Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-02-05 / 29. szám

4. Zalamegyei Újság i939. február 5. Göcseji Házat. A Nemzeti Újság jl939. január 29-iki számában olvashattuk Veszprém városára vonatkozó fi gyelemre méltó megemlékezésben a következő sorokat: „A liget fái között épült föl a „Bakonyi Ház“ eredeti népművészeti berendezés­sel és szobáiban helyezték el a régi Veszprém kézműves iparának hires „csutorás“ műhelyét is.“ Ezekből a sorokból tudomást sze­rezhetünk arról, hogy a szomszé­dos vármegyében volt annyi érzék és áldozatkészség, hogy a népi szokásokat, építkezést feltüntető házat oda varázsolta a megye székhelyére bizonyságul annak, hogy megbecsüli a népi alkotást, ezáltal magát a népet; bizonysá­gul annak, hogy nem rejtik a „Bakonyi Házat“ a véka alá, hanem közszemlére teszik, hogy lásson, aki látni akar; bizonysá­gul annak, hogy a Bakony ren­getegeiben nemcsak a szegényle gény támaszkodott fokosa nyelére és nézte a holdat miként méláz az erdő sűrűjében, hanem van a Bakony népének is olyan eredeti vonása, építkezésben is megnyil­vánuló készsége, formaérzéke, amelyre érdemes a figyelmet fel­hívni a közszemlére állítás által és megmenteni a múltak emlékét ebben a rohanó világban. Tanulhat ebből nemcsak a ne­mes Zala vármegye, hanem a megyei székhely is. A példa kö­vetésre méltó. Itt is meg lehetne valósítani a Göcseji Házat. Nem gondolok itt arra, hogy egy mikefai, vagy zebeckei házat másoljanak le itt, vagy a 200 esztendős széles homlokzatú faragott díszítésű kustánszegi házat mintázzák le és állítsák fel valamelyik térségen, hanem arra gondolok, hogy itt is létre kellene hozni egy Göcseji Házat, amely szemléltetője lenne Göcsej népe életmegnyilvánulá­sának, amely muzeum is lenne, benne összegyűjtve lenne minden, ami Göcsej népére vonatkozik, néprajzi viselete, ruházkodása, lakásberendezése, egész házi fel­szerelése. Összegyűjtve lenne eb ben Göcsej növény- és állatvilága. Most, hogy megépült az új pénzügyi palota, az idő igen al­kalmas lenne arra, hogy a Gö­cseji Ház megvalósulhasson. A pénzügyigazgatóság kiköltözésével megüresedik a város tulajdonát képező jelenlegi pénzügyi palota. A jelenlegi városháza úgy is ki­csiny, a hivatalokat nem tudja befogadni, nem megfelelő arra. A jelenlegi városházát kellene be­rendezni Göcseji háznak, mert a gyűjtést addig meg sem lehet kezdeni, amig nincs helyiség erre a célra. A város érdeke is volna, hogy a Göcseji Ház megvalósit- tassek, ezzel nemcsak érdekes ségre tenne i-jszert, ami nem kö­zömbös idegenforgalmi szempont­ból, hanem idővel olyan értéket is kapna, ameiyet pénzben nem is lehet mindig kifejezni. A ta nácsterme megfelelne arra, hogy abban kultárális előadásokat le­hessen tartam. A többi helyisége­ket sokkal hamarabb be lehetne rendezni, mint gondolnánk. A mostani városháza lépcső feljáratait, folyosóit disziteni le­hetne Göcsej területén levő régi törzsökös családók címereivel. Ezzel fel lenne híva a figyelem arra, hogy itt is vannak régi családok, amelyek részt vettek Göcsej múltjában, küzdelmében, jó és bal sorsában. Azt hiszem, hogy az érdekelt családok szíve­sen elkészíttetnék erre a célra cí­mereiket és felajánlanák azokat. Megemlékezés lenne a régiekről megbecsülés is lenne a régiekkel szemben, bizonyság is lenne az iránt, hogy az ősöket, múltat a késő utókor is tiszteli, megbe­csüli. Van Zalaegerszegen legalább ICO amatőrfényképész. A göcseji hét alkalmával is meg „tudták mutatni igen rövid idő alatt, hogy mennyi szép anyagot tudnak összehozni, bár akkor az idő is rövid volt, mig most az idő kor­látozás nélkül állana rendelkezés­re, hogy alkotásaik legjavát ajánl­hassák fel a Göcseji Ház céljaira. Azt hiszem, alig akadna, aki pici hashajtó u.;.^ cKat. 2 ö szem Artint hévévé, reyse.re kellemes ürülési biztosít. egy-egy képet ne ajánlana fel. Ha csak mindenki egy képet ajánl fel, 100 kép már olyan gyüjieményt tenne ki, amelyet érdemes volna megtekinteni és megőrizni és azt egyre gyarapí­tani. Itt van a minden jó és szép iránt fogékony diákság. Ha fel­hívnák őket arra, hogy tanáraik szakszerű vezetésével gyűjtsék a Göcseji Ház részére az anyagot, . igen rövid idő alatt összefogdos- nák és gyűjtenék mindazt, ami Göcsej növény- és állatvilágára vonatkozik. Itt van a sok vadász és va­dásztársaság. Nem hinném, hogy ne ajánlana fel egy egy lőtt va­dat, vagy madarat, egy-egy érde­kesebb vadászzsákmányt, s ezál­tal zsákmányuk megőrzésre akad na. Egy-egy szép, vagy ritka madár, vagy állatpéldány az ő áldozatkészségüket is hirdetné. A halászok, horgászok is bizonyára fognának egy-egy viziáliatot, ro­vart, halat erre a célra. Itt felmerül természetesen a preparálás készítésének a gondja és költsége is. Szükséges volna, j hogy akadjon egy preparátor, aki j szakszerűen végezné a madarak, I állatok kitömését és gondozását. A preparáláshoz anyagok is kel­lenek és ehez pénz is szükséges. Az a csekély pénz, ami a meg- ind táshoz szükséges volna, igen könnyen elő volna teremthető. Lehetne gyűjtést rendezni. De a legolcsóbb megoldás az volna, hogy a város tartson „légvédelmi gyakorlatot“. Csak, ha 2 napra nem világítanák ki az utcákat, azon a pénzen, amit igy megta­karít, meg lehetne vetni a Göcseji Háznak az alapját. A múltban lezajlott légvédelmi gyakorlatok bebizonyították, hogy nagyszerűen meg lehet lenni utcai világítás nélkül is. Ha pedig valaki mél tatlankodnék, hogy az utcán nin­csen közvilágítás, mert, Göcseji Ház alapjára takarékoskodnak, az legyen bőkezű mecénás és váltsa * 1 meg a közvilágítást és fizessen. Akkora áldozatot meghozhatna mindenki, hogy, ha este akar sé­tálni, sötétben is megteheti, vagy vigyen zseblámpát magával. Ha ezt megtennék, akkor el lehetne mondani, hogy Göcsejben a sö­tétségből lett a Göcseji Ház. Dr. Nagy Károly. Mindenki katonaköteles. A különböző véderőrendsxenek. A honvédelmi javaslat törvény­erőre emeikedet. Ezzel — Tria­nonban reánk kényszeritett — 20 éves katonai megkötöttség után teszünk pontot. Megszaba­dultunk formailag is attól, hogy zsoldos hadsereget kelljen tarta­nunk és kimondhatjuk a had- kiegészités egyetlen korszerű rend­szerét, az általános védkötelezett- séget. A nemzet szempontjából ennek a rendszerváltozásnak felbecsül­hetetlen jelentősége van. A zsol­dos hadsereg rendszerével világ­háborús ellenségeink katonailag akarták tönkre tenni az országot. Az állam véderőrendszerének ugyanis a? állam védképessége szempontjából döntő kihatasa van. Háborúban az erősebb győz. Akinek nagyobb a hadserege. A hadsereget azonban már békében ki kel! képezni. Az a mód, thogy a polgári lakosságot az állam a hadsereg számára igénybe veszi, rendszer kérdése. Általában három jellemző véd- erórendazerről beszélhetünk. Az általános védkötelezetlségről, a a zsoldos rendszerről és a milic rendszerről. Az általános védkötelezettség lényege, hogy az állam minden testileg alkalmas polgárát katonai szolgálatra kötelezi. A zsoldos rendszernél a hadsereg toborzás utján, önként jelentkezőkből nyer kiegészítést. A milíciánál állandó fegyverben álló hadsereg nincs. A hadforgató férfi lakosságot la­kóhelyükön képezik csak ki, heti egy-két napon. E rendszerek közül toronyma­gasan emelkedik ki az általános védkötelezettség nemzetfenntartó jelentősége. Az általános védkő- telezeitség melleit az ország min­den épkézláb férfitagja katonavi­selt és a békekereiek kiegészíté­sére bármely pillanatban fegyver­be hivható. Az ország tehát egy háború esetén teljes erőkifejtésre és a tehető legnagyobb hadsereg feiáititására képes. Ezzel szemben a zsoldos hadseregnél csak a békeben meglévő hivatá­sos hadsereg állhat rendelkezésre, miután kiképzett embertarialék nincs. Egy zsoldos sereg mindig csak kicsi lehet. Ha akadna is egy nagy hadseregre való önként je­lentkező, aki hivatásának vállalná a katonaságot, az államháztartás nem birná el egy fizetett zsoldo­sokból álló nagy hadsereget, de nem tarthatna el nagy hivatásos hadsereget sem, mert nem von­hatná el tartósan az ország férfi­lakosságát a gazdasági életből, a termelő békemunkától. Európában mindenütt általános védkötelezettség van. Csak Svájc a kivétel. Ott milíciát tartanak fenn. Ezt Svájc külön­leges adotiságai, katonapolitikai és földrajzi helyzete indokolja. A milicia csak kis egységek szük­ségszerű kiképzésére való. Ezért sehol máshol Európában nem állhatná meg helyét. Jól kiképzett nagy hadsereget, komoly honvédelmet csak az ál­talános katonai kötelezettség ré­vén lehet biztosítani. Ez felel meg leginkább a honvédelem ér­dekeinek, de ez felel meg leg­jobban a nemzet erkölcsi és gaz­dasági érdekeinek is. Mert ez a rendszer nemcsak a hadseregnek biztosit álLndó kiképzett ember­tartalékot, hanem a nemzet lelkét és társadalmát is katonává for­málja. A katonaerkölcsökben való nevelés utján nemzetnevelö fel­adatot lát el. De emellett bizto­sítja az ország termelési rendjé­nek folyamatosságát is, mert 2—1 évi tényleges szolgálat után visszajuttatja a behivottakat a gazdasági élet vérkeringésébe. A katonai szolgálat tehát nem megterhelést jelent a nemzet és a társadalom számára, hanem népnevelési szempontból erkölcsi tökét, honvédelmi szempontból pedig acélos biztosítékot a nem­zet jövőjére. De nem érezheti tehernek az egyes ember sem ezt a köteles séget, mert minden egyéni önző érdeken felül mindenkiben benne kell, hogy éljen a meggyőződés és az a fanatikus hazaszeretet­ből fakadó felismerés, hogy eb­ben a hazában, ezen a földön csak akkor maradhat meg a ma­gyar, ha érte áldozatokat is hoz. A katonai szolgálat állampolgári kötelesség a nemzettel szemben. — A Honvéd Naptár Egyes lapokban ismertető cikkek jelen­tek meg. a Honvéd Naptárról, amely cikkekbe tévedés folytán adatok jutottak be a naptár ter­jesztésére vonatkozóan. Ezeket a téves adatokat az alábbiakban helyesbítik: A naptárt a honvé­delmi miniszter adta ki, de az eladással a katonaság természet­szerűen nem foglalkozik. A nap­tár a felvidéki bevonulás művészi fényképeivel diszitetten kapható minden könyvkereskedésben, ári nem 1-60, hanem 2-50 P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom