Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Zalamegyei Újság 1989. március 12 Teleki Pál gróf miniszterelnök képviselőházi bemutatkozó beszéde során Rakovszky Tibor képviselő egy közbeszólóit tett, amely a magyar—cseh sUovák végleges határ rendezésinek ügyére hívta fel a figyelmet. Ra- kovszky Tibor ugyanis az! kiáltotta közbe, hogy „Cseklésst pedig nem kell visszaadni I“ Éz a közbeszólás kétségtelenül hangzatos és aki rosszindulaiusn magyarázza, úgy is értelmezheti, mintha a magyar kormány hajlandó volna Cseklész pozeouy- megyei nagyközséget visszaadni. Tény, hogy csakugyan szó van Csekléss visszaadásáról, de ha szabad triviális hasonlattal élni. ennek a nagy szlovák többségű község visszacsatolásának olyan az ára, hugyazon Magyarország csak kereshet. A bécsi döntőbíróság Ítéletében, amelyet mind a magyar, mind a csehszlovák kormány már előzetesen magára nézve kötelező erejűnek fogadott el és ameíy Magyarországon kimondiiata.iarui nagy örömet szerzett, hiszen a Felvidék nagyon ériékes részét szolgálta ti vissza Magyarországnak, van egy olyan pont is, amely a határ végleges mrgálla pitását vegyes, vagyis magyar és csehszlovák tagokból álló bizottság feladativá telte. Ez a bizottság a bécsi döntőbírói ité'et felületi rendelkezéseinek végrehaj ta?a u!án nyomban összeült és már eddy is nagyon értékes n unkát végzett. A közvélemény természetesen még nem értesült a határmeg állapító bizottság munkájának egyes részleteiről, hiszen fudomá sunk szerim eddg csak az! az egy lényt közölték hivatalosan, hogy a léva—Ipolysági országút, amelyet Szántó községnél az ide igienes demarkációs vonal ketté vágott, felszabadult, mert Sránió köztéget véglegesen Magyarország kapta. A hatánnegállapiió bízotté. munkája során a nyugati határjelen, vagyis épen Pozsony közelében eddig szlovák megszállás alatt állott több igen j lenié kény magyar többségű községet sikerűit vissza szerezni. Ennek ellenszolgáltatása képen — hiszen minden hrttérmegáliapiió bizottság munkájának az a természete, hogy az egyik és a másik fái egyaránt igyekszik az ideiglenes határvonalat a «íját- maga javára módosítani — C- k- léöz szlováksöbbségü községei, amelyet a felvidéki területek felszabadulásakor Magyarország szá.lhatla meg,’ visszakapják a szlovákok. I yenformán Cseklész ellenében több magyar nagyközséget kapunk vissza és a felszabadult terület nemcsak ki terjedésre nézve gyara podik, hanem lélekszám- ban Is. De az ideiglenes halárnak nemcsak ezen a pontján sikerült Magyarország javára módosítani a végleges határt, hanem Nyitra és Bars vármegye határán is több magyar községgel lesz nagyobb az ország területe. Ugyancsak örvendetes gyarapodásról tudunk beszámolni Kassától nyugatra, ahol, nevezetesen a Bodva völgyében, eddig sok jogos kifogásra szolgáltatod alkalmat az ideiglenes határvonal. Közismert Jászó sorsa Jászót ugyanis a kassa—tornai vasúti vonal Szepsi járási szék helynél elágazó vasúti szárnyvonal köti össze. Itt eddig az volt a helyzet, hogy a jászói hires premontrei apátság és a vasúti állomás már felszabadult, ezzel szemben a Bodva folyó lúsó partján Já«zó nagyközség szlovák megszállás alatt maradt. Mivel az országutak a községből ágaznak ki, Jászót eddig csak vasú on lehetett megközelíteni, de az állomáson és környékén túl nem jutottunk, mert, mint említettük, a község nagy része szlovák megszállás alatt maradt. Most nemcsak Jászó község szabadult fel, hanem a jászó- kss-ai országút egész hosszúságban, nevezetesen jászótól keletre Rúd- nők község, azonkívül tőle északra az Ida patak völgyében lévő Aranyida község is. Kassa környékén még egyéb ha- (árkiigazítás is esedékes Magy erőm ág javára. Amint ebből is megállapítható, a határmegállapiíő vegye« bizottság döntései nem kedvezőtlenek Magyarországra nézve, bár vérmes reményeket annál kevésbé lehet a határmegáHapitó bizottság működéséhez fűzni, mert a bécsi döntőbíróság ítéletében a végleges hatar összes fontos pontjai meg vannak jeSö ve és ezekhez nem nyúlhat a határmegáiía püő bizottság, amelynek szlovák tagjai feltétlenül tiltakoznának, hogyha kizáróan Magyarország javára mód ;s tárták a határ*. Két vasúti korridor. Egy ilyen kényes pont például Abaújtorna vármegyében Nagy- azalánc helyzete. A Hassa -sátoraljaújhelyi vasúd fővonalat az ideiglenes demarkác'ó ugisnis kettévágja éspedig olyanformán, hogy Regelerusíka .és Legenye- miháiyitköiött 20 kilométer Kosz- szuságbau ez a vonal cseh sz’o vák te üielen át vere’. A v suli forgalom ezen a részen so áig szünetelt, de nemrégiben sikerűit úgy megoldani, bogy a m gysr szelvényeit ezen a cseh szlovák korridoron át akadálytalanul köz lekedhefnek, csak a b.lfö di utasok nem szállhatnak le bírom Cich-sziuvák állomáson: Síanec (Nagyszalánc), Kalsa és Kuzmice (Kozma) állomásokon. Itt mindé* nüit a csehszlovák államvasutak személyzete teljesít szolgálatot és természetesen a karhatalom és a pénzügyőrség is csehszlovákokból áll. Ugyanilyen cseh-szlovák korridor — bár sokkal rövidebb — található Munkácstól délkeletre, a Munkács—Bátyú vasúti vonal mentén, ahol Strabicsovo (Mező- terebes—Qorond) vasúti Adomákon a cseh szlovák államvasu as személyzete látja el a szolgálatot és itt is cseh Bzlovák a karhatalom és a pénzügyőrség. Ez a korridor mindössze hét kilométer hosszúságú és a cseh-silóvá« állomáson természetesen s belföldi utasok nem szállhatnak hl. Ha valahol, itt feltétlenül a legsürgősebben kívánatos az ideiglenes határ módosítása, hiszen mindössze két községről, Mezőiere- besről és Goioadról van szó. Munkács helyzetének végleges rendezése, sajnos, már kivü esik a halármegákapitó bizottság mun kaján. Munkács város valóban apostoli sie lemü ye;ér«*, egy kitűnő kartájunk, R. Vozáry Aladár, „Az őslakó“ című nagyon telkes magyar iap főszersesztője páratlan munkát fejt ki, hogy ennek a virágzó magyar városmk a jövőjét biztosítsa. Nagy térképei szerkesztett, ameiyen szem léltetően ábrázolta a Munkács és Ungvár köiüt megvont határ tail hatatlanságát. A cseh szlovák re zsim elsőrangú betonú at épített Munkács és Ungvár közö l. Ezt az országutat« most úgy szeli át a határ, hogy majdnem tejes hosszúságában a túlsó oldalra esik. Munkács, amely ezen az országúton csak 48 kilo méterre feküdt a Kárpát alja fővárosától, Ungzártól, csak nagy kerülővel, 102 kilométer hosszúságú utón közelítheti meg Ungvárt. R Vozáry Aladár ugyanezen a térképen kimutatta, hogy Munkács úgynevezett hinteriandjának 127 községe, vagyis egy-kát község kivételével az égés* mögöttes országrész a határon túl maradt, annak ellenére, hogy mind a 127 község elöljárósága hivatalosan is kérte Magyarországhoz csatolását. Érdeke ez ugyanis Munkácson kívül az össrei községeknek, amelyek terményeiket csak a munkácsi piacon tudják értékesíteni, illetve terményeik ellenértékét csak Munkácson tudják kereskedelmi és iparcikkekre átváltani. Bármilyen örömmel fogadta is a magyar közvélemény a bécsi dön öbitőság Ítéletét, ezt az ítéletet maguk a döntőbirák sem tarthatják minden részletében véglegesnek. Magyarország két hatalmas barátnak semmiképen sem lehet érdeke, de a békés fejtődéi sem követelt, hogy két virágzó magyar város és egy sereg olyan község, amelyek kölcsönösen egymásra vannak utalva, igy tengessék tovább életüket. A rosszul megvont határok tokkal inkább veszélyezte is a végleges békét, mint bármilyen más körülmény. Igaz, hogy Ungvár és Munkács végleges só sa áron múlik, amit politikai Köznyelven egyszerűen lengyel magyar közös ha • tárnak nevezünk, de addig is, amíg a helyzet Kényszerítő ereje ezt a problémái meg nem érleli, lehetetlen, hogy két virágzó vátosnak mar nemcsak a közvetlen Környéke, de Ungvárnál talán még fokozottabb mértéiben, mint Munkácsnál, majdnem belső te- tülesének egy része is idegen impérium aíá tartozzék. Vájjon mit szólnának a budapestiek ahoz, ha az Aréna ut, vagy az Uj S'ertt János-kórház környéke mar „külföld“ volna? Berecz Sándor. Egy hős pap halála. V.téi Koronczay István, Veszprém egyház megyei áidozópap, ctabrendeki plébános, tb. tábori esperes, a hadiékitményes Ferenc József rend, a II. oszt. lelkészt érdemkereszt, signum laudis — kardokkal —, Károly csapatkereszt, a II. oszt. vöröskereszt érdemrend és a háborús érdemérem tulajdonosa, hétfőn rövid szenvedés után szülőközségében, Peremarfonban 55 éves korában elhalálozott. Az elhunyt hős pap a háború kitörésétől annak befejeztéig a harctereken mint tartalékos tábori lelkész teljesített szolgálatot s hősiességéről tanúskodik sok kitüntetése és vitézi címe. 1930 ban leti cstbrendeki plébános Temetése szerdán, március 1-én délelőtt 10 órakor lesz Perem Honban. HARRY BAUR A művészi tökéletességű alakítása. A francia filmgyártás legnagyobb idei filmje ARNOK. Alfréd Neumann az egész világon uagy sikert aratott „Oroszország* c. színművének filmváltozata 12 felvonásban. Bsffiu alja u Edison mozi szerdán fél 7 és fél 9 órakor. Újból gyarapodik Magyarország területe.
