Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-12 / 9. szám
1939. január 12. Csütörtök, Up« 8 fillér Felelős szerkesztő: H e r b o S y Ferenc, SssKkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Síáchenyi-tér 4. .--—-7" Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap s kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Lesz-e kellő eredménye annak 2 hatalmas beszédnek, amelyet Imrédy miniszterelnök Vízkeresztkor mondott s aminek tapsolt mindenki, aki azt hallotta, aki azt olvasta. Arra a beszédre nem is lehetett más válasz, mint osztatlan helyeslés. Sokáig beszélnek még róla, talán új pírt is alakul annak nyomán. De mindez nem mondható még eredménynek. Itt tehát nem is lehet, nem is szabad megállani. Társadalmi és gazdasági reformról szólott a minisztere'nök, ami azonban csak úgy valósítható meg, ha a társadalom szellemi reformja is megtörténik. Ámi azt jelenti hogy a kasztokra osztott magyar élet helyett népi egy ségen alapuló társadalmat kell kiépíteni. Észrevette tehát a miniszterelnök éi ri is mutatott arra a féregre, ami a magyar nemzet testén a társadalmi elkülönülés képében rágódik és tudja azt, ho*y, amig ez a féreg el nem pusziul, addig egészséges közélet nem fejlődhetik ki ebben az országban. Egybe keli forrania a magyar társadalomnak. Elég volt a széthúzásból, elég volt a társadat mi osztályok szériát való széttagol Ságból, — hangoztatta a miniszterelnök. A nemzeti érzés iegfökbb veszedelem idején egyesíti a nemzet tagjait. De ez nem elég. A legbékésebb, a legnyugodtabb viszonyok között, amikor az alkotó munkának kell helyet rdni, épen olyan nagy szükség van az egybeforredt társadalomra, mint veszedelem idején. Mert, ha az a kősó munka időszakában uralkodik a széthúzás, akkor nemcsak békében nem tudjuk megadni a nemzet egyetemének az*, ami szükséges, de a veszedelem ellen sem lu dunk úgy felkészülni, amint az kívánatos lenne. Hát miért is keli társadalmi tekintetben széttagoló ? Kinek van ebből haszna ? Talán annak, aki többre értékeli magát a másiknál, vagy annak, akinek azt keli éreznie, hogy őt kevesebbnek tartják annak ellenére, hogy tiszteségeeen dolgozik ? Ebből baszna senkinek sincs. Ellenben kára van mindenkinek. Aki a másikat lenézi, annak a lenézett ellensége lesz. Becsüiést, tiszteletet, szeretetet nem várhat az, aki mást nem beciü), nem tiszte), nem szeret. A magyar társadalomnak egyet kell megtanulnia: a munka be- csttSésé;. Ha becsülöm a munkát, nem nézhetem le a munkást. E3 tudni kei), hogy mindenkinek munkájára szüksége van az államnak és társadalomnak. Ha az úgynevezett »alsóbbrendű“ munkát senki sem végezné, akkor nem lehetne „felsöbbrendü* munkát végezni. Ha gz a földmunkás nem túrja a főidet, nem th?- lünk szép fehér kalácsod de még fekete kenyeret sem ; nem ehe tünk pecsenyét, de még talán nyers hurt sem, így vezeihafnők tovább a sóit a végtelenségig. A huszadik század emberének ezt be kell látnia. Ha nem látja be, rajlaveszit. Amire már számtalan példa volt. Egy nemesség van ma: a munka nemessége. Milyen hosszú ideje szállóige már, hogy: a London, január 11. Angol po liiikai körökben úgy tudják, hogy Chamberlain és Mussolini római -találkozóján szóba kerül Magyar ország revíziós törekvése is. Pál jugoszláv 1 ormányró herceg és Károly román király legutóbbi megbeszélésén is szó esett erről a kérdésről, tekintettel Ciano Páris, január 11. Az angol és francia kormányférfiak legnapi megbeszélésén a francia—olasz viszályról, a spanyol kérdésről és a két állam katonai együttműködéséről folyiak megbeszélések. Chamberlain Ígéreteit tett Daladier miniszterelnöknek, hogy Rómában nem tesz közvetítő lépést a francia—olasz ellenietek elsimítása ügyében. Szóba került az angol és francia miniszterek tanácskozásán a cseh helyzet és Cseh Szlovákia kölcsönkérelme is. Erre vonatkozóan semmiféle hír nem szivárgóit ki. Állítólag megegyezés jött iétre francia és angol részről, hogy minden tekintetben egyöntetűen járnak el. Francia részről az az álláspont, hogy semmiféle területi engedményt nem hajlandók adni Olaszországnak, de ha enyhül a légkör és olasz részről megszűnnek a fenyegetőzések, hajlandók barátságos alapon tárgyalásokat kezdeni. A párisi lapok úgy ér tesülnek, hogy Hitler birodalmi vezér és kancellár közölmunka nemesit; hát akkor miért becsülök le valakit, ha azt látom, hogy az munkát végez és azt becsületté! végezi ? Nem a munkanem érdemel becsűié*’, hanem a munkának tisztességes elvégzése, a vállalt feladatnak becsületes teljesítése. A miniszterelnök nagy beszédének egyet kell eredményeznie : a munka tiszteletét. Ha ez megles?, megszűnik a kasztokra tagoltság és megszületik a népi egységen alapuló társadalom. hf. olasz külügyminiszter közeli belgrádi látogatására. Római diplomáciai körökben az a vélemény, hogy a közeljövőben lényeges területi módosításoknak kell tör- fénniök Magyarország és Jugoszlávia, válamint Magyarország és Románia közötl. ie Mussolinivái: ha Olaszország háborúba keveredik Franciaországgal, Németország semleges marad, ha azonban Anglia Franciaország segítségére menne, akkor Németország segi! az olaszoknak, Abban az esetben is segítenek a németek, ha az olaszokat vereség érné. Hi ler figyelmeztette Mussolinit a helyzet komolyságéra és kérte, legyenek mag mindent, hogy tárgyalások kezdődjenek az érdekeitek között és óit intézzék el a felmerült problémákat. Chamberlain és Hallifax lord küiönvonaía szerdán délelőtt érkezeit Genovába, ahol az angol államférfiakat nagy ünnepséggel fogadták. Róma is felkészült az ünnepélyes fogadtatásra, százezrek fogják köszöníeni Róma utcáin Anglia áilamférfiait. A romániai német Kisebbségek beléptek a némzeti megújhodás pártjába és állítólag ilyen értelemben tárgyainak a magyar kisebbségek vezeiőivei is. Mexikó kormányától 10.000 európai politikai menekült kérte a letelepedési engedélyt, amit azonban a kormány nem teljesít. Alfonz spanyol exkirály kibékült feleségével. Hir szerint Alfonz komolyan számit arra, hogy Franco győzelme esetén elfoglalhatja újból a spanyol trónt. A belpolitika hirei. Budapest, január 11. Tegnap este a Gellérlben politikai vacsorát tartottak a kormánypártból kilépeti képviselők. Hir szerint Új pártszövetséget alakítanak, amelynek víz.lője Bornemissza Géza lenne. A megüresedett gyömröi mandátumra a NÉP valószínűen Ko- iosváry-Borcsa Mihály sajtófőnö- nököt jelöli. Budapest, január 11. A kormány tagjai kedden este minisztertanácsot tartottak, amelyen a kishaszonbérletekről, földbirtok- politikai kérdésekről és a zsidó- törvényjavaslatról tárgyaltak. Több időszerű kérdés szerepelt még a minisztertanács előtt, amely hajnali fái 3 óráig tartott. i-n.ii.ns«. iwtwmi— Nemzetiségek Tuniszban. Az olasz kamara legutóbbi ülése a világ érdeklődésének előterébe hozta a tuniszi! kérdést, különösen pedig azt, hogy milyen nemzetiségek élnek olt? Tunisz 1881 b?n került francia uralom alá. Területe 483 e;cr négyzethilométer (valamivel nagyobb, mint Dánis, vagy Észtország) és az 1936. évi számlálás szerint 2,808 313 lakosa van. Ebből európai, — »nem benszüioti“ volna a helyesebb! meghatározás, — 213 205 Bsnszülött 2,395108. 2,235.623 arab, 59.485 zsidó. Az európaiak körül 108 068 francia (nem számítva ide a hadsereg és flotta személyzetéi), 94 285 olasz, 7,279 máltai, 323 spanyol, 454 görög és a többi egyéb nemzetiségű. Tekintetbe véve, hogy a máltaiakat az olaszok szintén magukhoz számítják, ki lehel mutatni az olasz elem többségét. Még inkább áll ez a fővárosra, Tuniszra. Itt a 219.578 főnyi népességből 93,356 arab, 27.345 zsidó. Az európaiak közül 49 787 olasz, 4.990 máltai és csak 42.678 francia. A gyarmat olasz csapatait erősiti az Alá Littoria légiforgalmi vállalat is, amelynek járatai Csgiiari (Szardínia), illetve Róma —Nápoly—Palermo vonalakon kötik össze Itáliát az afrikai földrésszel. Az újabb magyar revízióról is tárgyalnak Rómában ? Az angol államférfiakat ünnepélyesen fogadták olasz fődön. Háború lehetőségéről tárgyalnak a tengelyhatalmak a francia sajtó szerint. — ü külpolitika hirei.
