Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-02-28 / 48. szám

2. Zalamegyei Újság i939. február 28.- “’ívint' I- k yfc .rn i <htéi épen a saját érdekükben tetjesi- tendőket mulasztják e>. Tóth Gyula szerint amely iparos még a minimális 2 pengő tagdíj rt sem tudja megfizetni, az mondjon le iparáról. Klosovszky Ernő jegyző bejelentette, hogy az elő terjesztés a városi és vármegyei számvevőségekkel folytatott lár- gyalások után tették meg. Hor­váth István elnök az elöljáróság terveze ét mutatta be. Kakas Ágoston ismételt felszólalási után B r i g I e v i c s Káro y dr. testü­leti ügyész is a keresetadó alap­ián való kivetést javasolta, amit Korpics Albert (Szépeik) és Hor­váth Rudolf (Sojtör) hozzászólása u'án el is határoztak. A jegyzőválasztást illetően S z a I a y László, Hor­váth elnök és M i k u 1 a dr. felszólalása után úgy határoztak, hogy amig a jelenlegi jegyző mü ködik, addig az elöljáróság pá­lyázat, vagy meghívás utján ab al- mázzon jogvégzett gyakornokot havi 80 P dij melleit azzal, hogy ha megfelel, akkor jegyzőválasz­tás esetén számíthat végleges al­kalmaztatásra. Az elnök tiszteletdijának tárgyalásánál robbantak ki az el­lentétek. Az elnöki széket Oláh István alelnök foglalta el. Az elő­terjesztést a tagok egyrésre nagy ellenzéssel fogadta. Ellene szólt Szalay László, aki felszó atását az elnök korábbi nyi­latkoztával és miniszteri rendelet idézésevei támogatta. Grotl József a tiszteletdij megadását javasolta. Hangsúlyozta, hogy ezt nem az elnök, hanem az elöljáróság kéri. A felszólaló« szavai a fülsiketítő lár­mában teljesen elvesetek. Az al- elnök hosszú időn át mást sem telt, csak csengetett, de hasztalan. — „Szavazzunk 1“ zúgott végig sű ü egymásutánban a termen. Egyesek azt kívánták, hogy ve­gyék le al ügyet a napirendről. Az alelnök erre rendelte el a név- szeiiná szavazást és a többség a napirend öl vaió levétel mellett döntött. A vendéglő további bérletének megszüntetése ügyében tudomásul vették az ügyész bejelentését, hogy birói ítélet alapján az összes bérlemé­nyek május 1 én a testületnek rendelkezésére áldanak. Három évig küldött közgyűlés. B r i g 1 e v i c 8 Karoly dr. tes­tű éti ügyész sanierter.e az 1932. Vili. t. c. nek az ipanestüiet ön­kormányzati szerveire vonatkozó rendelkezését, amely arról szól, hogy e ren felüli taglétszám mel­let küldött közgyűlés tartható s ezt a testület alapszabályába föl is vette. Horváth Rudolf (Söjiör) a kül­Köszöneínyilvánitás Mindazoknak, akik f< lej heteden drága jó édesanyánk ehunyta a kaiméval reszvé ükkeí és megjelenésükkel gyászunkat enyhíteni igyekeztek, ezután mondunk hálás kö.-uö- netet. Kálmán-családok. döii közgyűlést helyesnek tartja. Kakas Ágoston inkább a teljes közgyűlés mellell van, mivel azon ban a kiküldőitek választása már megtörtént s a választás 3 évre szól, azt javasolta, hogy marad janak 1941-ig a küldött közgyű­lés melleit és majd akkor, a ta­pasztalatok alapján döntsék el a kérdést. A közgyűlés így hatá­rozott. A választásokra került most sor. Kiléptek: Szám- vizsgálók : Lá^g Nándor, Horváiii Miklós éz Garai Lajos Városi rendes elöljáróság! tagok: Hol­der Jenő, Jákly Kálmán, Jónás Ferenc, Lendvay Pál, Pers Géza, Schnitter Antal, Schreiner Jenő és Szabiiig Rezső. Vidéki rendes elö^járósági tagok: Jagasics Béla Nemesapáli, Korpics Albert Sie- petk és Somogyi Sándor Salom- vár. Póttagok : Boczkó János és Püsky Imre Zilaegerszeg. Ezeket titkos szavazás u ján újra meg­választották. Az elnök lemondása. m&i Az eredmény kihirdetése után Horváth István elnök be­jelentette, hogy a történ­tek után nem hajlandó tovább viselni az elnöki tisztet s arról lemond. Kérte bejelentésének tudomásul­vételét, a jelenlevők azonban nem vették tudomásul a lemondást. Érzel a közgyűlés befejeződött. önöket az Isién. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a honvédek a ievente- zenekar hangjai melett dis*me- menelben vonullak el á megje­lentek előtt. Szent István Országa jegyében. Ciano gróf varsói tárgyalásai. Ciano gróf Beck külügyminisz er társaságában 1 órás kiha Iga- fáson volt Moscicki lengyel ál- amelnöknél. Ar olasz és lengyel államférfiak tárgyalása három kér­dés kőiül mozgol*. 1. Némelor szág és Lengyelország viszonya. 2. A Dunavidék poitikai és gaz­dasági rendezése, ezzel kapcsolat­ban az európai egyensu’y bizfo- siiása. 3 A német—olasz gyar­mati köve’elések. Tekintette! arra, hogy Lengyelország szövetségese Franciaországnak, barátja Olasz­országnak, a fon os kérdésekre cs k később adhat választ. A Katolikus Ai- ció zalaegerszegi szervezete hnvéclelmi előadás so­rozatán vasárnap a Kulturházban és a gimnáziumban is tartottak előadást „Szent i ívin országa a szociális kereszténység oiszága* Címmel. A Kulturházban Luiichné Baján Borbála áll. taní­tónőnek Munkácsról szóló elő­adását Léránt Margit o vasta föl. Az előadást vedlett képek kísér­ték. Ihana Londoni újság szerint német parancsra át kell adnunk Kassát, Ungvárt és Munkácsot. A németek cáfolják a hirt. Egyik fővárosi hétfői lap irja: A Daily Express angol isp prágai levelezőjével azt jelenteti, hogy Németország a Romániából a Cseh-Szlovákián át vezetendő kőolajcsővezeték érdekében a kö zeljövőben arra fogja kényszerí­teni M gyarországoí, hogy Kassái, Ungvárt és Munkácsot Cseh Szlo­vákiának adja. A német hivatalos álláspont szerint a Daily Express cikke nem egyéb célzatos és otromba hazug­Vasárnsp délelőtt zajlott le a laktanya udvarán a honvédújon cok eskütétele. Eiőzően a liszt! kar és legénység istentiszteleten veit részt a ferencesek he yősségi templomában, s azután a legény­ség a kaszárnya udvarán sorako­zott fel, ahol a város társadalma jelenlétében ünnepélyes ktretek között letette az esküi. Az eskü ir; ia szövegét Závodsiky fő t,_-nagya o vas a fel. E kü’étel u'án vitéz Oltay Jenő alezredes, zászlóaljparancsnoi lé­ped a díszes emelvényre s m'é zeit mélyenhaló beszédet az új honvédekhez.- 1939 február 26-ika örök em ékei kell, no y ök iel kibe vés en — f gy m netie a fiai I honvéd ke. — mer. a m i napon lenek önö honvéd .hon­védők, haic sok E jegye; ék ma- j í gutát a m. utr. non . .u, .^gei, Ságnál, amelynek rejtett céljai nem hogy nem rejtettek, hanem mindenki számára azonnal nyil­vánvalók ... Németország úgy, mint eddig, most is tántorithatal lan barátsággal áll a magyar ügy melleit és távol áll minden olyan akciótól, amely megváltozta'áeát kívánná azoknak a határoknak, amelyeket Cano olasz kü ügvmi- nis9terrel egye értően épen Riben- tropp német külügyminiszter ha­tározott meg. most már tagjai annak az alaku­latnak, amely az ország bázisa. Ttk ntélyt, tiszteletet kíván ez mindnyájuktól. Majd kifej elte a katonai eré­nyeket és figyelmeztette a honve­deket arra, hogy nagy feladat vár rájuk : a nagy magyar történelmi határok visszaszerzése. Beszédét igy fejezte be: — Mély pont mindenütt volt, nálunk is. A magyar honvéd egy­szer tagad a meg etküjét, egyszer hitt nemzetközi szélhámosoknak s eldobtr fegyverét. L?-g>en ez egy ötök m menő: Ember gon­dolj Iné edre, H szádra, esküdre! Mr s jöies er aniikris/fuaok, pacifisták, a^.ik a leíjkek roegtnga- t uar tőre s en k, akkor gon­doljanak 1939 t. biuir 26 ra, es -•üjük szentségére. A-ni-.zni önök Farkas Sándor novai esperes tartotta meg előadását. Abból in­dult ki, hogy a Szent István ju­bileumi esztendőben látóvá lett a nemzet. Szent ívvan államalapító munkájával a nemzetet a földhöz rögzítette, a főidnek szerelmesévé tette 8 a nemzetnek egész életét az evangélium tanításával szőtte át. A keresztény feiebaráti szere­tet von az az alap, amelyre as államot helyezte. Nekünk is ezt az alapot kell elfogadnunk szem­ben azzal a felfogással, amely el­veszi a szabad látást. Bűnös do­log olyan eiv után indulni, amely a feiebaráti szereielet megöli. A li­beralizmus, amit még nem régi­ben is annyira dicsőítettek, nem más, mint „rki bírja, az marja* elvnek követése, amikor az erő­sebb irgalom né küi lehengereli a gyöngé. A társadalmi igazságos­ság azt követeti, hogy minden ember vegye ki részét a munká­ból, de a/U'.án a becsületesen el­végzett munka u án mindenki meg is kapja a teljes bért. Tár­sadalmi kérdések vannak, azok megoldásra is várnak, de a meg­oldás ne vonatkozót csak tőre* ciékra, ne tegyen a megoldás fél­megoldás. Fölemlítette a külön* fée akciókat, amelyeket a sze­gény nép érdekeinek védelmében indította«, de ezekkei sem lehet a bajosat otvosolni. Átfogó, nagy munkata van szükség, ami áz egész társadalomra kihatással van. Szólt azután azokról a szóla­mokról, amelyek lépten-nyornon hangzanak. Ilyenek: Az egyházi vagyon az aliamé ; te kell építeni. Érte nézve kijelenti, hogy az egy­háznak Szent Isiván nem az ál­laméból, na nem családjáéból, vagy a törzséből adót.. Ez alapítvány, i melynek keze lője az egyház. Az egyházi vagyon celvagyon, ame­lyet sok faiadat terhel. Ha az egyház elvesztené vagyonát, eze­ket a feladatokat a2 államnak, vagy a híveinek keltene teljesíte­niük. Arra, hogy a papot fizesse az, akinek ^ükaége van rá, az a vá­lawZ.., uim c£yUc.«ta, dbukíi« Újoncok eskütétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom