Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-03-03 / 51. szám

XXII. évMpin 51* oxÉm. Ara 8 fillér 1989. március S. Péntek. Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. irafaesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 1*90 pengő, négyéé­fsádienyi-tér 4. Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kon délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfalt í Demzetépitő munka, ami! minden kormány föladatául tfiz ki, megköveteli, hogy a kor­mányzat tudatában tegyen annak, bot és milyen szükségletek jelent­keznek és ezeket hogyan és mi­ből lehet és kell is kielégíteni. A szükségleteknek megállsp tása és kielégítésükről való gondoskodás az úgynevezett szociális munka, amit olyan hangol szóval hirdet ma mindenki. Istennek hála, ma­gyar hazánk még megcsonkított* ságában is rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyeknek segileé­Í ével a szükségletek kielégithetök. tsak tudni kell a módját és nem kell visszarettenni az itt ott fel­bukkanó nehézségektől és erélyes kézzel kell hozzányúlni a meg­oldáshoz, föltéve, hogy megvan­nak az elintézésnek tervei is. Manapság kormányférfiu, sőt társadalmi vezetőegyéniség sem képzelhető el anélkül, hogy ne hangoztatná, milyen fontos föl­adat a társadalmi problémák meg­oldása. Sajnos azonban, a sza­vakkal nincsenek arányban a tet­tek, amint azt a legutóbbi tiz- esztendő tapasztalatai igazolják. Nap-nap mellett hangzottak és hangzanak panaszok például a jövedelemelosztás, az állásbalmo- zás és ezeknek nyomában járó munkanélküliség miatt, de javu­lást alig tapasztalhatunk. Amíg ugyanis egyesek szédületes össze­geket vágnak zsebre, addig tíz­ezrek fillérhez sem juihatnak, a teherviselés aránytalan. A külön­féle formában előttünk álló tőkék gyümölcse csak kevesekig juthat el, mert nincs gondoskodás arról, bogy a tőke hozama megfelelő csatornákon át minél szélesebb területen oszolhassék meg. A „jus­son is, maradjon is“elv még nem ér­kezett el a megvalósulásig. Arány­talan a közterhek eloszlása is, ami miatt szintén olyan gyakori a pa­nasz. Ezt köznyelven úgy mond­ják, helytelen az adópolitika. A kartelek megrendszabályozását is hosszú idő óta követeli a társa* dalom, de még eredményt nem láthatunk. Az egészséges földre­form ügye is évről-évre halasztó­dik, mert még mindig nem talál­ták meg azt a kulcso’, amely enek nyitjára vezetne. Már pedig a szociális kérdések között ez a legelső, amely gyökeres megol­dást követel, még pedig minél előbb, meri a nincsteleneknek földhöz juitatfása nélkül minden intézkedés csak félmegoldás, ami csak tlégedetlenséget szülhet a legszélesebb társadalmi réteg ke­belében. É A szociális érzéknek nagy hiá­nyáról telt tanúságot az az in­tézkedés, amellyel a kormány az államnak laposra szerényeden bu- gyeliárisát megduzzasztani próbál­kozott. Ahelyett, hogy hozzányúlt volna a nagyjövedetmekhez, hogy présbe tette volna a karteleket és nagybankokat, hogy a progresziv adózás rendszerét bevezette volna, a kisemberek falatjából tőidéit le sűrű egymásutánban darabokat, amely nemes műveletnek legkirí­vóbb teljesítménye az volt, hogy a közalkalmazottak gyermekei után járó családi pótlékból leope­rált havonként 1 P 60 fillért.%Te hát egy-két liter tejnek és egy­két kiló kenyérnek árát épen ak­kor, amikor a legelkeseredettebb harcot hirdette az egyke ellen I Ugyanakkor búján tenyészett az áliá8halmozás és virágzásban vol­tak a karielek. Igaz, ezt a szociális eltévelye dést nemrégiben iparkodtak kor­rigálni, amikor 70—80 pengős levonás kárpótlásaként adtak 3 — 4 pengőt. Hál, aki erre azt mond­ja, hogy akkor nemzetépi'ö mun­kát végeztek, egy kicsit nagyon is téved. És reméljük, hogy a szociális kérdések megoldásának ezen az utján Teleki Pál kormá­ny» nem vezetteti magát elődei­nek példájával. Ha azok az elő­dök csak egy kevéssé is tettek volna eleget a szociális igazsá­gosság követelményeinek, ha csak töredék-megoldásokat is végeztek volna, akkor a szociális kérdések ma eöíéllenének olyan fenyege­tően az állam és társadalom fö- fö t. A nemzeiépitő munka zászlaja alatt nem szabad az égetően fon­tos kérdések megoldását sem ha­lászhatni, sem akadályozni. Ha azt hangoztatják, hogy a szegény­séget megszüntetni nem lehet, de az ínséget és nyomot el kell tün­tetni, akkor tessék a felszínen levő kérdéseket megoldani. Akkor megszűnik a szegénység is, el­érkezik — ó, nem a tobzódások­nak, hanem — az általános jó­lélnek az ideje, amikor „jut is, marad is.* S ha ezt elérjük, ak­kor végzünk csak nemzeiépitő munkát. hf. Ciano elutazott Lengyelországból. Olaszország kívánatosnak tartja a magyar-lengyel határt. Varsó, március 2. Ciano gróf olasz |külügyminiszter lengyelor­szági utjának végén tegnap Krak­kóban nyilatkozott az újságírók­nak. A legnagyobb megelégedé­sének adóit kifejezési: — Igen nagy benyomást kel­tett bennem Lengyelország hatal­mas fejlődése az ipari és kultu­rális téren — mondotta Ciano gróf. A külügyminiszter egyébként tegnap fél egykor elindult Len­gyelországból haza. Az állomáson búcsúztatására megjelent Beck lengyel külügyminiszter és a len­gyel politikai körök számos kép­viselője, nemkülönben Schiliinger német követ is. A pályaudvaron Ciano gróf igen szívélyes búcsút vett a lengyel a politikusoktól, akik Éljen Olaszország, Éljen Mussolini, É jen Ciano, felkiál­tással engedték útnak az olasz külügyminiszter vonatát. London, március 2. A Daily Telegraph értesülése szerint Ciano olasz külügyminiszter biztosította Beck lengyel külügyminisztert, hogy Olaszország nem változtat eddigi felfogásán. A magyar- lengyel határ megteremtödését kí­vánatosnak tartják és nem látja akadályát az o’asz kormány an­nak sem, hogy a magyar kor­mány bekebelezze a ruszin földet. Á Times úgy tudja, hogy a prágai kormány fö törekvése arra irányul, hegy megkapja a német kormánytól a határait biztosító ígéretet. Amíg az új cseh határt nem garantálják, nem érzik jól magukat a csehek, ami érthető, mert Szlovákiában és Ruszinsz kóban sok az elégedetlenkedő. Szlovákia el akar szabadni Cseh- országtól, Ruszinszkó pedig Ma­gyarországhoz kívánkozik. A képviselőházból. „Csevegések“ az interpellációk keretében. A képviselőház szerdai ülésén a zsidójavaslat tárgyalása után át­tértek az interpellációkra. Apponyi György gróf az or­szágos magyar idegenforgalmi hi­vatal átszervezéséről inrerpellált. Kunder kereskedelmi miniszter vá­I laszában megállapította, hogy Ap­ponyi hamis adatok alapján in- , terpellált. Az átszervezés az ide­genforgalom racionalizálása érde­kében történt. Mózes Sándor a gazdaadőssá- gck végleges rendezését sürgette. Csoór Lajos a rögtönbiráskodás megszüntetését kérte. Az inter­pellációkat kiadják a pénzügy-, illetve a belügyminiszternek. Csoór Lajos második interpellációjában a Károly csapatkereszt igazolási határidejének meghosszabbítását kérte.’ Majd a gazdaadósságok végleges rendezéséről is arról in­terpellált, hogy a borfogyasztási adót engedjék át a hegyközségek­nek. Krompaszky Miksa az autóvám és az autók üzemredukciójával kapcsolatos árkormánybiztosi in­tézkedésekről interpellált. Haám Arthur a hungarista párt feloszlatását tette szóvá interpel­lációjában. A pártot nem lett volna szabad feloszlatni. Haámot a szo­ciáldemokraták minősíthetetlen hangon támadták. Reisinger Fe­renc azt kiáltotta feléje: Vigyázz, mert felpofozlak, te piszok. Peyer Károly LCwi úrnak titu­lálta Meizler Károlyt, aki ezt kiál­totta feléje: Vén szamár, hazu- dozó disznó. Hubay Kálmán a Magyarság betiltásáról, Rátz Kálmán a hun­garista párt fölosilatása, majd is­mét Hubay a hungarista mozga­lom feloszlatása és működésének betiltása tárgyában interpellált. A miniszterelnök nevében Ke- resztes-Fischer belügy miniszter vá­laszolt. Sajnálja, hogy Magyar- országon magyar emberekkel szemben kellett ilyen intézkedése­ket tennie. Nem vonta kéíségbe sem Hubay, sem Rátz jóhiszemű­ségét. Rátzét akkor sem, amikor 24 óra alatt a legnagyobb intenzitással protegáita a belügyminisz­tériumban a t el vidéken nemzetvédelmi szempont­ból lefogott zsidókat és alig pár percre rá a hun­garisták érdekében járt közbe. Ezen a legmesszebbmenően csodálkozni kénytelen. Ő is van annyira jog , törvény- és alkot­mánytisztelő, mint aminőknek a hungaristák tartják magukat, de^ ha a jövőben hasonló dol­gok történnek bármely oldalról is, ugyanazokat az intézkedéseket újból megteszi. Rátz Kálmán és Hubay viszont­válasza után Tolnay- Knefély Ödön a selyemgubó beváltási árának fölemeléséi kérte, amit Teleki földművelési miniszter meg is ígért. Majd Meizier és Reisinger személyes.; kérdésben szólaltak föl. A mai ülésén az elnök meg­állapította, hogy tegnap Meizier Károly és Reisinger Ferenc feltű­nően súlyos kifejezéseket hasz­náltak s azért javaslatára a Ház mindkettőnek ügyét a mentelmi bizottság elé utalta. A zsidójavaslaihoz Müller An-

Next

/
Oldalképek
Tartalom