Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-02-14 / 36. szám

Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. Iwsrfceszíöség és *géchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Telefonezám 128, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétkfiznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ára 8 fillér WSt. február 14. K.M. Kedden kezdődik a pápa temetése. Gross püspök gyászkörlevelet adott ki. Vaíikánváros, február 13. A bíborosok általános kongregációja vasárnap reggel kétórás ülést tar­tott, amelyen harminc bíboros vett részt. A tanácskozást meg­előzően Paceili bíboros camer- lengo a vatikáni bíróság hódú tatái fogad a. Az Örök Városban kora reggel óta szazezerszámra Özönlött a nép, hogy búcsút vegyen az Egy­ház elhúnyt fejétől. A S ent Péter bazilikában az első pápa sírj3 közelében helyez­ték XI. Ptus pápa holttestét a rézsutosan felállított ravatalon, hogy a gyászolók sora a nagy- halott arcvonásait láthassa A ra­vatal oldalán díszes öltözetben lefelé fordított karddal állt őséget a nemesi gárda négy tagja. A tegnapi nap folyamán a bi- borosi kollégium tanácskozásra ölt össze, amelyen az elhunyt XI. Pius pápa temetéséről tanácskoz­tak. A biborosi kollégium döntése értelmében Őszentsége első te­metése holnap délután négy óra­kor kezdődik, amely azonban tel­jesen zárt jellegű tesz, úgy, hogy a nagy nyilvánosság azon nem vehet részt. A bazilika ajtaiai zárva maradnak. A Szentatya holttestét hármas koporsó takarja: az első ciprus­fából készült és piros selyem bé­lésű, a másik négy centiméter vastagságú ólomlemez, mig a harmadik egyszerű szí.fából való s rajta a Szenlatya bronz címere. A harmadik koporsó 223 cm. hosszú. Grósz József püspök, a szombat­helyi egyházmegye apostoli kor­mányzója gyászkeretes körlevélben méltatja az elhunyt XI. Pius pápá életét és működését a azzal kap­csolatban közli az egyházmegyei gyász nyilvánítására előirt intéz­kedéseit. A körlevél a többek között a következőket mondja: — Mi, az ö szeretett fiai és leányai szomorúan és gyászba borulva nézünk az Eltávozott után és gyermeki szivünk egész bűz- jóságával imádkoznunk: Add meg Uram a Te földi helytartód­nak az örök nyugodalmat és az örök világosságot. — Mint magyarokat külön is közelről érint a Szentatya halála. Mi, akiknek olyan kevés a bará­tunk, őszinte, jóakaró barátot ve­szítettünk benne. Irántunk való jóakaratának és szereidének szám­talan jelét tapasztaltuk uralkodása alatt. Csak néhány hétlel ezelőtt, amikor Magyarország új szent­széki követe bemutatta neki megbízó levelét, a többi között mondotta : Mi szeretjük Magyar- országot. Szeretjük a nagy és di­csőséges múltjáéit, szeretjük so­kat Ígérő jelenéért, szeretjük egyházáért és szeretjük ama meg­próbáltatások miatt, amelyeken keresztül kellett mennie és ezzel a különös atyai szeretettel imád­kozunk Magyarországért“. Mert mi nemcsak mint katolikusok, ha­nem mint magyarok is fájó szív- sei gyászoljuk öi és őrizzük meg kegyelettel emlékét. XI. Pius 17 évig ült a világ legmagasabb trónján. Nehéz időben foglalta el Sient Péter székét. Több mint három év mult el a világháború óta, amikor pápává választották, de a világ még mindig háborús lápban égett. A fegyverek ugyan elnémultak, de a volt ellenségek között tovább folyt a gazdasági j háború. A béke csak látszólagos volt. Mindvégig megmaradt a nyomor is és közben egyre na gyobb erővel tört elő az új ellen­ség: a bolsevnmus. Etek mellett a bajok mellett súlyosan nehezedett reá a gond és aggodalom az egyház és szereteti híveinek sorsa mialt az egyes országokban. Oroszorságban már minden ro­mokban hevert, amikor trónra lé­pett. Aztán jött a mexikói egy­házüldözés, aztán Spanyolország lerombolt templomaival, felgyúj­tott kolostoraival és vértanúinak tízezreivel. Az utolsó években pe­dig sok gondot okozott neki az egyház helyzete Németországban. Igen nehéz körülmények és gon­dok között kellett teljesítenie az isteni parancsét: »Legeltesd ju- haimat, legeltesd bárányaimat.“ És ő fejesitelte az isteni paran­csot ; teljesítette atyai szeretettel és csodálatos bölcseséggel. Megemlékezik a körlevél XI. Pius pápa bulláirói annak kieme­lésével, hogy uralkodásának egyik legnagyobb ténye a lateráni egyez­mény, amely megoldotta a Vatikán és Olaszország között hat évtize­den át vajúdó úgynevezett római kérdést. Hangsúlyozza azonban, hogy rövid gyászjelentés kereté­ben lehetetlen kellő módon mél­tatni azt a munkát, amelyet az újabb korszak kétségtelenül egyik legnagyobb pápája végzett. Imáink- hoz, amelyeket a megboldogult Szentséges Atyánkért az égbe kül­dünk, csatoljuk fohászainkat, hogy a Szentlélek kegyelme világosítsa föl a választó bíborosokat, hogy válssztásuk arra essék, aki ezek­ben a nehéz időkben az egyház hajóját a legbiztosabb kezekkel '• tudja vezetni és Krisztus nyájá­nak legjobb pásztora lesz. Ezután elrendeli a püspök a következőket. 1. Február 16-án az esti ba- rangszó után az összes templo­mokban egy fél órán át szóljanak a harangok. 2. Február 17-én a székesegy­házban és yi összes plébániai és szerzetes templomokban ünnepé­lyes gyászmise tartandó liberával és absolutióval, amelyre a ható­Huszt, február 13. Vasárnap tartó fék meg a kárpátaljai tarto­mányban a »képviselő választá­sokat“ A választásnak csúfolt szavazás során csak Volosinék hivatalos ukrán egység listájára lehetett szavazni. A nagybereznai kerületben 13.600 igen, 219 nem, az ökörmezői kerületben 16.545 igen, 180 nem, az ilosvai kerü­letben 24.500 igen, 931 nem, a téefői kerületben 31.300 igen, 1503 nem, a buszli kerületben 29 658 igen, 4281 nem, Huszton Madrid, február 13. A köztár­sasági minisztérium tegnap mi­nisztertanácsot tartott, amelyen a halaszthatatlanul szükséges ügyek- rül tárgyaltak. A be ügyminiszler a tárgyalás után a sajtónak adott utasítást, hogy a takósságot a végső ellenállásra és küzdelemre szólítsa fel. Ugyancsak rádió ut­ján is szózatot intézett a néphez, amelyben a sajtóban elhangzott felszólítást ismételte meg és sür­gette, hogy a iakósság minél előbb lépjen a küzdőtérre és az utolsó teheletig védje Madridot. Madiid, február 13. Vasárnap a spanyol nemzeüek repülőgépei többször megjelentek 8 város fö Budapest február 13. jaross Andor felvidéki miniszter vasár­nap reggel a pécsi Erzsébet Tu­dományegyetem kisebbségi inté­zetét látogatta meg, majd a pécsi Nemzeti Színházhoz hajtatott, ahol részivett a felvidéki matinén. A színházban megjelent többek között vitéz Ruszkay Jenő tábor­nok, hadtestparancsnok, Virág Ferenc megyét pük és a pécsi Ságok meghívandók. 3. A temetés napján, amelyet az újságok közölni fognak, dél­előtt 10-től 11 húzandók a ha­rangok. 4. Minden plébániai szentmis« és istentisztelet alkalmával a hí­vekkel közösen egy Miatyánk és Ődvözlégy mondandó a megadott egyházi imádsággal. 4280 igen, 2800 nem szavazat volt. Többszren tattózkodtak a szavazástól. Megdöbbentő, hogy milyen ter­rorral vezették le a választásokat. A választásra jogosultaknak 50— 80 százaléka nem szavazod le. Ebéd után már be is fejeződtek a választások. Az eredmény pár nap múlva lesz irmeretes. Fran­cia lapok is megállapítják, hogy a választást nem lehet komolyan venni, mert az erőszak jegyében folytak le. lőtt, 102 bombái dobtak le, ame­lyek nagy pusztítást végezlek, 16 ember is életét veszítette. Angol diplomáciai köröket élén­ken foglalkoztatja a Franco kor­mány elismerése, amely nem kés­hetik már soká. Az ir kormány tegnap elismerte a spanyol nem­zeti kormányt és hasonló lépést vár a franci) és angol kormá­nyoktól is. Madridnál még min­dig ellenállási tanúsítanak a köz­társaságiak, mert a vezetőségük­ben nincs egyetértés. Egyrésze amellett van, hogy bizonyos fel­tételek mellett szüntessék be az ellenségeskedés’. közélet valamennyi számottevő tagja. — A felvidéki matinét Jaross Andor ünnepi beszéde nyitotta meg. Megemlákezett a felvidéki szellemiség jelentőségé­ről,’ majd arrél szóit, hogy a baloldali söpredék annak idején Pécs városát szemelte ki arra, hogy újabb gyökerei verjen és a magyar iörténeim! értékek sárba­Kárpátalján „választottak“ I Madrid végső küzdelme. Jaross miniszter Pécsett a magyarság-fogalmáról beszélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom