szállították és ott helyezték örök nyugalomra a ref. egyház szer tartása szerint. Krisztin emlékét a községi képviselőtestület jegyzőkönyvében örökítették meg. Emlékezzünk! Az újévi csata az osztrák— magyar 7. hadsereg, mint egy 130 km. kiterjedésű arcvonalának egyes pontjain már az öreg esztendő karácsonya óta váltakozó hevességgel tombol). Az arcvo- nalat az orosz legfőképsn a Rarancze-Toporoutztól közvetenül keletre akarta mindenáron átlörni. December 27-én, 28-án és január 1 én egyik orosz roham- hullám követte a másikat. Ha az újesztendő napján sikerűit is az orosznak a magaslati állást Ra- ranczénál mintegy 4 km. szélességben legmélyebbre másfél kilométerre benyomni, de azért hős csapatainknak mégis sikerüli a magaslatok nyugaü peremén az oroBz támadást megálíiíaniok. Január 3., 4. és 7 én az orosz újból és újból megkísérelte a sürü tömegeivel való áttöréBt. Az utolsó napon Toporoulztól délre sikerült is neki szűk területen a teljesen összelőtt védőárkokba betörnie. Ekkor történt, hogy a ká- rolyvárosi 26 honvédgyalogezrednek (horvá«) az áttörés pontjától közvetlenül balra küzdő egyik zászlóalj parancsnoka, vitéz Szent- endrey Ágost ny. áll. tábornok, akkor mint százados, a tartalékával és egy véletlenül a közeiben levő bonvédszázadda! az oroszok nehéz pergőtüzében a betört orosz erőket meglepőieg oldaiba támadta, azokat részben vissza- Uzte, részben foglyul ejtette, majd a magaslat peremét újból megszállotta. Eme öntevékeny vitéz haditettééri a Mária Terézia rend káptalanja a tiszti arany viiézségi érmet ítélte oda neki. Január 10-ig a zágrábi 42. honvédhadosztály, továbbá az 51. honvédhadosztáiynak 300., 301. és 302. honvődezredei és a 202. honvédgyaiogdandár 306 és 307. honvédgyalogezredei védték Ra- ranezét és Toporoutzot. Január 10 én és 12-én a~be- lovári 16. és a gyulafehérvári 50. közös ezredek és a 9. közös gyalogdandár áztatták vérükkel ezt a földet. Január 12 én nemes Nagy Pál tábornok (vitéz Nagy Fái gyalogsági tábornok) vette át Rarancze Toporoutzi védöszakaBz parancsnokságát a 40. honvédhadosz- tállyal.- Január 14 én bal orosz tömegtámadás omlott össze a Rarancze Alispéni véghatározat az ipartestfilet múlt évi közgyűlése ügyében. A küldött közgyűlés nem parancs, inkább csak kényszerengedmény.
