Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-03-30 / 73. szám

Ai»a 8 fülét* XXII« fafelsrMi 73. H8t. március 33. Cifi(8rt5lr. ZALAMEGYEI ÚJSÁG SurfcesztÖBég és kiadóhivatsl: Zalaegerszeg, 3$ÉCb«nyi-tér 4. Telefocszám 128. Felelős szerkesztő: Herb o 1 y Ferenc. POLITIKAI NAPILAP I Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 1 évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A belpolitikai élet képe egészen megváltozott. A? egymást kergető világpolitikai események háttérbe sioritotiak, síimé megszűnteitek minden ér­deklődési a tiied-" sőt huszad- rangu belpolitikai kérdések iránt. A képvise őház gépies unalommal, minden érdeklődéstől mentesen, kOteleeaégezerüsn végzett a zsidó javaslattal és ma már senkisem izgatja in-gát azzal a társasjáték­kal sem: így vagy úgy fordul-e javaslat sorsa a felsőházban. Ez a kérdés — érzi mindenki — nevetségesen eltörpül amellett a számum fergeleg mellett, amely nap nap után söpri végig az egész világpolitikát a mii válsá­gos időkben. A képnseiőház folyosóin az utolsó héten szóba sem került semmiféle belpolitikai kérdés. Mindenkit jobban érdekelt a cseh, szlovák, ruszin, román, litván helyzet vagy akár a Csendes- óceáni kérdés, mint a világpoli­tikai sü'yesztő'oen elmerült bel­politikai élet apró cseprö pro biémát. Természetes, hogy ebben a helyzetben Teleki Pál gróf mi­niszterelnök kezdetiöt fogva a nemzet külpolitikai egységének megteremtésére és kiépítésére tö­rekedett és ez a törekvése teljes sikerrel is járt. Kifelé ez a nemzet teljes egy­séggé kovácsoitan tekint a kü­szöbön üló döntő fontosságú események eié és a magyarság­nak, valamint a magyarság párt­jainak hazafias lelkiismerete, po litikai érettsége mellett bizonyít, hogy a belpolitikai éleiben szinte egy csapásra jölt léire az a belső Treuga Dei, amelyet hosszú időn át keservesen kellett nélkülöznünk. Az ellenzéki pártok a rendkí­vüli helyzetnek megfelelő rend- kivü i megértéssel és lojalitással fogadták a miniszterelnök kíván­ságát és a külpolitikai helyzetre tekintettel semmiféle nehéiséget nem gördítenek a kormányzat útjába. Ami természetesen csak elveik teljes fentarlásával válik lehetségessé. A belpolitikai élet nyugodt ^légkörének biztosítása érdekében az ellenzék meghoz a maga részéről 'minden áldozatot és ebben a törekvésében a sajtó is olyan messze ment, hogy még a parlamenti tudósítások elszüki- lésére is vállalkozott, amennyiben kihagyta azokból a meggondolat­lan és személyeskedő közbeszó­lásokat, ha ilyenek ilt-ott mégis előfordultak. A felsőházi tagok közös va- csorázgatásáról és megbeszélései­ről közölt hírek nem fedik a va­lóságot abból a szempontból, hogy belpolitikai kérdésekkel fog­lalkoznának. Alaptalan tehát az a bir is, hogy a felsöház tagjai semmieeetre sem hajlandók meg­szavazni a zsidójava8lalnak mind­járt az első szakas’át sem. El sem képzelhető, — mondják fel­sőházi körökben — bogy a fel sőház tagjai a zsidőjavasial rész­leteiről vitázzanak akkor, amikor a dübörgő világpolitikai esemé­nyek újból és újból átrajzolják Európa (érképét, amikor dicső honvédőink ki űzik a Kárpátok bérceire a magyar zászlót és ami­kor a legélelbevágóbb sorskárdé- sek várnak a magyarság szem­pontjából mielőbb megoldásra. Hogy a felsőház eszközöl-e a zsidó javaslaton módosításokat, Budapest, március 29, A*ezio- vák kiküldöttek elutaztak, hogy a imgyar ajánlatokra vonatkozóan tanácsot kérjenek a pozsonyi kor­mánytó . Prága, márcus 29. Prchaia tábornok Prágába érkezeit. Ungvár, március 29. A bomba- támadások torán találat érle Grl lus Gábor 37 éves misko csór- nyéki lakóbt, aki gépkocsin ha­ladt Kassa felé. A ledobolt bomba a gépkocsit felgyújtotta é% Gallus meghall. Kassán temették ei. Páris, március 29. A Figaro értesülése szerint Szlovákia köz­vetlenül a feldarabolása előtt áll. Németország nem érdeklődik a szlovákok sorsa felől. Göbbels épen akkor utazott Budapestre, amikor a szlovák—magyar tár­gyalások megszakadtak. A szom- szédos államok kormányfői is rangrejtve Budapesten tartózkod- nak. Tárgyalások folynak a szlo­vák ügyben. (Ezt a hirt a MTI fentartással közli). A Zalai Hirlap vasárnapi szá­mában Színház és Zalaegerszeg címmel, S. P. J. aláírással cikk jelent meg arról, hogy a kultusz­miniszternek a vidéki színészet átszervezésére vonatkozó terve komolyan érdekelhetné Zalaeger szeget is, ha volna iít színházra igény és alkalmas terem. Azután okokat sorol föl, amelyek leszok­tatták ezt a várost a színházról: vannak a városnak farizeusai, akis egy ártatlan magyar lánc- szoknyából is majdnem erkölcs- botrányt kovácsolnak ; az álsze- raérmesség és álerkölcsösség is nagyban hozzájárd, hogy kiszo kott innen a rendes színház és megállt itt az ugynevezet városi élei; a főváros nem zsidó, de magyar urai köreiben azt tartot­ták rólunk, hogy sóiét elmara­dott fészek vagyunk. Megírja azt is, hogy a szinhá­• vagy sem, azt senki sem ludbatja ebbí-n a pillanatban. A felsöház tagjait ennek a kérdésnek eldön­tésében nem irányítják sem egyéni, sem csoportérdekek. Döntő súly iyal iti azok az érvelések esnek latba, amelyeket Teleki minisz­terelnök fog felsorakoztatni. Akik ma teljes felelősség mellett hallat­ják hangúkat és adják le törvényho­zói szavazatukat, azoknak maga­tartását mindenképen azok a sors­döntő érdekek irányítják, amelyek most a történelmi magyarság ré­széről kockán forognak. Róma, március 29 A Gicrnjle d’Italia cikket irt a magyar— i szlovák eseményekkel kapcsolat­ban. Tévednek azok, irjr, akik 8zt hiszik, hogy csak vételien és jelentéktelen események zajlanak le a határon. Ha az összetűzések tovább folytatódnak, olyan esemé­nyek következeinek be, amelyek igen komolyan végződhetnek. Németország nem garantálja Szlovákia határait Magyarország felé. A MTI jelentése szétint tegnap délután Lászlótanya mellett 30 főből álló szlovák csapat meg­támadta a magyarokat. Később Legenye és Alsómihályi melleit is megismétlődtek a támadások. A magyarok mindenütt visszaver­ték a szlovákokat. Budapest, március 29. Göbbels német propagandsügyi miniszter még Budapesten tartózkodik. Ma délelőtt hivatalos látogatást tett Teleki miniszterelnöknü ésCsáky meg Hóman minisztereknél, zat meg kell liszlitani a zsidó operett és vigjdtéktermelés ma- lacságaitól, háttérbe kell szorítani, az obszcén szellemet, az erkölcs­rontó testiséget — n utána teszi: ebben mindenkinek egy a véle­ménye. Hát, a mi véleményünk is az bogy a színházakat meg keli tisz titán! ... Ezt mi nemcsak most val juk, hanem mindenkor váltot­tuk is. Ebből soha, semmi kö­rülmények között nem engedjünk egy jottányit sem. Ért azonban nem mondhatjuk e! a Zalai Hír­lapról, sem elődjéről, a Zalai Naplóról. Mer», mint alább bébi* zonyi'juk, nem látott mindig tisz­tán és így nem volt mindig kö­vetkezetes. Már pedig, akt az er- kölcsbiró szerepéi veszi föl, an­nak mindig tisztán keli látnia, következetesnes kell lennie. Hivatkozik például az Olasz páterek szemléletére. Tudjuk, hogy Olasz páter pedagógiai né­zetét épen a Zalai Naplóban tá­madták meg . . . A gellénházai tanító meg­támadása esetén a cikk­író beismerte, hogy .nem jól látott". Amikor ugyanis a tanítót fölmen­tették, ezeket irta a Zalai Napló­ban : .Üzenet Geiiénházára. Nem ludon, ki verte meg a gyermeket, de azt most már tudom, hogy Scbiilirger István nem. Rád lőt­tem bajiam, mert nem láttam jól a köd­ben." A Zalai Napló 1934. március 11-i számában ir a .Jó házból való uiiíány" című darabról, amit az ül időző színtársulat adott elé. A közönség nagy része megüt­között a szüntelen frivolságon és erkölcsi mocskon. A Z. N. azt irta róla, hogy .kétórás malacko­dás, de egészséges erkölcsi felfo­gású embernek nem árihat meg Vsszery János kétórás malecko- dása. Nem árthat meg pont ez, amiből egy nagy színtár­sulat él, ha nem árt meg a szabados élet, sok film, könyv. Ha pedig mindez megárt, Va- szary darabjának indexretételévai nem javítjuk meg a világol*. Ez bizony veszedelmes felfo­gás. Eie'í a szavak nem erkölcs- biró szájába valók. Azzal, hogy egy nagy színtársulat él belőle, a malackodás erkölcsi rútsága nem menthető. Hisz az örömlányá­ból, kerítésből, leánykereskede- delembői, tolvajlásbói, hazaáru­lásból, arzénes műveletekből is megélnek. Másrészt eme felfogás szerint minden bűnnek van jogosultsága, meri van egy másik bűn. Ezek­kel az elvekkel az éleiben eltűnik az ember, megmarad az állat; és nincs iéijoga bírónak és törvény­nek. Hasonló a Nászéjszaka kriti­kája az 1983. november 11-i szá­mában. .Malac darab. De játék­ban, előadásban olyan sokat nyúj­tott, hogy kénytelenek vagyunk neki megbocsátani." A játék te­hát leplet borit a még oly frivol dologra is. Minden jó, ha jól jáiszák. A cselekvés célja, tárgya nem fontos, csak a mellékkörül­mény. 1933. március 12-i számban értekezik a spanyol nők szépsé­géről és igy ir: .Ha tetszenék nekem a spanyol (női) típus, egész jó dolgom lehelne . . . De aki vékony derekai szeret, vagy finom bolhái, vagy keskeny cipőt, az inkább menjen más or­szágba."-1933. juiiuB 27 én Éva címen irja: .Mert mi lehet egy betelje­Szlovákiát feldarabolják ? Egy erkölcsbiró címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom