Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

4. Zaíamegyel Újság 1939. március 25 A Nemzeti Hitelintézet nagyjelentőségű megbízatása. pedig már egynapos korában látnak minden kis kígyót. Ezért nincs. . . Ugylátszik, táltosok sem szü­letnek mostanában. A Kardos bácsi valamikor régen, gyerekko- rában még látott egyet, de azóta hírét-hamvát sem halottá se an nak, se másiknak. így szegénye­dik, Így szürkül a népmesék világa. Jó azért, mert felvilágo­sultabb lesz a falu ; de valami kiszakad belőle. A mull varázsa... Dávid Tibor. Az országos Földhitelintézet a zalai gazdasági körzetben a Nem­zeti Hitelintézet rt. zalaegerszegi fiókja képviseli. Ez az összeköt tetés kiterjed bármily nagyössze gü mezőgazdasági kölcsön közve titésére, az Országos Földhitel- intézet inkasszóira, a földreform élatbclépése után a kishaszonbér- leti összegek beszedésére és min­den nemű financiális művelet helyszíni elintézésére. A kölcsö­nök bekebelezése illetékmentes, a kamat 7°/o és közvetlen a Nemzeti Hitelintézet rt. zala­egerszegi fiókja fizeti ki. II képtfiselShás! illése. Budapest, március 24. A kép­viselőház ma folytatta a zsidó ja­vaslat részletes tárgyalását A 21. szakasz ellen, amely az igazga tósági tagságokról szól, Rupert és Vázsonyi, mellette Meizler Ká­roly, a 21. szakasznál Vátzsonyi, Kéthly Anna, Rupert és Kertész Miklós, a 22. szakasznál Rupert és Vázsonyi, valamint Tasnády Nagy igazságügyminiszter szólal iák föl. A szakaszt változatlanul «lfogadták. A javaslatot ma má­sodik olvasásban tárgyalják s harmadik olvasásra hétfőn ke rül sor Azután a Ház húsvéti szünetre megy s az ünnepek után a földreform javaslat kerül sorra. A rágógumi ipara A rágógumi eredetileg ameri­kai ötlet és szokás volt, amit a többi kontinens népe elég meg­vetően nézett. Később azonban az amerikai szokás tovább terjedt s ma már a rágógumi a világ Minden fontos piacán megtalálha­tó. Világelterjedése különben a világháborúval esik egybe. Eu­rópában például az amerikai lé- gionisták kedveltették meg. Az amerikai katona állítólag meg nyugtató és emésztést elősegítő hatása miatt rágta a gumit, meg a szomjúság csillapítására, ha vize nem volt. Az Európai kato nák is lassankint átvették ezt a szokást és hazatérve mindenütt meghonosították a rágógumit. Ennek folytán érthető, hogy a rágógumi termelése és egyúttal kivitele mily erősen emeikedet. Mig 1914 ben mindössze 200 ezer dollárt tett ki, 1929 ben már másfél millió dollárra emelkedett. A rágógumi fő alkatrésze az úgy­nevezett chicle; egy sárgásfenér, nagyrészt dunsztolt, ragacsos massza, amit egy sapotil nevű örökzöld fából nyernek. A legjobb ilyen fa Mexikóban van, de azon­kívül a Hawai-szigeteken, a Ftí- löp szigeteken és a trópusok más részén. A rágógumigyárak nagy része az Egyesült Államokban van s azok felett is három nagy tár saság osztozkodik. Ezenkívül vannak még gyárak Angliában, Kanadában és Németországban. — Agyvérzésre hajlbmos Idősebb embereknél, akiknél igen fontos, hogy erőlködés nél­kül mindennap könnyű béü ülé­sük legyen, természetes „Ferenc József" keserüviz — reggel éh­gyomorra egy kis pohárral be véve — gok esetben a lehelő legjobb szolgálatot teszi. Kérdezze meg orvosát Nyilasok pere Gyömörey Sándor ellen­Festetics Sándor gróf dégi, Pálffy F.dél gróf dunakilhi-i, Eitner Sándor salotnvári földbir­tokosok és Helmeczi István dr. oki. középiskolái tanár, zalaeger­szegi lakós úgy a maguk, mint a Nemzeti Szocialista Párt nevében rágalmazás címén feljelentést tettek Gyömörey Sándor, ukki földbirtokos, országgyűlési kép viselő ellen a zalaszenlgróíi já­rásbíróságon. Fö jelentésük sze­rint Gyömörey Sándor a múlt évben Kibszentgrőton tartott be­számolójában a nyilasok vezéreit hazaárulóknak nevezte, akik Né­metország tartományává akarják sülyeszteni Magyarországot A zalaszentgróti járásbíróság Gyömörey Sándort hat rendbeii rágalmazás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Felebbezés folytán ma tárgyalta az ügyet a zala­egerszegi törvényszék. Helyt adott a védő bizonyitáskiegészitési in­dítványának és főtárgyalást ren­delt el Ismét új lesz ruhája vegyileg tisztítva, megunt szinü kelmét á t f e s t e k, minta után, gyászesetben soronkivQI fest 12 óra alatt. Jntáiw ár pontos teolnálás Toriszay József selyem, szépfestó vegytisztító-mester Kisfaludy-utca 8 szám. Friss sertéshús és hentesáruk leg- jobb minőségben kaphatók ANTAL LAJOSNÁL Kazinczy-tér 6 szám (Pénzügyi palota) a pápai husárugyár elárusító üzletében. már most elfogad előjegyzéseket mélyen leszállított árban. Az új pápa életrajza. Pacelli Jenő 1876 március 2-áa született Rómába». Atyja Pacelli 7ülöp, a konzisztoriális ügyvédek dékánja, anyja Virgilia Graziosí, Az elemi iskolák elvégzése után az Ennio Quirini Visconti nevű gimnáziumba Íratták be, ahol tiszta jeles érettségi bizonyítványt szerzett. A papi hivatást gyermek- torától kezdve érezve és ápolva 1894 ben a Capranica Collegiumba épett. Később az Apollinare pápai szemináriumban folytatta tanulmá­nyait s 1899-ben szentelték pappá. Bár az ifjú pap a lelkipásztorko­dásnak akart élni, feletteseinek akarata a diplomáciai pályára te­relte. 1901-ben a rendkívüli egy­házi ügyek kongregációjában ka­pott beosztást és ezt a hivatalt többet el nem hagyta Rómából való elutazásáig. Mint kiváló teológust, akinek teológiai és jogi doktorátusa is volt, időközben kánonjogi tanárnak is kinevezték a római szemináriumhoz. Ezt az állást azonban Gasparri bíboros sürgetésére elhagyta, hogy telje­sen a diplomáciának élhessen. így lett először minutáns, azután al- titkár, azután helyettes titkár. E mellett még az egyházi diplomá­ciát is előadta a nemesi ifjak akadémiáján. 1911-ben résztvett abban a küldöttségben, amely X. Pius pápát képviselte V. György megkoronázásán. A küldöttség vezetője Granito Pignatelli di Belmonte bíboros volt s a kül­döttség tanácsosa Pacelli. X. Pi­us pápa nevezte ki a rendkívüli egyházi ügyek kongregációjának titkárává s ugyanezt az állást töltötte be XV. Benedek alatt is, aki a fiatal papot mint volt főnö­ke igen jól ismerte. A háború szomorú éveiben sok alkalma volt Paceilinek a nagy pápa nyomorenyhitő és a béke helyre állítását célzó akciójában részt venni. A mellett még Gasparri bíboros oldalán résztvett az egy házjog kodtfikációjában is. 1917 április 2l-én, a háború utolsó előtti évében nevezte ki XV. Be­nedek pápa Pdcellit müncheni nunciussá s május 13 án püspök­ké szentelte a stxtusi kápolnában. Első nagy sikere a konkordátum volt, amelyet a Szentszék Bajor­országgal kötött 1925 ben. Idő­közben a Szentszék egész Német­országgal normális viszonyba került úgyhogy kinevezhették az első berlini nunciust, aki termé­szetesen ezek után nem lehetett más, mint Pacelli. Itt is a kon­kordátum megkötésére helyezte a fősulyt, amit 1929 ben sikerült is keresztülvmnie. Érdemei elismeré­séül XI. Pius pápa 1929-be» bíborossá nevezte ki. Hazatérve Rómába, néhány hónap múlva már Gasparri bíborostól átvette az államtitkárság vezetését, amit elődje haláláig a kezében tartott. Külön ki kell még emelnünk életéből azokat a fontos külde­tésieket, amelyek öt közeli és tá­voli országokba és földrészekbe elvezették. 1934 ben ö volt a buenos-airesi eucharisztikus vi­lágkongresszus pápai delegátusa, mely alkalmat természetesen arra is felhasználta, hogy a szomszé dós Uruguay és Brazília köztár­saságokat is meglátogassa. 1935 ben már Lourdes-ban találjuk, mint a megváltás szentévét beft jezö triduum pápai kiküldöttjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom