Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

1939 március 12. Zalawegyet Újság 3. 4 Stalin nem fél... Moszkva, március 11. Stalin j tegnap nagy beszédet mondott a kommunista pátiban. Beszédében támadta a ja-jánobat, az olaszo­kat és franciákat. Többek között azt mondotta, hogy a francia és ! az angol lapok el akarják hitet n a világgá!, hogy fegyverrel akarja megnyerni politikai jáiszmáit. Té védés. Békét akar, de nem fél senkitől. Tiltott műtét gyanúja miatt letartóztattak egy sümegi orvost A zalaegerszegi kir. ügyészség­hez a bó folyamán több följelen­tés érkeieb, hogy a sümegi já­rásban tiltott mű é'ek folynak. Az ügyészség a csendőrséggel együtt szigorú nyomozást indiait a bűn­esetek földer>tősére. Egy konkrét ügyben Simon Mihály dr. kir. Ügyész és Pénzes László dr. vizsgálóbíró Káptalanfa községbe szálltak ki s az ott lefolytatott ayomozások során egy esetben terhelő adatok merültek föl Len­gyel János dr. sümegi magánor vos ellen. Ebből az esetből kifo­lyóan a csendőrség az ügyészség utasítására letartóztatta az orvost. Az előzetes letartóztatást a zala­egerszegi kir. törvényszék viza- gálőbirája és a törvényszék vád- tanácsa is feníarlotta. A letartózta­tás ellen az orvos felfolyamodást jelentett be a győri ité'őtábiához. Az orvostól függetlenül elköve­tett gyanús eseteknél a nyomo­zás tovább folyik. A szegedi árvizreszedelem hatvanadik évfordulója. • magyar -földön-ttoweH- cikorLábót Készülj* • magyar embomeM ád— »waqi/ar Keni/erei~ a „ Franck Hávi/MéKM Ha a nagykfivetség tömegszállássá válik.. ■ Páris, március 11. A francia sajtó megbotránkozással állapítja meg, hogy a volt spanyol köz- társasági kormány diplomáciai képviselői hihetetlenül elhanya­golt, piszkos és undorító állapot­ban ad'ák át a francia külügy­minisztériumnak a párisi spanyol nagykövetség helyiségeit. A Maün jelentése szerint a feöz'ársaságiak a nagykövetség termeit tömeg­szállások céljaira használták fel. A helyiségek parkettjét matracok, szalmazsákok, rothadó szeméthal­mok 8 emberi srenny-marad ványok borítják. Az épület bel­seje valóban olyan képet nyújt, mintha vadak táboroztak vo'na benne. A távozó köztársasági nagykövet helyesebben tette volna, — irja a Matin —, ba nem 8 külügyminiszternek, hanem a köz­egészségügyi miniszternek adta volna ái a nagykövetségi palota ku'csait. Az új nagykövei minden esetre kénytelen lesz a hatósági szemétkihordókhoz fordulni a pa- lo'a termeit beritó szennytömeg eltávolítása végett. Március 12. szomorú emlékezetű nap a második legnagyobb ma gyár város, Síeged éleiében. Hatvan évvel ezelőtt, 1879. már­cius 12 éjjelén a Tisza árja huliámstrba temette az egész vá­rost. Abban az évben kemény tél voll erős havazással és február végén a hóolvadástól tengerré dagadt a mindig féktetenkedö Tisza. Március 5 én a várostól észak felé eső percsóra- petresi töltésnél átszakadt gát úgy, hogy az ár feltartóztathatatlanul a város mögé került és május 11 én a késő éjjeli órákban átssakitotta az alföldi vasút vonalát. Az ország közvéleménye már napokkal azelőtt aggódva nézte a Szegedről érkező híreket és már­cius 12-én a kora reggeli órák­ban érkezett a bír Budapestre a miniszterelnökségre: Szeged el­merült. Tisza Kálmán minisz­terelnök könnyes szemekkel tette meg a szomorú bejelentést a nyomott hangulatban összeült képviselőháznak. A vizbefuít halottaknak száma 151, a rombadölt házaké pedig 5585 volt és csak 417 épület, ezek közölt 334 lakóház maradt épen. A kárt 10.800.c00 forintra becsülték. Március 17-én az ural­kodópár I. Ferenc József és Er­zsébet királyné megtekintették a romokban fekvő várost s a király éjjáaikotó akaratának ezekkel a szavakkal adóit kifejezést: Sze­ged szebb lesz, mint volt. Szavát be is váiio ta, mert óriási össze­gű adománnyal járult a város újjáépítéséhez. A részvét az egész földkerekségen páratlan mérték­ben nyilatkozóit meg, mert 2 834 120 forint könyöradomány gyűlt egybe. A lakosság építke­zésekre tíz, a város pedig faltöl­tésekre, kisajátításokra, szabályo­zás, csatornázás, kövezés és más községi szükségletedre ötmillió kölcsönt nyert. A város újjáala­kitási munkálatinak vezetésével Tisza Lajost bízták meg királyi biztosi minőségben. Működését 1879. juiius 11 én kezdte meg és 1883. végén fejezte be. Ez alatt az idő alatt 3485 építkezés történt 8 készültek el a kisajátítá­sok, feltöltések, csatornázások és épültek fel a nagy kaszárnyák, a színház, a városháza, számos is­kola és más középület. Elkészült továbbá a Tisza medencének ki­bővítése, a körtöltés, a közutti vasúti hid és a rakodóparl. Be­teljesült, amit mondóit a király, aki az újjáépült várost 1883. október 14—16-án nagy megelé­gedéssel szemlélte meg. Az azóta eltelt félszázad alatt épült ki a vízvezeték és a villamos világítás, majd 1921. otóber 10 én meg­nyitották a Kolozsvárról odahe- lyezett Ferenc József tudomány­egyetemet. Sok közintézménnyel és remek építményekkel gazdagí­totta néhai Kebele berg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek hamvai ott pi­hennek a csodás szépségű foga­dalmi templomban. A gyönyörű, nagy magyar vá­ros fejlődésének nagyobb lendü­letet adna egy olyan határkiigaii- tás, amely Bácskát és a Bánságot visszaju tatná Magyarországnak, aminek révén a város forgalma megnövekednék és nagyaránjok­ban emelkednék lakóinak anyagi jóléte. Szeged újkori történetének leg­mozgalmasabb napjait 1918. ok lóherétől élte át. A franciák a be'grádi szerződés alapján 1918. decemberében katonai megszállás alá helyezték Szegedet és ez 1920. március 1-ig tartott. A francia megszállás lelte lehetővé az el­lenforradalom megszervezését és a szeged' kormány megalakulását, ame y 1919 május 30 tói augusz­tus 12-ig működön s az új nem­zeti Hadsereg magvät is meg­alkotta, „Mozdul a föld, ébred a magyar"... Bevégződtek a zalamegyei Agrárifjusági vezetőképző tanfolyamok. Zala'övő, március hó. Az a nagy horderejű agrárifjusáei megmozdulás, amelyet KÁLÓT néven ismer már az egész ország, Zalsmegyében is kibontotta zász­lóját. A megszervezés és a hiva­tásos vezetők kiképzése az el múlt téli hónapokban zárt kurzu­sok formájában történt, ahol az ifjúság hivatásos vehetők felügye­lete és irányítása mebeit nemcsak a kuizus előadásait hallgatta vé­gig, hanem az egész tanfolyam alatt köxös életmódot folytatott, s igy kezdte meg a gyakorlatban azt a szervezett, kollektiv életmó­dot, amelyet érvényesíteni akar minden, főleg azonban gazdasági életben. Három nap a magyar föld fiai közölt. Az egész kurzus lefolytatása a vallásosság jegyében történik, amelyet egy lelkivezelő világ­nézeti előadásai és a leikiéletiel kapcsolatos kérdések taglalása tölt ki, míg a szakelőadásokat a központi kiküldött taríja. Sötét falusi este. Harang kon dúl a templom tornyában s a misztikus sötét leple alatt távoli lépések dübörögnek felénk. A tanfolyamra jövő ifjúság zári so- robban tart a templom feié. Veni Sande: Százötven falusi legény toikabói tör fe< a fohász: Jájj el Szemlélek Isten ... Kis beve zetö beszéd: a férfi igazi arcáról, a több, az emberibb életről . . . A templomból az iskola leg­nagyobb — szuterén — helyisé­gébe vonulunk. A jellegzetes fa­lusi szagnál csak az érdeklődés nagyobb. Százötven, szellemileg — de (alán sok fizikailag is — éhet fiatalember. Szemük egy ]ó megjelenésű fiatalemberre tapad: az előadói A magyar agrárlársa- dalom problémán fejtegeti. Egy­szerűen, kerese'lenü1 s épen ezért hatásosan szó! hozzájuk. Le­szögezi, hogy a magyar agrártár- sadeíomnak egyik legfőbb hibája a szervezetlenség, amelyen a KÁLÓT kell, hogy segítsen. Este a zuhogó eső leple alatt kia csoportot-ban távozó éa a problé­ma szálait tovább bo?ozó ember­toU használni, legtöbben, sikertelenül enyhe, hatás jellemzi az ARTIN pici hashajtó Uragréekat. triste 2-—.1 szám Ar:int, bovöve, reggelre kelletne* arriléat biztosít

Next

/
Oldalképek
Tartalom