Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-01-13 / 10. szám

10. Ara 8 fillér 1839. Január 13. Péntek. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. ftrakesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 'íéchenyi-tér i . . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nagy kavargás van az európai politika boszor­kánykonyhájában. Ami most tör­ténik, az már nem is békeszalad* gáiás, hanem valóságos verseny­futás a szövetségesek biztosítá­sáért. Jelentkeznek, felbukkannak a különféle érdekek és ki tudja, hol és hogyan metszi egymást két érdek, amely befelhőzi Európát. Száll a szikra, fojt a füst . . . Nincs nyugalom sem nyugaton, sem középen, sem keleten. Sok elintézni való van a francia, olasz, német és angol érdekterületeken. Középeurópábao, amelynek közép­pontjában mi állunk, még távol vagyunk a nyugalmi állapotoktól, pedig két hónappal ezelőtt már azt hirdették, hogy itt jóidöre megszilárdult a helyzet. A szilár­dítás helyeit azonban kavarodás támadt, amit a csehek és tótok idéztek elő és amelyet elmérgesi- tettek a ruiénföldi események. Ezekhez azután újabb dolgok csatlakoztak: a függeilen Usránia felállítása, amely gondolat meg­mozgatta a kozákokat is, akik most szintén önáüó államot akar­nak alkotni a szovjetből való ki­válás révén. Hát ennél különb zavarodig a népvándorlás óta alig volt ta­pasztalható a vén Európában. Ki tudja, mi kristályosodik ki abból a kotyvalókból, ami o’t forr a boszorkánykonyha üstjében. Ki tudja, ki lesz az a szakács, aki a konyhának főztjét úgy tudja föl- táiasnt, hogy azt minden éhes gyomor bevehesse és m:g is emésübessí1. Fé ünk, hogy a sza­kács szerepéi megint csak Mars jáísza, aki egyébként is uralkodó bolygója az 1939. esztendőnek.. A népek pedig mást várnak. Beké', nyugalmai, hogy boldo­gulhassanak. Érdekek mindenkor voltak és lesznek is. Csakhogy ezeknek összeegyeztetése és ki­elégítése rendesen nélkülözi az olyan eljárást, amely az igazsá­gon alapszik. Példáért nem kell messze mennünk. Megtalálhatjuk azt a párisi örnyéki békékben, amelyek legkegyetlenebbü! ben­nünket sújtottak és amelyek a természet erejét akarták megtörni azzal, hogy a legideálisabb föld­rajzi és gazdasági egységet ké­pező Magyarországot száidara- bolták és épen azt a népet fosz­tották meg minden anyagi erejé­től, sőt iifcz >ségéíői is, amely a történelem > iyamán egyedüli ál­lamalkotó volt a Kárpátok me­dencéjében. Ez az igazságtalanság meg­bosszulta már magái, de az igaz­ságot nem szolgáltatták ki teljes mértékben. Félmegoldás nem meg­oldás. Mi is várunk még tehát valamit az üstből... A békeszaladgáiás eléggé érthető. Az európai politika hangadói lát­ják, milyen nagy a zavarodás és tudják, milyen szörnyűségeket rejt ax magában. Épen ezért nem sza­bad félmego’dásokat végezni, nem szabad senkinek telhetetlennek, mohónak lennie, mert, ahol a Budapest, január 12. A képvi­selőház mai ülését Darányi Kál­mán elnök nyitotta meg. Eiparen* tálta Meskó Rudolfot, a gyömröi kerület volt képviselőjét, majd bemutatta vitéz Imrédy Béla onódi és Csáky István gróf ózdi man­dátumát. jelentette, hogy a kép­viselőház nevében újévkor Sri- nyei-Merse Jenő alelnök fejezte ki ki a jókívánságokat a kormány­zónak, a továbbiban közölte, hogy Korlátb Endre munkácsi fő ispánná történt kinevezése után lemondott képviselői mandátumá­ról. Benkö Géza a 33-as bizott­ság jelentését terjesztette be, majd folytatták a keresethaimozási tör­vényjavaslat tárgyalását. Ruppcrt Róma, január 12. Mussolini tegnap este vacsorát adott az angol államférfiak tiszteletére. Mussolini és Chamberlain pohár- köszöntőikben hangsúlyoznák, hogy az olasz—angol közeledés bizto­sítéka Európa békéjének. Az olasz és angol államférfiak első meg­beszéléséről nem adtak ki köz­lést. A megbeszélései általános keretben mozogtak, g a részle­tekre ezután kerül sor. Úgy tud­ják, hogy Mussolini már az e;ső alkalommal hangsúlyozta béke­szándékát, ami jó benyomást tett az angol vendégekre. Ugyanakkor a francia lapok terjedelmes cikkeikben továbbra is a francia—olasz viszállyal fog­lalkoznak és háború lehetőségével is számolnak. A Petit Párisién szükségesnek mondja a francia repülés megerősítését, a hadi támpontok kiépítését, az élelmi­szerellátás fokozását, új bomba- vetögépek építését. Olasz—francia rendezés szükségessége először jelentkezett és a rendezés úgy- ahogy megtörtént, épen ott volt minden bajnak a mohóság az okozója... hf. Rezső volt az első felszólaló, aki hangulat-javaslatnak tartja a Ház előtt fekvő Javaslatot. Ruppert után Peiainek JőzBef ölömét fejezte ki a Felvidék visz- szac?atoiása föiöit, de sajnálattal állapította meg, hogy ott még ma is ordasok garázdálkodnak. Kérdezte, ki áll mögöttük ? Ho» lota János közbeszólt: Mindenki tudja. A miniszterelnök vasárnap előbb Pécsett, majd Baján mond nagy beszédei a Magyar Élet Mozga­lom jelentőségéről. A szegedi nagygyűlésen vitéz Rátz Jenő, a debrecenin Jaross Andor felvidéki miniszter szólalnak fel. J bt ború esetére a Isp megjelöli a i fö'dkö i tengeri és északafrikai francia repülés feladatát. A kor­zókéi repüiőfiotta feladata lenne b.ziosiísn? a tengeri francia köz­lekedést. Feladata lenne a francia repülésnek erős légi támadásokat indítani olasz Lybia ellen, hogy megsemmisítsék az orfani olasz támpontokat. A párisi lapok szerint a teg­napi angol—olasz tárgyalásokon Chamberlain önként hozta szóba az olasz—francia viszályt és meg­beszélte Mussolinival a lehetősé­geket. Részletesen nem körvona­lazta Mussolini a kérdést, ezekre később került sor. A lapok érte­sülése szerint számos középeuró­pai ügyet megtárgyalnak az an­gol és obsz államférfiak. Ma délelőtt Chamberlain és Haiibx lord megkoszorúzták a Panteonban a királysírokat, a névleien katona emlékét, majd kihallgatáson jelentek meg Viktor Emánuel király és csás zárnál, ak később ebédet adott az ango vendégek tiszteletére. Délután Chamberlain és Halifax a Fórum Mussolinin rendezett folvonuláit tekintették meg, majd újból meg­kezdték megbeszéléseiket az olasz kormányférfiakkal. Salamancai jelentés szerint a spanyol nemzeti csapatok folytat­ják előrenyomulásukat és újab­ban elfoglalták Mont Blanc váro­sát. A köztársaságiak kivonulásuk előtt tömegesen követtek e! gyil­kosságokat, legutóbb 756 embert öltek meg, köz’ük 61 papot és Lerida püspökét. Több helyen meggyalázták és lerombolták a templomokat. Genfi jelentés szerint a Népszö­vetség legközelebbi tanácsülésére várták Litvinov szovjet külügyi népbiztost is, de Litvinov nem hagyhatja e! Oroszország területét és ezért a tanácskozásokon a a szovjetet a genfi szovjet nagy­követ fogja képviselni. Emlékezzünk ! 1916. január 12. A m. kir. budapesti 30. honv. gy. ezred az oroszok ellen 1916. év első felében viselt állásháboru alatt a Dniester menti védelmi harcok idején az o. m. 7. hds- ben, a m. kir. 80. honv. gy. ho. kötelékében harcolt. E napon Bondor Antal tart. honv. törzsőrmester szakaszpa- rancsrok néhány emberrel Ba­rattes mellett a saját és ellensé­ges állást összekö ő futóárokbsn rárontott az oldalbalopódzotl el­lenségre és azt kézigránát rajta­ütéssel eiüzte. 14 én egy túlerő­ben lévő orosz támadást higgadt és ügyesen irányított tűzzel fel­tartóztatott, majd ezt meg is sem­misítette, 19-én egy ellentáma­dáskor a legnagyobb ellenséges ágyuiüzben, nyílt terepen feltar- tózhatattanul nyomult előre, majd az ellenséges árokhoz érve, ba- iáiímegvető bátorsággal rohamot hatolt végre. Elsőnek éti be az árokba és az ott lévő ellenséget kézitusában megsemmisítette. Alá­rendeltjeit állandóan ezzel a ki­áltással buzdította „Győzni, vagy meghalni a hazán* I Hőstetteiért az aranyviiézségi éremmel tün­tették ki. 1688. január 13. Ezen a napon sdia át a császári csapatoktól szo­rongatott Munkács várát annak hŐ8te)kü védelmezője Zrínyi Ilona, Caraffa essesáti tábornoknak és seregének. A három éven át tartó ostrom­ban a vér hőslelkü asszonya, aki férjéhez, Tököli Imréhez a halá­láig hú maradt, az akkor még kisgyermek Ferenc fia (a későbbi II Rákóczi Ferenc) szemeláttára mindvégig hősi Önfeláldozással A képviselőház megkezdte Illéseit. A belpolitika hírei. A megbékülés szellemében folyik Rómában < az angol—olasz tanácskozás. A külpolitika hirei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom