Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-23 / 68. szám
XSL évfolyam 68. ára 8 fiilép MM. március 23, Csüt5r«5lr. ZALAMEGYEIÜJSÄG Felelős szerkesztő: H erb o 1 y Ferenc. > KSTJusztöség és kiadóhivatal: 11 POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra. 1-50 pengő, negyedtiéchanyi-tér 4. — Telefonszám 128. 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériái A fegyverkező Államok titokban akkor is fegyverbeitek, amikor az ellenőrié# azt csak mérsékelten telte lehetővé. Ma már azonban az egyes országok nemcsak hogy nem titkolják a hadügyi kiadásokra fordított mii* liókat, hanem épen ellenkezően, törvényhozások és konferenciák aszal múlják felül egymást, hogy melyik ad félelmesebb jelentest arról a harci készülődésről, amely* nek célja: a nagy siámokkal vezetni a többi országok között. Az új találmányok és az új teljesítőképességű öldöklöfegyverek egymást űzik-kergetik s a tegnap még dőntöjelentö8égü találmány ma már lomtárba kerül. Ki gondol arra, bogy az új találmányokba fektetett milliókat az élet- tői vonták el a halál szolgála lába?! Valóságos versenyfutás folyik az egyes országok éa a háborúra készülődő országok között. Valóságos versenyfutás folyik életre, halálra I Már-már azt kell hinnünk, hogy a józan belátást azért nem engedik felülkerekedni, hogy — döntsenek a fegyverek. Már- már az a gondolat kerekedik felül minden józan szemlélő lelkében, hogy a tengernyi fegyveres beruházást akarják gyümölcsöz- telni. Azt az ördögi kérdést melengetik keblükön: nézzük, miféle eredményeket lehet elérni azokon a fegyveres beruházásokon ke- keresziül, amelyek a világ páni- gazdálkodását lefoglalták és kiürítenék ? Azok a titokzatosan félelmetes Maginot-vonalak már a múlté. A tankok már új versenytársakkal küzködnek. A mérges gázok egymást pipálják le a laboratóriumokban kimutatott eredmények tanúsága szerint. A levegőben elért szédületes gyorsaságok ma már a legújabb értesülések szerint csigalassuságu őgyelgések azokhoz a repü'öteijesitményekhez képest, amelyek Amerika gyáraiban úgy teremnek, mint nyárderekán, folyók tájékán a tiszavirág. Mindenfelé csak verseny, verseny, életre* halálra! És itt jogosan vetődik föl a kérdés: kik maradnak alul és kik kerekednek felüt a versenyben? A< kétszer kettő négy, hogy : aki bírja, az marja. De százszor és ezerszer toliunkra kínálkozik a kérdés: hát kik maradnak felül és kik kerülnek alul a versenyben? Mert akár magáért a versenyért folyik a verseny, 4akár a „magasabb“ szempont, a háború okáért, any nyt bizonyos, hogy a nagy áldozatok vagy megérik az áldozatot, vagy feneaestől pusztul minden. Sokan azt mondják, ki bitte volna, hogy a békekö ések után, amikor a világ legnagyobb hatalmai jóleső érzéssel dörzsölték kezüket s veregették egymásnak és Önmaguknak a vállait, hogy most békét teremtetlek, nyomban ilyen veszett iramú fegyverkezés nek legyen tanúja és egyben áldozata is a világ? Igazan csodálkozunk, hogy ilyent mondhatnak. Hissen az előrelátható volt, bogy a kegyetlenül igazságtalan békéknek csak ez lehetett a következménye. Hiszen a győzök és csatlósaik másodosztályú embe reknek tartották a legyőzőt leket, akiktől elvonták a tisztességes megélhetésnek legminimálisabb lehetőségeit is, nem beszélve arról, hogy beleszólást sem engedtek nekik a sajátmagukat érdeklő ügyekbe sem. Tűrhető volt-e, hogy például az az összehazudoit Róma, március 22. A fasiszta nagytanács Mussolini elnökleté vei ülést tartott. A Duce részletes jelentést tett a nemzetközi helyzetről. Tekintettel arra, hogy a tekintéiyáliamoksal szemben demokratafront van kialakulóban, a nagytanács megállapítja, hogy ami középeurőpában történt, az Berlin, március 22. Ribbentropp német birodalmi külügyminiszter nyilatkozatot tett. Utalt arra, hogy a Memel-vidék lakossága mindjobban követeli az anyaországhoz való visszatérést. A kérdés békés megoldása annál is inkább szükséges, hogy a nagyobb ellenieteket s az ezekből folyó következményeket kikerülhessék. A Memel-vidék sorsáról lo vábbi részletes tájékoztatás is megjelent. Eszerint a Merne!-vidék sohasem tartozott Litvániához, csak a világháborút követő események kapcsolták ehez az államhoz. így is 1920-ban a franciák szállták meg s vették kezükbe a kormányzását, 1923 ban szabad- csapatok vettek át az uraimat, 1924-ben pedig Litvánia gyako rótta felette a hatalmat, amelyet az úgynevezett Memel egyezmény szabályozott. A Litván állam célja az volt, hogy egészen beolvassza a német kisebbségek lakta területet, katonasággal szállta meg s mindnzorosabban fűzte magához. De a német nyilatkozat szerint, szüntelen feszültség jellem i az állami kapcsolatot, amelyet továbbra is fenntartani •ellenkezik Csehszlovákia bangadó legyen a világpolitikában és emellett úgy bánjék az őt környező 80 millió némettel, mint valami ronggyal? Tűrhető volt e, hogy az ezeréves Magyarország, amely minden szennyes áradatot megállított, szél- marcangoltán maradjon s azt a kultúrát, amit a Kárpátok medencéjében teremtett, kulturáltan népek a maguk hasznára kamatoztassák, de azért le is pocskondiázzák ? Az őrült iramú fegyverkezésért okozzák magukat a világháború győztesei. Becsületes megegyezés utján létrejött szerződések megteremthették volna a békét, de az istentelen, gonosz békeparancsok előidézték a mai helyzetet. mind a Versailles! és trianoni bé- kessterződés közvetlen eredménye, nempedig a tekintélyállamok harcias mozgolódása. Egyébként is leszögezi a nagytanács, hogy a Berlin—Róma tengely nemhogy meggyengült volna, ellenkezően, megszilárdult az elmúlt napokban. a békés életformából*. Kaunas, mátcius 22. A litván kormány hivatalos bejelentést lelt, amely szerint a Memel-vidéket átengedte Ónként Németországnak. A litván kormány ma délutánra hivla össze titkos minisztertanácsát, hogy megindokolja elhatározását. A lakosság nagy örömmel vette tudomásul a cea lakozást. Nagy tömegek ujjongva járták be a várost es éltedéit Hiilert. A házakon horogkeresztes zászlók lengenek. A külpolitika hírei. Szófia, március 22. Illetékes bolgár körök cáfolják, mintha Bolgárja akár részletes, akár teljes mozgósítást rendelt volna el. Amsterdam, március 22. Hollandiai hivatalos körök kijelentik, hogy 8emmiesetre sem csatlakoznak olyan formában Angliához, ahogy az bskeritési politikáját megvalósítani kivárja. A hollandi álláspont szerint su yos kimenetelű lehet minden ilyen németet- lenes politikai tetv. A canterbury érsek az anglikán egyház főpapja é« Anglia b király koronázó érseke, a lordok házában indítványt tett» begy a pápa.vezetésével az égési kereszténység emelje föl magát a békéért. Kijelentette, hogy, ha a pápa a mozgalom vezetését vállalná, ö felszólítást küld a világ protestáns közösségeinek vezetőihez. — Le kell szögeznünk a civilizáció elveit — folytatta az érsek — és törvényen kívülinek kell kijelentenünk minden olyan törekvést, amely most a világ békéjét fenyegeti. Meg vagyok győződve arról, hogy vallási és politikai különbség nélkül a nagy tömegek nevében beszélek, minden ember nevében, aki a keresztény társadalmi rend érdekében hajlandó megtenni mindent, hogy a nemzetek közti igazságot és jóhiszeműséget, a gondolat és szólás szabadságát, az emberi lélek fejlődésének szabad voltát ne veszélyeztethesse semmiféle erőszak. Mise a cirkuszban» A világ egyik legnagyobb cirkusza, az úgynevezett Krone-cirkusz, amely épen Angliában tartózkodik, az elmúlt vasárnapok egyikén egy cirkuszi szentmise által lelte m3gát nevezetessé. As oltárt a cirkusz porondján állították fel s az oltár körül foglaltak helyet a különböző nemzetiségű artisták és alkalmazottak. Először egy angol pap mondott beszédet!, majd egy német páter, akik egyrészt az állatvilág megbecsülésére, másrészt pedig a vértanuk vérével megszentelt cirkuszarénák jelentőségére hívták fel a figyelmet. Az istentiszteletet az állatok megáidásának szertartása zárta be. A képviselőház illése. Budapest, március 22. A képviselőház ma folytatta a zsidójavaslat részletes vitáját. Az 5. szakasznál Alföldy Béla kivánta, hogy az OTI orvosoknál is alkalmazzák a rendelkezéseket, hogy egy éven belül fölmondhassanak nekik. 1927 előtt 80 százalék volt az OTI nál a zsidóorvosok száma és még 1937 ben is 36 százalék volt az OTI orvosok között a zsidó. Az ellenzék a szakaszra szavazást kért. A szakaszt bizottsági tárgyalás alá bocsátották. A bizottság 2 órakor ült össze. A 6. szakasz ellen Vázsonyi, Ruppert és Ap- ponyi György gróf szóltak. Vitéz Szalay László javaslatára a vitát btfejezték és a szakaszt elfogadÜlésezett a fasiszta nagytanács. A Memel-vidék sorsa. A litvánok önként átadták a vidéket a németeknek.
