Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-21 / 42. szám
2. Zalamegyei Újság r939. február 21. végezni nem lúd. Az egyház Krisztus tanítása alapján áll s működését kötelességszerüen ki* terjeszti minden időre, minden nemzetre, minden helyre. A* egyház parancsolja minden hívőjének, hogy legyen hű polgára az ál'amnak. Ezzel csak nem akar felülkerekedni az áílamon. Beszélnek politikai katolicizmusról, hangoztatják, hogy a pap ne politizáljon. Vájjon politikai katolicizmus az, amikor az állam és egyház vállvetve dolgoztak és dolgoznak a civilizáció, a kultúra fejlesztésén? A imgyar állam megalakulása el sem volt képzelhető az egyház közreműködése nélkül. Ki igazgatta volna az államot akkor, amikor írni- olvasni nem tudott más. csak az egyház szolgája, a psp ? Ezt elismerik az egyház ellenségei és art mondják, hogy az jó volt akkor, de most már megváltoztak a viszonyok. De a váliozott viszonyok között sem tudják megoldani a szociális kérdéseke', mert a lelkek belső reformját, az erkölcsi alapot nem tudják megadni, a szere- tetlenség helyébe nem tud ják ültetni a szeretetet. Minderre a nagy pápák bullái adnak utmuialást és a megoldás nem is képzelhető el máskép, mint az azokban befektetett elvek alapján. Ez sem politikai katolicizmus. De az sem a?, ha az evangéliumot az egész közéletbe beleviszik. Láthatjuk, hogy a marxizmus hová vitte az emberiséget, az evangélium mellőzése milyen közéletet teremtett. XV. Benedek pápa fölemelte a szavát a háború ellen, a béke útjait egyengette és, ba rá hallgatnak, nem lett volna olyan hosszú a véres háború, nem lett volna Trianon. Da elgáncsolta a zsidó- szabadkőműves összefogás, hogy ne az egyház fejéé legyen az érdem, a háború megszüntetése. És miért kell a papot eltiltani a politikától, a politikai életben viló részvételtől, amikor ez a jog megilleti az államnak legegyszerűbb pogárát is? Idézte Napoleon mondását : Elképzelhetetlen kormányozni azt az országot, amelynek lakói vallástalanok. Még több példának bemutatása után ama reményének kifejezésével végezte előadását, hogy a hallgatóság most már talán tisztábban iát ezekben a kérdésekben. A nagy figyelemmel hallgatott és általános tetszéssel fogadod előadásért Pebm József preiátus mondott köszönetét s megköszönte az előadást Krasznay Ilona tanárnőnek ii. Azután néhány példában mutatta be, hogyan, milyen eredménnyel vettek részt zalaegerszegi papok a politikában s a szabadságharcban. Köszönetéi mondod végül a közönségnek, amiért ilyen óriási számban jelem meg és olyan figyelemmel hallgatták az előadásokat. Ezután a közönség szétoszlott. — A kritikus életkorban reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes »Ferenc József“ keseríiviz réges- régóta bevált kitűnő hatású háziszer, amely állandó használatra is igen alkalmas. Kéidezze meg orvosát. Alaptalan támadások egy magyar érzelmi! német anyanyelwü pap ellen. OROM AZ EMBER ELETE. HA RENDES AZ EMESZTESE Kisiód, vsizprémtaegyei község r. k. egyházközségi Képviselőtestülete 1938. május 2 án foglalt állást a kisebbségi nyelvrendelet végrehajtása tárgyában. Három órás vita után megmaradt ama követelésénél, hogy maradjon meg az eddigi gyakorlat, vagyis tanitási nyelvnek a magyar nyelv használata, ds azzal a mődosisi lássál, hogy a német Írást és ol vasist legalább is heti két félnapon át tanítsa az iskola. Felki Vikior esperesplébános elnök erre felvilágosította a képviselőtestületet, hogy ez óhajuknak teje- sitéüére a rendelet nem nyújt módot, mert vagy a német, vagy a magysr tanitási nyelv között kell válaszianiok a rendeletben megokolt módozatok közöd. Erre Lovasi Pál nevű tag azt az indítványt tette, térjen át az iskola a német nyelvű tanításra, ha nincs mód a C tipus föntartásá- ra az átlaluk kért módosítással. Javaslata azonban a képviselőtestület negyedrésze előtt sem találkozott helyesléssel s igy az elnök az ülést határozathozatal nélkül azzal a kijelentés - sei zárta, hogy részletes jelentést tesz úgy az egyházmegyei hatósághoz, mint a kir. tanfelügyelőhöz a hívek általános óhajáról. Pótióan hangsúlyozta art is, hogy Kelődön a helyzetet még az a körülmény is nehezíti, hogy évenként 40—45 magyar anyanyelvű tanköteles is van, akiknek tanítása a rendelet érteimében csak magyar nyelven lehetséges, ami szükségessé teszi a német tannyelv bevezetése esetén legalább is egy osztatlan magyar iskolának létesítéséi is. A kultuszminiszter az ügyben újból utasította a kisiődi iskolaszéket, hogy a rendeletnek megfelelő határozatot hozzon, azaz világosan és határozotian fejezze ki, melyik oktatási nyelvet óhajtja. A második, a júniusi ülés azután a német kisebbségi nyelv mellett döntött. Egyik tag tanácsot kért az ülés előtt az esperestől, aki azt javasodé, bogy a kisebbségi tannyelv rneüett határozzanak. Ezek után a »Neues Sonntags- biait* ban sorozatos támadások jelentek meg az esperes ellen, hogy merényletet követ el a bakonyi némeiség ellen. A támadásokra az esperes válaszolt, de aiok azért nem szűntek meg. Most azután az esperes a Veszprémi HirLp vasárnap számában nyilatkozik s leírja a tényállást, amint az a jegyzőkönyvben megörökítést nyeri s hangtu’yozzo, hogy a békebontók elten szólalt föl, akik egyéni érdekeiket a közérdek fölé helyezik. Majd a következőket irja: Vallom most is azt a meggyőződésemet, hogy a nemzetiségi agitátorok áldatlan munkát végeznek közöttünk és rosszul szolgálják Írásban és élő szóban a bakonyi német ség ügyét, mikor az igaz Sággal ellenkező közvéle menyt teremtenek batáro kon Innen és túl. Városlödön 1907 ben a hitoktatást mint káplán magyar nyelven végeztem. Valótlanság, hogy a német tankönyveket magyar tankönyvekkel cseréltem fel, mert nem voltak német tankönyvek. Ilyen állítást csak borgőzös fejjel a városíődi csapszékekben lebet megkockáztatni. Magyar tanköny veket találtam ott és magyar nyelven tanítottam, egyéb lelkészi kötelességeimet pedig azon a nyelven végeztem, amely gyelven nekem azt előírták. Akkor is és ma is változatlanul német nyelven folyik az Isten igéjének hirdetése. Ezt illenék tudni a cikkírónak is, ha Isten igéjét Város- lődön hallgatja. Igaza van cikkírónak, múlt évben, pontosan május 29-én a városiödi segédlelkészt, aki híveit az eucharisztikus világkongresz- szusra vezette, helyettesítettem. Magyar hitszónoklatot tartottam. Hősök napja volt. Ezen a napon igy szoktam meg hálából a sok százezer magyar hős iráni és nem hiszem, hogy egyetlen haPola Negri csodálatos alakításában a világ fiimgyártá* sénak egyik legszebb produktuma BOVARYNÉ Flaubert világhírű regénye filmen. Premier kedden az Edisonban! zafias érzésű, városiödi frontharcos ezen megü'kö ött volna, csak pont egyedül Hans R ppel úr levélírója tálát ebben is merényletet a bakonyi németség ellen. Én a múlt tanulmányozásának, kutatásának sok évet szenteltem már. És ezért mint magyar hazámnak német anyanyelvű po'gára újból vagyok kénytelen kijenieni, hogy nem voltunk elnyomva és nem vették el tőlünk jogainkat, de elvették természetadta jogát annak a magyar őslakosságnak, amely itt a Bakonyban élt a német telepítésig. Ez az igazság. Tény és és igaz, hogy a kisiődi óvodában magyar nyelven tanítják a legkisebbeket. Es ez igy marad, amíg a kis'ödi szülök és felsőbb hatóságaink más rendelkezést nem adnak a kisiődi óvoda vezetőségének. Felülfizetések a vitézi bálon. Zala vármegye vitézi széke köszönettel nyugtázza a vitézi bál alkalmából eszközölt felü fizetéseket: vitéz gróf síéki Teleki Béla főispán 40, gróf Esterházy Móric (Budapesi) 30, Gyömörey Sándor (Ukk) 20, Füiöp Jenő dr. 17’50, Udvardy Jenő dr., vitéz Farkas Sándor ezredes, Láng Mihály (Csömődé), Mesierházy Jenő (Kemenuoliárj, Szalay Gyula dr., gróf Festetics Sándor (Söjtör), G/ömörey György (Inta), jakabffy Antal, Kovács Sebestény Miklós (Beciebely), vitéz Árvát- falvi Nagy István dr. (Budapest), Hedry Miklós dr., vitéz Hunyadi László (Komárom), vitéz gróf Korniss Elemér (Ómd), vitéz Ut- cás Károly (Babionfüred), Svas- tics Elemér, Darányi Kálmáu (Budapest), Piihál Vikior dr. (Nagykanizsa), Brand Sándor dr., Rocblítz Béla (Keszthely), Bentzik Lajos (Nagykanizsa), Lámfaluasy Sándor (Sopron), Síül Ernő dr., Pálffy László (Pölöskefő), Brig- levics Károly dr., Bencze Pál (Lenti) 10—10 P, vitéz Bakó Gábor, vitéz Botos Gábor, vitéz Németh Béla ezredes, Andráskay István 7 50—7 50 P, vitéz Pato- nay Gábor, vitéz Biró Ignác dr. alezredes, Kecskeméihy László, Mező Kálmán alezredes (Puszta- magyaród), Schlemmer József dr., Berzsenyi László (Keszthely), Kovács János dr., Háry István (Hoító), Kováit Károly, Takács Jenő dr. (Sümeg), örffy Imre (Budapest), Lénárd János dr. (Keszthely), Kövess Jenő (Ung- jakabfa), Krassovics László (Ságod), Stádel János (Zalatárnok), Tomka János dr., Győrffy Károly, Szarkássy László (Kaposvár), Imreh György (Pördefölde), Ok«- licsányi W. Viktor (Ujmajor), De- seő Árpád dr. (Zalaszentgró*), Horváth Ferenc dr., Tirnsy Gábor dr., özv. Barihelmes Valiernó
