Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-11 / 8. szám
Ar« 8 fillér Ml. január II, Szardia. * Felelő* szerkesztő: H e r b o I y Ferenc. Sxarkentöeég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP (I Előfizetési árak: egy hónapra" 1‘50 pengő, ncgyedíiuíCbenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. II Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban I évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A szlovák nép sohasem kívánkozott el Magyar- országtól. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. A szlovákok, vagy, mondjuk ki magyarán: lótok mindig megtalálták megélhetést! két a magyar állam keretein be lfll. Hosszú évszázadokon át együtt Örültünk, együtt szomor- kodtunk velők. Szabadságharca inkban mindig egy táborban küzdöttünk. Aki nekünk jóbará'unk, vagy ellenségünk volt, az jóba- ráija, vagy ellensége volt a tótoknak is. Egy-két megkótyagoso- dott .vezér* tudott ugyan maga köré gyűjteni kisebb-nagyobb csoportokat, ezek azonban „tömeg*-számba soha sem mentek. Akarlak is talán valamit, de azt sohasem, hogy máshonnan kormányozzák ókét, mint Budapestről. Prágáról soha hallani sem akarlak. Hogy a csehszlovák egység kitalálói, akiket már maguk a csenek is elfelejteni készülnek, a világháború aiatt a nagyámánt elölt tekintélyre lettek szeri, az könnyen érthető volt. Ezek azután .tekintélyükkel* megrészegítettek néhány vezeő tótól és igy sikerült kimondainiok — nagyon sze gényes keretek között — a tótoknak elszakadását és csehszlovák köztársaság megalakulását. Az elmúlt 20 esrtendő alatt a tótok nem szeret lék meg .felszabadító* testvéreiket, a cseheket. Nem bizony. Csak megismertek és egyben meg is utálták őket. Nem kaptak (ölük semmit. Ellenben azt tapasztalták, bogy mindent elharácsoltak előlük, hogy ókét mindenünnen kiszorították. Muzsikoknak, kuliknak tekintették őket. És a tót nép mennyire ö.ü t a csehek bukásának I Orüit, hogy megszabadult tőlük, rogy visszajöhet Magyar- országba, hogy a Kárpátok bércein megint a magyar nemzeti zászlót, a szütmánás, magyar koronás lobogót látja ismét lengeni. Sőt örült javarésze annak is, hogy gyermekét magyar iskolába járathaja. De máskép történt a dolog. Csak egy kis lötedeke a tót népnek került vissza régi hazájába. És, asi idekerült, örül, aki iúl- maradt ai új határoson, az szo- morkodik, Án az újonnan támadt ve/érek, akik hallomásból tudták, hüjjy vannak a világon húsos fazekak és, hogy jó a ok mellett üldögélni, a ,ót népnek igazi vágyait minden eszközzel iparkodnak elfojtani. Gárdákat szerveznek és ezeket nevezik ki .rép*-nek. Ami: ezek parancsra csinálnák, azt úgy tüntetik fő', mint a tót népnek cselekedeteit. A csel ek természetesen örü nek, hogy átiamuk kerekében maradtak meg a tóiók éi habár a tót vezetők függetleneknek tartják is magukat, még>s csak a csehek akarata teljesedik ott. Abban pedig föltétlenül egyetértenek egymással, hogy a lótoknak kedvét cl kell venniük a Magyarországhoz való vonzódástól. Most, hogy néhány Magyar- országhoz csatolt tót községben a la Sósság visszacsatolását követelte Szlovákihoz, ebben is a cseheknek és néhány magyarellenes tót vezérnek kezét kell látnunk. Ezek, igenis ezek ugratták a községeknek jámbor lakóit, hogy „ne érezzék jól magukat magyar uralom alatt*, mivelhogy megelőzően több, Szlovákiában fetej'ett köz- követelte a visszacsatlabozást Magyarországhoz. Hát erre nekik is kellett valamit csinálniok Itt, Komárom vidékén a lakósokat izgatták fői, hogy lássa a világ, Nagyszőllős, január 10. A Vo- loiin rendszer emberei a lengyel konzulá us előtt tüntetést rendeztek, amelynek során beverték a konzulátus afe lakait. A csendőrség teljesen passzív magatartást tanúsított és kijelentette, hogy nincs ideje közbelépni. A lengyel kormány az ismételt lengyelelle nes cselekmény miatt elégtételt követel a prágai kormánytól. Prága, január 10. Chwalkovszky cseh külügyminiszter január 15 én Berlinbe utazik. Úgy látszik meg akarja előzni Csáky, magyar külügyminisztert. Munkács, január 10. A munkácsi orviámadás kilencedik áldozata, Soltész István honvéd, aki váliövést kapott, ma meghalt. A sérülés dum dum lövedéktől származott. Páris, január 10. A Matin jeAz alábbiakban rövid áttekintést nyújtunk Zala megye árva székének mú,t évi müsödéséről, illetően a gyámügyi közigazgatás menetéről Si*' ;is::ky Nándor árvaszéki elnök ,mentése alapján. A gyámpénzíár készpénzkészlete 1939. január 1-én : a Vár- meevei Bőnknél elhelyezett tőke 250.937 80 P, jeizálogadósoknál kihelyezve 300.148 12 P, posta- takaréki s mlakivona on 4 916'63 P, összesei! 556 004 55 P. A gyámpénztár fedezete tehát az elmúl évben kimutatóit 589.789‘73 P-vel szemben mennyire nem akarnak a lótok Magyarországon lakni I Hogy ez mind csak mesterséges dolog volt, beigazolták a munkácsvidéki támadások, amelyeket a legdurvább, a teggaládabb módon követtek cl. Gondolták: ha nem megy a népnek fölizgatásával, akkor majd megy fegyverrel I A turpisság kisült. A cseh fegyvereket ismerjük. Védtelenek ellen kirepül hüvelyéből a kard ; de magyar katonával szemben ? . . . Az igazságot leszűrte mindenki. A tótok, a rutének soha ellenségeink nem voltak, nem is lesznek. Az ö boldogulásuk attól függ, hogy Magyarország legyen a hazájuk. És ennek előbb utóbb el ken következnie. hf. íentése szerint Mussolini felhasználja Chamberlain római látogatását arra, hogy az új zsidó állam létesítéséről tárgyalásokat folytasson. Olaszország hajlandó Abesszínia egy részét átadni egy független zsidó állam részére abban az esetben, ba Dzsibmii és 2eilát a franciák, illetve az angolos ugyanerre a célra átengednék. A kijelölt terület elégséges lenne az új zsidó állam megteremtésére, éghajlata egyik részében egészségtelen, de nagy részben az egészségre ártalmatlan. Londoni jelentés szerint Pál jugoszláv régensherceg, aki jelenleg Károly roman király vendége, eszmecserét foly at a királlyal, melynek lényege a két ország közös á'lásfoglalása a totális államokkal szemben tanúsítandó magatartásról. j 3378518 P vei csökkeni. [ A Vármegyei Banknál elbelye zeü töke vál ozat an, a jelzálogos követeléseké csökkent 23 796 36 P vei, a posiatakaréHpénztári csekksiám a maradványa pedig szintén csökkent 9 999 82 P vei. A gyámpénztári t*é«pénzösszegek az újabb törvényhatósági határozat s-eiint a jövőben is az eddigi módon nyernek elnelyezést. A gazdatariozánok rendezése következtében a gyámpénztárakat megillető ksmaihozzájarulás igényléséhez szükséges kimutatásokat az árvaszék kellő időben felterjesztette a Pénzintézeti Központhoz. A Pénzintézeti Központ a kimutatásokat elfogadva a gyámpénztárnak járó kamatbozzájárulás összegét az 1938. év I. félévére 1.330-27 pengőben, az 1938. II. félévére pedg 1.287 24 pengőben állapította meg és ezen összegeket a gyátrpínztár részére átutalta. A gyámpénztári kölcsönök kihelyezése ez évben is szünetelt, mert a már kihelyezett összegek azt a kontingest, ami körönökben helyezendő ki, már teljes egészében kimerhették és az időközi törlesztések, tőkevisszafizetések sem emelték a gyámpénztári készpénzösszeget azon ösz- szeg (300.000 P) fölé, amely összeg elérése esetén a kö csö- nök kihelyezése ismét megkezdhető lenne, figyelemmel arra, hogy az adósoknál kihelyezhető összeg meghaladja a bankoknál elhelyezett összeget. Megfelelő intézkedést tett folyamatba az átvaszéb 1938. évben is aziránt, hogy a házingatlanokra kihelyezett gyámpénz- lári kölcsönökre vonatkozó íüz- biziositási kötvények dijválíóinak rendezése és a kü. vények esetleges meghosszabbítása, vagy megújítása meg önénjék. A kiskorúak és gondnokoiiak vagyonának tűzkár elleni biztosítása tárgyában a belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottság véghatározatát, amellyel • törvényhatóság a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vonatkozó ajánlatát, illetve szerződését elfogadta. Ennek alapján a Gazdák Biztosiló szövetkezete térüési összegek címén a gyámpénztárba befizetett 231*41 pengőt, — törvényhatóság állal megalkotandó szabályrendelet hiányában azonban ezideig még a kijelölt célra ez az összeg felhasználható nem volt. Az eibagyotiá nem nyilvánított szegény gyermekek segélyezését belügyminiszteri rendelet értelmében 1938. évben nem tudta lebon-oldani az árvaszék, meri a gyámpénzíár »937. évi mérlegét, Iliéivé a tö.vényhaióság vonatkozó határozatát — amely ennek a segélyezési alapnak fedezetét meghatározza — a belügyminiszier ezideig még nem hagyta jóvá. A segélyezés feltételei, módja és Siabaiyozása tárgyában azonban a szükiéges intézkedéseket körrrendeietéve» már megtette az árvaszék úgy, hogy a biuaiások a belügyminiszter döntésinek megérkezése után előrelát hatóan még a lél folyamán eszközölheiők lesznek. A belügyminiszter a vármegyei árvaszéket is bekapcsolta azoknak a< intézményeknek működésébe, amelyek az áhalános közjóidét fokozó társadalompolitikai és közVolosinók a lengyelekkel is kezdenek. A külpolitika hírei. A vármegye árvaszékének 1938. évi működése.
