Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-29 / 24. szám
4. Zalamegyei Újság i939. január 29. prébáltatások éve volt. Erről i következőket mondja a jelentéi: Mindjárt az apostoli esztendő elején, augusztus elsején erősebb földrengés vonult végig missziónk területén, amely a bó folyamán többször is megismétlődött A miszionáriusok jelentése az okozott károkról még jóformán meg sem érkezeit Tamingba, amidőn a nagy esőzések kezdődtek meg. Az árviz a missziónak középső és északi részét ömölte el í sok missziósépületet rongált meg, sokat pedig a földdel tett egyenlővé. Az ősz megérkeztével pedig a háború vihara pusztította végig a missziót. Majd a rablóbandák lepték el a vidéket, több missziósállomást kifosztottak, több száz községet megsarcoltak, az igavonó állatokat elvezették és a gazdagabb lakosokat túszul vitték magukkal. Iskoláink nagy részét a romokban heverő épületek hasz- nálhatlansága és a növekvő drágaság miatt képtelenek voltunk megnyitni. Amidőn pedig a harcok szintere lett a misszió is, hitbirdetőinknek a menekültek százait és ezreit kellett nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatni. Több ezerre megy azoknak a száma, akik hónapokon kérésziül a misszióban találtak biztos menedékhelyet Ilyen körülmények között kezdjük meg az új apostoli évet és bízunk az isteni Gondviselésben, bogy jótevőinknek és a missziónk barátainak segítségével folytathatjuk a lélekmentés nagy munkáját. János vitéz. Premier vasárnap az Edisonban! Budapesttel egyidőben. Petőfi Sándor örökszép költeménye, amely a magyar színpad utolsó évtizedeinek legforróbb sikere volt, most a filmen folytatja diadalutját. Vitéz Somogy- váry Gyula az iró és a költő finom megérzésével ragaszkodott a gyönyörű mesének a daljátékból ismert cselekményéhez és talán mondanunk sem kell, hogy néhai Kacsóh Pongrác sajátosan magyar zamatu, szivet-lelket gyö nyörködtetőj melódiáiból úgyszólván egyetlen taktus sem veszett el s önfeledten hallgatjuk a szebbnél szebb dalokat, amelyek ma is könnyet csalnak a szemünkbe. Palló Imre zengőhangu János vitéz és Dayka Margit bájos, közvetlen csupasziv lluskája ép olyan művészi gonddal kidolgo zott alakitások, mint Kiss Ferenc markáns Bagója, Peéry Piri kin zóan egyéni mostohája, Gőzön élettől duzzadó, mulatságos csősz- figurája és Simor Erzsi lehelet szerűen finom francia királykisasszonya. Csortos Gyula nagy művészettel keltette életre a gyámoltalan francia király alakját, Nagy Izabella pedig a csaplárosné kis szerepében is tapsokat aratott. Gaál Béla nagyvonalú rendezése a film minden jelenetében gondosan megőrizte a játék mese- szerüségét, a magyar falunak azt a gazdag képzeletvilágát, amelyből a János vitéz ízig-vérig magyar históriája fakadt. — Öngyilkosság. Horváth Zsófia ibo* fiai íeany péntekre virradó éjszakán föiafcasztolta magát 8 m re rátaláltak, már halóit volt. 3*2 millió méter különleges pamutszövetet kószitenek a gyárak a népruházati akció részére. A kormány az előzőkhöz képest nagyobb szabású akciót indított a faluéi lakosságnak olcsó iexticikkekkel való ellátása érdé kében. A texiilgyárak és az árkormány- biztosság között folytatott tárgyalások a napokban nyertek befejezést s igy a kormány tervánek megvalósítása most már biztosítottnak tekinthető. Az árkormánybiztosság kívánságának megfelelően elhatározták a pamutszöveígyárafc, hogy a népruházati akció céljaira különleges minőségben és az eddiginél jobb kivitelben, de olcsóbb áron készítik el az összesen 3 millió 200 ezer méter textilárut. Épen ezért a gyártás racionálisan fog történni és a különböző fai- táju árucikkek készítését megosztják az egyes gyárak között. Emellett az ügy érdekében felkérik a kormányt, hogy az akció keretébe vont vont cikkeket mentesítse a váltságadó alól. Eldöntött kérdés, hogy egyes árufajták kizárólag a Hangya utján kerfilnek forgalomba, de egyébként is teljesen bizonytalan még a kereskedelem be. kapcsolása az akció lebonyolításába. A kormánybiztosság és a gyárak ugyanis ragaszkodnak az eddigi akcióknál 15 százaiéban megállapított közvetítői haszonkulcs lényeges leszállításához, viszont kérdéses, hogy a kereskedelemnek módjában fog-e ál- lani ennél alacsonyabb brutto haszonkulcs elfogadása. Az idevonatkozó tárgyalások egyébként még nem indultak meg. Egyetmást a keewatini eszkimókról. A tél Keewatinhan. Egy alkalommal már közöltem részleteket P. Tarquetil misszionárius leveléből, amely sok érdekességgel szolgált Kanada legészakibb részén élő eszkimókról. A messzi és ismeretlen földeken járó hithirdetők levelei mindenkor érdekesek. Tájékoztatót nyújtanak az ottani népek szokásairól, útleírást adnak, tehát szinte szórakoztatók és ismereteink gyarapítására szolgálnak. A jó atyák küzdelmeikről a legkevesebbet beszélnek. Nem tudom, miért ? pedig rettenetes küzdelmeik van nak. Olyan egyszerű dolgok megszerzése is, ami nekünk hétköznapi valami, számukra csak nagy üggyel-bajjal hozzáférhető szerencsés fogás. Ki gondolná például, hogy lisztért, sóért akkora utat kell megtenniük, mint a Budapesttől Szegedig való ut ? El kell hinnünk, hogy teljesítményeik emberfeletti lelkierőt és kitartást követelnek. Alábbiakban Tarquetil atya leírását közlöm az északkanadai télről. A hó, itt nem az első hóról beszélünk, amely augusztus végén vagy szeptember elején leesik, de azon módon el is olvad. A tulaj - donképeni hó, amely a telet jelzi és csak a téllel együtt múlik el, 1937. évben szeptember 22-én esett le. Napról napra nőtt és október végére olyan naggyá és keménnyé lett, hogy az eszkimók lakást készítettek belőle. Hosszú hét hónapon keresztül szünet nélkül fütyöl a kémény, szél és a hóból készült „paloták“ köré hatalmas hóhegyeket emeli az „Igló“ (hóból készéit kunyhó) amely eleinte kupola módra kiemelkedett a környezetből, többé már nem különböztethető meg és egészen beleolvad a hó környezetébe. Emberek, kutyák, szánkák v* Kombinált szobák, hálók, ebédlők, konyhabútorok, rekamiék, fotelok nagy választékban. J .0* 4 l L» c !*•«* '■"fctáfaibaii. Zalaen®*'8’ közierednek a kunyhók tetején keresztül, anélkül, hogy sejtenék. Nincs többé emelkedés, vagy mélyedés, csak hósikság. Néhány jégdarab, amely a hóból kivillog és ablak gyanánt szolgái, árulják csak csak el, hogy emberi lakáshoz értünk. A hóba vájt lyuk szolgál bemenet gyanánt ezen palotákhoz. A tél vége felé ezek a bejárók, amelyeket a szél minduntalan hóval behord, rendesen sokkal magasabbak, mint maga a lakás, amelybe vezetnek. Lépjünk be az ilyen földalatti kunyhóba. Nyolc- tiz „szobába“ akadunk, amelyek teljesen hóból vannak építve. Az építészeti modor bámulatraméltó. Az emberek csodálkoznak, hogy ezek a hófalak, amelyet semmi támaszték nem tart, hogyan nem dőlnek össze. Májusban elhagyják az eszkimók hóházaikat. A falak ugyan bírnák, de a tető bedőléssel fenyeget. Másutt, ahol a hó a lámpa melegétől, vagy kunyhókból jövő meleg levegőtől meg nem olvad, még tovább tartja magát. Csak a hosszú, 24 órás júniusi napok tüntetik el ilyen helyen a havat. Hegyeken még lassabban megy a hó olvadása. Julius első napjaiban mindenütt eltűnik a hó. A jég. A jég természetesen még sokkal továöb tart. A kis édes vizű tó, amely október közepén fagyott be, a szélein julius 12 én még 5 láb vastag volt a jég. Tehervonat egészen nyugodtan közlekedhetett rajta. Végül ismét meg tudta nedvesíteni a dagály a tengerparti homokot, a nyár óta először. A dagály a jeget felemeli, a parttól elszakítja s néhány méterre magával hurcolja, hogy ismét partra lökje. Lassanként a jégen apró repedések támadnak, egyszerre azt látjuk, hogy csak aszó jégdarabok vannak előttünk. A dagály most már könnyebben boldogul és az északi széltől támogatva a jégdarabokat behurcolja a tengerbe. Ekkorára a naptár julius 18 át mutatta. Az olvadás tehát elég gyorsan ment végbe. Ez csak azzal magyarázható, hogy a jég nem olvad el, hanem a tenger árja magával hurcolja. Augusztus közepén még számos jégtömböt látunk a tengeren úszkálni. Bizonyára vannak jégtömbök, amelyek az egész nyáron át sem olvadnak el. A nappalok és éjszakák hosz- szusága. Karácsony táján a nap körülbelül 2 óra hosszáig tart. A többi időben a kis lámpa helyettesíti a napfényt. Ebben az időben csak délelőtt 10 órától délután 2 óráig mozdulhatunk ki. Janur vége felé a napok jelentékenyen meghosszabbodnak. A nap körülbelül 6 óra hosszáig tart. Ettől kezdve a napok ha- vonkint körülbelül 4 órával növekednek, úgy hogy május vége felé a nap körülbelül 22 óra hosszáig süt. Juniusoan nincs is éjszakánk, a nap csak igen rövid időre tűnik el. Az átmenet a nap és az éjszaka között oly világos, hogy vadászni, olvasni, írni, sőt fényképezni is lehet. Júliusban a nap kissé megrövidül, de az alig vehető észre. Ellenben augusztus vége felé már észrevehető a tél közeledése. Estebéd után már lámpát kell gyuj - tani. A hőmérséklet. Hőmérőnk rit-
