Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-03 / 51. szám
XXII. évMpin 51* oxÉm. Ara 8 fillér 1989. március S. Péntek. Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. irafaesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 1*90 pengő, négyééfsádienyi-tér 4. Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kon délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfalt í Demzetépitő munka, ami! minden kormány föladatául tfiz ki, megköveteli, hogy a kormányzat tudatában tegyen annak, bot és milyen szükségletek jelentkeznek és ezeket hogyan és miből lehet és kell is kielégíteni. A szükségleteknek megállsp tása és kielégítésükről való gondoskodás az úgynevezett szociális munka, amit olyan hangol szóval hirdet ma mindenki. Istennek hála, magyar hazánk még megcsonkított* ságában is rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyeknek segileéÍ ével a szükségletek kielégithetök. tsak tudni kell a módját és nem kell visszarettenni az itt ott felbukkanó nehézségektől és erélyes kézzel kell hozzányúlni a megoldáshoz, föltéve, hogy megvannak az elintézésnek tervei is. Manapság kormányférfiu, sőt társadalmi vezetőegyéniség sem képzelhető el anélkül, hogy ne hangoztatná, milyen fontos föladat a társadalmi problémák megoldása. Sajnos azonban, a szavakkal nincsenek arányban a tettek, amint azt a legutóbbi tiz- esztendő tapasztalatai igazolják. Nap-nap mellett hangzottak és hangzanak panaszok például a jövedelemelosztás, az állásbalmo- zás és ezeknek nyomában járó munkanélküliség miatt, de javulást alig tapasztalhatunk. Amíg ugyanis egyesek szédületes összegeket vágnak zsebre, addig tízezrek fillérhez sem juihatnak, a teherviselés aránytalan. A különféle formában előttünk álló tőkék gyümölcse csak kevesekig juthat el, mert nincs gondoskodás arról, bogy a tőke hozama megfelelő csatornákon át minél szélesebb területen oszolhassék meg. A „jusson is, maradjon is“elv még nem érkezett el a megvalósulásig. Aránytalan a közterhek eloszlása is, ami miatt szintén olyan gyakori a panasz. Ezt köznyelven úgy mondják, helytelen az adópolitika. A kartelek megrendszabályozását is hosszú idő óta követeli a társa* dalom, de még eredményt nem láthatunk. Az egészséges földreform ügye is évről-évre halasztódik, mert még mindig nem találták meg azt a kulcso’, amely enek nyitjára vezetne. Már pedig a szociális kérdések között ez a legelső, amely gyökeres megoldást követel, még pedig minél előbb, meri a nincsteleneknek földhöz juitatfása nélkül minden intézkedés csak félmegoldás, ami csak tlégedetlenséget szülhet a legszélesebb társadalmi réteg kebelében. É A szociális érzéknek nagy hiányáról telt tanúságot az az intézkedés, amellyel a kormány az államnak laposra szerényeden bu- gyeliárisát megduzzasztani próbálkozott. Ahelyett, hogy hozzányúlt volna a nagyjövedetmekhez, hogy présbe tette volna a karteleket és nagybankokat, hogy a progresziv adózás rendszerét bevezette volna, a kisemberek falatjából tőidéit le sűrű egymásutánban darabokat, amely nemes műveletnek legkirívóbb teljesítménye az volt, hogy a közalkalmazottak gyermekei után járó családi pótlékból leoperált havonként 1 P 60 fillért.%Te hát egy-két liter tejnek és egykét kiló kenyérnek árát épen akkor, amikor a legelkeseredettebb harcot hirdette az egyke ellen I Ugyanakkor búján tenyészett az áliá8halmozás és virágzásban voltak a karielek. Igaz, ezt a szociális eltévelye dést nemrégiben iparkodtak korrigálni, amikor 70—80 pengős levonás kárpótlásaként adtak 3 — 4 pengőt. Hál, aki erre azt mondja, hogy akkor nemzetépi'ö munkát végeztek, egy kicsit nagyon is téved. És reméljük, hogy a szociális kérdések megoldásának ezen az utján Teleki Pál kormány» nem vezetteti magát elődeinek példájával. Ha azok az elődök csak egy kevéssé is tettek volna eleget a szociális igazságosság követelményeinek, ha csak töredék-megoldásokat is végeztek volna, akkor a szociális kérdések ma eöíéllenének olyan fenyegetően az állam és társadalom fö- fö t. A nemzeiépitő munka zászlaja alatt nem szabad az égetően fontos kérdések megoldását sem halászhatni, sem akadályozni. Ha azt hangoztatják, hogy a szegénységet megszüntetni nem lehet, de az ínséget és nyomot el kell tüntetni, akkor tessék a felszínen levő kérdéseket megoldani. Akkor megszűnik a szegénység is, elérkezik — ó, nem a tobzódásoknak, hanem — az általános jólélnek az ideje, amikor „jut is, marad is.* S ha ezt elérjük, akkor végzünk csak nemzeiépitő munkát. hf. Ciano elutazott Lengyelországból. Olaszország kívánatosnak tartja a magyar-lengyel határt. Varsó, március 2. Ciano gróf olasz |külügyminiszter lengyelországi utjának végén tegnap Krakkóban nyilatkozott az újságíróknak. A legnagyobb megelégedésének adóit kifejezési: — Igen nagy benyomást keltett bennem Lengyelország hatalmas fejlődése az ipari és kulturális téren — mondotta Ciano gróf. A külügyminiszter egyébként tegnap fél egykor elindult Lengyelországból haza. Az állomáson búcsúztatására megjelent Beck lengyel külügyminiszter és a lengyel politikai körök számos képviselője, nemkülönben Schiliinger német követ is. A pályaudvaron Ciano gróf igen szívélyes búcsút vett a lengyel a politikusoktól, akik Éljen Olaszország, Éljen Mussolini, É jen Ciano, felkiáltással engedték útnak az olasz külügyminiszter vonatát. London, március 2. A Daily Telegraph értesülése szerint Ciano olasz külügyminiszter biztosította Beck lengyel külügyminisztert, hogy Olaszország nem változtat eddigi felfogásán. A magyar- lengyel határ megteremtödését kívánatosnak tartják és nem látja akadályát az o’asz kormány annak sem, hogy a magyar kormány bekebelezze a ruszin földet. Á Times úgy tudja, hogy a prágai kormány fö törekvése arra irányul, hegy megkapja a német kormánytól a határait biztosító ígéretet. Amíg az új cseh határt nem garantálják, nem érzik jól magukat a csehek, ami érthető, mert Szlovákiában és Ruszinsz kóban sok az elégedetlenkedő. Szlovákia el akar szabadni Cseh- országtól, Ruszinszkó pedig Magyarországhoz kívánkozik. A képviselőházból. „Csevegések“ az interpellációk keretében. A képviselőház szerdai ülésén a zsidójavaslat tárgyalása után áttértek az interpellációkra. Apponyi György gróf az országos magyar idegenforgalmi hivatal átszervezéséről inrerpellált. Kunder kereskedelmi miniszter váI laszában megállapította, hogy Apponyi hamis adatok alapján in- , terpellált. Az átszervezés az idegenforgalom racionalizálása érdekében történt. Mózes Sándor a gazdaadőssá- gck végleges rendezését sürgette. Csoór Lajos a rögtönbiráskodás megszüntetését kérte. Az interpellációkat kiadják a pénzügy-, illetve a belügyminiszternek. Csoór Lajos második interpellációjában a Károly csapatkereszt igazolási határidejének meghosszabbítását kérte.’ Majd a gazdaadósságok végleges rendezéséről is arról interpellált, hogy a borfogyasztási adót engedjék át a hegyközségeknek. Krompaszky Miksa az autóvám és az autók üzemredukciójával kapcsolatos árkormánybiztosi intézkedésekről interpellált. Haám Arthur a hungarista párt feloszlatását tette szóvá interpellációjában. A pártot nem lett volna szabad feloszlatni. Haámot a szociáldemokraták minősíthetetlen hangon támadták. Reisinger Ferenc azt kiáltotta feléje: Vigyázz, mert felpofozlak, te piszok. Peyer Károly LCwi úrnak titulálta Meizler Károlyt, aki ezt kiáltotta feléje: Vén szamár, hazu- dozó disznó. Hubay Kálmán a Magyarság betiltásáról, Rátz Kálmán a hungarista párt fölosilatása, majd ismét Hubay a hungarista mozgalom feloszlatása és működésének betiltása tárgyában interpellált. A miniszterelnök nevében Ke- resztes-Fischer belügy miniszter válaszolt. Sajnálja, hogy Magyar- országon magyar emberekkel szemben kellett ilyen intézkedéseket tennie. Nem vonta kéíségbe sem Hubay, sem Rátz jóhiszeműségét. Rátzét akkor sem, amikor 24 óra alatt a legnagyobb intenzitással protegáita a belügyminisztériumban a t el vidéken nemzetvédelmi szempontból lefogott zsidókat és alig pár percre rá a hungaristák érdekében járt közbe. Ezen a legmesszebbmenően csodálkozni kénytelen. Ő is van annyira jog , törvény- és alkotmánytisztelő, mint aminőknek a hungaristák tartják magukat, de^ ha a jövőben hasonló dolgok történnek bármely oldalról is, ugyanazokat az intézkedéseket újból megteszi. Rátz Kálmán és Hubay viszontválasza után Tolnay- Knefély Ödön a selyemgubó beváltási árának fölemeléséi kérte, amit Teleki földművelési miniszter meg is ígért. Majd Meizier és Reisinger személyes.; kérdésben szólaltak föl. A mai ülésén az elnök megállapította, hogy tegnap Meizier Károly és Reisinger Ferenc feltűnően súlyos kifejezéseket használtak s azért javaslatára a Ház mindkettőnek ügyét a mentelmi bizottság elé utalta. A zsidójavaslaihoz Müller An-
