Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-05 / 29. szám
4. Zalamegyei Újság i939. február 5. Göcseji Házat. A Nemzeti Újság jl939. január 29-iki számában olvashattuk Veszprém városára vonatkozó fi gyelemre méltó megemlékezésben a következő sorokat: „A liget fái között épült föl a „Bakonyi Ház“ eredeti népművészeti berendezéssel és szobáiban helyezték el a régi Veszprém kézműves iparának hires „csutorás“ műhelyét is.“ Ezekből a sorokból tudomást szerezhetünk arról, hogy a szomszédos vármegyében volt annyi érzék és áldozatkészség, hogy a népi szokásokat, építkezést feltüntető házat oda varázsolta a megye székhelyére bizonyságul annak, hogy megbecsüli a népi alkotást, ezáltal magát a népet; bizonyságul annak, hogy nem rejtik a „Bakonyi Házat“ a véka alá, hanem közszemlére teszik, hogy lásson, aki látni akar; bizonyságul annak, hogy a Bakony rengetegeiben nemcsak a szegényle gény támaszkodott fokosa nyelére és nézte a holdat miként méláz az erdő sűrűjében, hanem van a Bakony népének is olyan eredeti vonása, építkezésben is megnyilvánuló készsége, formaérzéke, amelyre érdemes a figyelmet felhívni a közszemlére állítás által és megmenteni a múltak emlékét ebben a rohanó világban. Tanulhat ebből nemcsak a nemes Zala vármegye, hanem a megyei székhely is. A példa követésre méltó. Itt is meg lehetne valósítani a Göcseji Házat. Nem gondolok itt arra, hogy egy mikefai, vagy zebeckei házat másoljanak le itt, vagy a 200 esztendős széles homlokzatú faragott díszítésű kustánszegi házat mintázzák le és állítsák fel valamelyik térségen, hanem arra gondolok, hogy itt is létre kellene hozni egy Göcseji Házat, amely szemléltetője lenne Göcsej népe életmegnyilvánulásának, amely muzeum is lenne, benne összegyűjtve lenne minden, ami Göcsej népére vonatkozik, néprajzi viselete, ruházkodása, lakásberendezése, egész házi felszerelése. Összegyűjtve lenne eb ben Göcsej növény- és állatvilága. Most, hogy megépült az új pénzügyi palota, az idő igen alkalmas lenne arra, hogy a Göcseji Ház megvalósulhasson. A pénzügyigazgatóság kiköltözésével megüresedik a város tulajdonát képező jelenlegi pénzügyi palota. A jelenlegi városháza úgy is kicsiny, a hivatalokat nem tudja befogadni, nem megfelelő arra. A jelenlegi városházát kellene berendezni Göcseji háznak, mert a gyűjtést addig meg sem lehet kezdeni, amig nincs helyiség erre a célra. A város érdeke is volna, hogy a Göcseji Ház megvalósit- tassek, ezzel nemcsak érdekes ségre tenne i-jszert, ami nem közömbös idegenforgalmi szempontból, hanem idővel olyan értéket is kapna, ameiyet pénzben nem is lehet mindig kifejezni. A ta nácsterme megfelelne arra, hogy abban kultárális előadásokat lehessen tartam. A többi helyiségeket sokkal hamarabb be lehetne rendezni, mint gondolnánk. A mostani városháza lépcső feljáratait, folyosóit disziteni lehetne Göcsej területén levő régi törzsökös családók címereivel. Ezzel fel lenne híva a figyelem arra, hogy itt is vannak régi családok, amelyek részt vettek Göcsej múltjában, küzdelmében, jó és bal sorsában. Azt hiszem, hogy az érdekelt családok szívesen elkészíttetnék erre a célra címereiket és felajánlanák azokat. Megemlékezés lenne a régiekről megbecsülés is lenne a régiekkel szemben, bizonyság is lenne az iránt, hogy az ősöket, múltat a késő utókor is tiszteli, megbecsüli. Van Zalaegerszegen legalább ICO amatőrfényképész. A göcseji hét alkalmával is meg „tudták mutatni igen rövid idő alatt, hogy mennyi szép anyagot tudnak összehozni, bár akkor az idő is rövid volt, mig most az idő korlátozás nélkül állana rendelkezésre, hogy alkotásaik legjavát ajánlhassák fel a Göcseji Ház céljaira. Azt hiszem, alig akadna, aki pici hashajtó u.;.^ cKat. 2 ö szem Artint hévévé, reyse.re kellemes ürülési biztosít. egy-egy képet ne ajánlana fel. Ha csak mindenki egy képet ajánl fel, 100 kép már olyan gyüjieményt tenne ki, amelyet érdemes volna megtekinteni és megőrizni és azt egyre gyarapítani. Itt van a minden jó és szép iránt fogékony diákság. Ha felhívnák őket arra, hogy tanáraik szakszerű vezetésével gyűjtsék a Göcseji Ház részére az anyagot, . igen rövid idő alatt összefogdos- nák és gyűjtenék mindazt, ami Göcsej növény- és állatvilágára vonatkozik. Itt van a sok vadász és vadásztársaság. Nem hinném, hogy ne ajánlana fel egy egy lőtt vadat, vagy madarat, egy-egy érdekesebb vadászzsákmányt, s ezáltal zsákmányuk megőrzésre akad na. Egy-egy szép, vagy ritka madár, vagy állatpéldány az ő áldozatkészségüket is hirdetné. A halászok, horgászok is bizonyára fognának egy-egy viziáliatot, rovart, halat erre a célra. Itt felmerül természetesen a preparálás készítésének a gondja és költsége is. Szükséges volna, j hogy akadjon egy preparátor, aki j szakszerűen végezné a madarak, I állatok kitömését és gondozását. A preparáláshoz anyagok is kellenek és ehez pénz is szükséges. Az a csekély pénz, ami a meg- ind táshoz szükséges volna, igen könnyen elő volna teremthető. Lehetne gyűjtést rendezni. De a legolcsóbb megoldás az volna, hogy a város tartson „légvédelmi gyakorlatot“. Csak, ha 2 napra nem világítanák ki az utcákat, azon a pénzen, amit igy megtakarít, meg lehetne vetni a Göcseji Háznak az alapját. A múltban lezajlott légvédelmi gyakorlatok bebizonyították, hogy nagyszerűen meg lehet lenni utcai világítás nélkül is. Ha pedig valaki mél tatlankodnék, hogy az utcán nincsen közvilágítás, mert, Göcseji Ház alapjára takarékoskodnak, az legyen bőkezű mecénás és váltsa * 1 meg a közvilágítást és fizessen. Akkora áldozatot meghozhatna mindenki, hogy, ha este akar sétálni, sötétben is megteheti, vagy vigyen zseblámpát magával. Ha ezt megtennék, akkor el lehetne mondani, hogy Göcsejben a sötétségből lett a Göcseji Ház. Dr. Nagy Károly. Mindenki katonaköteles. A különböző véderőrendsxenek. A honvédelmi javaslat törvényerőre emeikedet. Ezzel — Trianonban reánk kényszeritett — 20 éves katonai megkötöttség után teszünk pontot. Megszabadultunk formailag is attól, hogy zsoldos hadsereget kelljen tartanunk és kimondhatjuk a had- kiegészités egyetlen korszerű rendszerét, az általános védkötelezett- séget. A nemzet szempontjából ennek a rendszerváltozásnak felbecsülhetetlen jelentősége van. A zsoldos hadsereg rendszerével világháborús ellenségeink katonailag akarták tönkre tenni az országot. Az állam véderőrendszerének ugyanis a? állam védképessége szempontjából döntő kihatasa van. Háborúban az erősebb győz. Akinek nagyobb a hadserege. A hadsereget azonban már békében ki kel! képezni. Az a mód, thogy a polgári lakosságot az állam a hadsereg számára igénybe veszi, rendszer kérdése. Általában három jellemző véd- erórendazerről beszélhetünk. Az általános védkötelezetlségről, a a zsoldos rendszerről és a milic rendszerről. Az általános védkötelezettség lényege, hogy az állam minden testileg alkalmas polgárát katonai szolgálatra kötelezi. A zsoldos rendszernél a hadsereg toborzás utján, önként jelentkezőkből nyer kiegészítést. A milíciánál állandó fegyverben álló hadsereg nincs. A hadforgató férfi lakosságot lakóhelyükön képezik csak ki, heti egy-két napon. E rendszerek közül toronymagasan emelkedik ki az általános védkötelezettség nemzetfenntartó jelentősége. Az általános védkő- telezeitség melleit az ország minden épkézláb férfitagja katonaviselt és a békekereiek kiegészítésére bármely pillanatban fegyverbe hivható. Az ország tehát egy háború esetén teljes erőkifejtésre és a tehető legnagyobb hadsereg feiáititására képes. Ezzel szemben a zsoldos hadseregnél csak a békeben meglévő hivatásos hadsereg állhat rendelkezésre, miután kiképzett embertarialék nincs. Egy zsoldos sereg mindig csak kicsi lehet. Ha akadna is egy nagy hadseregre való önként jelentkező, aki hivatásának vállalná a katonaságot, az államháztartás nem birná el egy fizetett zsoldosokból álló nagy hadsereget, de nem tarthatna el nagy hivatásos hadsereget sem, mert nem vonhatná el tartósan az ország férfilakosságát a gazdasági életből, a termelő békemunkától. Európában mindenütt általános védkötelezettség van. Csak Svájc a kivétel. Ott milíciát tartanak fenn. Ezt Svájc különleges adotiságai, katonapolitikai és földrajzi helyzete indokolja. A milicia csak kis egységek szükségszerű kiképzésére való. Ezért sehol máshol Európában nem állhatná meg helyét. Jól kiképzett nagy hadsereget, komoly honvédelmet csak az általános katonai kötelezettség révén lehet biztosítani. Ez felel meg leginkább a honvédelem érdekeinek, de ez felel meg legjobban a nemzet erkölcsi és gazdasági érdekeinek is. Mert ez a rendszer nemcsak a hadseregnek biztosit álLndó kiképzett embertartalékot, hanem a nemzet lelkét és társadalmát is katonává formálja. A katonaerkölcsökben való nevelés utján nemzetnevelö feladatot lát el. De emellett biztosítja az ország termelési rendjének folyamatosságát is, mert 2—1 évi tényleges szolgálat után visszajuttatja a behivottakat a gazdasági élet vérkeringésébe. A katonai szolgálat tehát nem megterhelést jelent a nemzet és a társadalom számára, hanem népnevelési szempontból erkölcsi tökét, honvédelmi szempontból pedig acélos biztosítékot a nemzet jövőjére. De nem érezheti tehernek az egyes ember sem ezt a köteles séget, mert minden egyéni önző érdeken felül mindenkiben benne kell, hogy éljen a meggyőződés és az a fanatikus hazaszeretetből fakadó felismerés, hogy ebben a hazában, ezen a földön csak akkor maradhat meg a magyar, ha érte áldozatokat is hoz. A katonai szolgálat állampolgári kötelesség a nemzettel szemben. — A Honvéd Naptár Egyes lapokban ismertető cikkek jelentek meg. a Honvéd Naptárról, amely cikkekbe tévedés folytán adatok jutottak be a naptár terjesztésére vonatkozóan. Ezeket a téves adatokat az alábbiakban helyesbítik: A naptárt a honvédelmi miniszter adta ki, de az eladással a katonaság természetszerűen nem foglalkozik. A naptár a felvidéki bevonulás művészi fényképeivel diszitetten kapható minden könyvkereskedésben, ári nem 1-60, hanem 2-50 P.
