Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-29 / 24. szám
1889. január 29. Vasárnap! XXftl* Mipun 24. uAn. Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. .iW»iiinuiiii»MfflwanTiiiiiif íVHBBBMMMaaawiwB—— ——■——w—bbs ——b—a—— íwmaztftsűg és sdadóhlvai.ü: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra IS) pengő, negyed|Steheayi-tér 4. ■■ ------t Telefonszám 128. || Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint mi L elkesen csatlakoznak a Magyar Élet Mozgalomhoz a zalaegerszegi társadalmi egyestí letek és egyesek is, mert meg értették a miniszterelnök szavaiból, hogy ennek a nagyszerű mozgalomnak célja : életet hozni. Ebben az új mozgalomban tehát nem számíthat egyes ember, vagy társadalmi réteg. Most csak a teljes magyar népközösség, az egyetemes magyar élet számit. Ennek a népközösségnek életét pedig nem szabad egyéni, elfer dűl? gondolatok szerint beállítani, hanem csak abban a megtisztított, emelkedett, igazságos felfogásban, ahogyan a miniszterelnök a nem zet egyeteme elé állította. Csak egy teendője lehet minden, hazáját és nemzetét szerető magyarnak : odaállani a kibontott zászló alá és vállalni a magyar életet minden küzdelmével, lemondásával, szenvedésével, az egyéni elgondolások és akarások becsületes háttérbeszorításával. De ez a mozgalom ne legyen politikai pártmozgaiom. Ha párttá alacso- jiyitják ezt a hatalmas életmeg mozdulást, akkor lehet ugyan belőle mozgalom, de sohasem lesz belőle élet Pedig szegény hazánknak annyi a politikai pártja és még több a tényleges vagy várományos pártvezére. Maradjanak meg az eddigi kisebb j nagyobb pártok, hiszen az élet 1 nem szürke eg formaság, hanem j a színek csodás változata. Azonban a pártok valóban az élet szinei legyenek a nemzet testén, ne pedig rothadó és rothai ztó hullafoltok. A régi, kissé talán sivár keretekbe lehet és kell is új tartalmat adni, az ellanyhult, me^tes- sudott tényezőket friss tempóval lehet az ú| vágányokra állítani. Mindenesetre nagyon kell vigyázni arra, hogy a letűnt liberális világ eszméi ebben a mozgalomban talajra ne találjanak, hogy ott helyet csak az igazi keresztény és magyar kaphasson, csak anyakönyvezett keresztény ott szóhoz ne juthasson. Mi, zalaegerszegiek - hála Istennek — ismerjük egymást. Tudjuk, kik azok, akik még mindig nem értették meg a kor szavát, akik még mindig szeretik okosságukat fitogtatni liberális megnyilatkozásokban : ezeket kisérjük éber figyelemmel, s akadályozzuk meg pozícióra-jutásukat. A magyar élet nem lehet más, mint kérész tény és magyar, még pedig százszázalékban. Ha azután világosan kitűnik, hogy valamely keletet semmiké pen sem lehet új élettel megtölteni, ha bármely kisebb vagy nagyobb közéleti tén ezőről nyilvánvaló lesz, hogy többé nem tudja, vagy nem akarja szolgálni a közös magyar érdekeket, mert i belefuladt a saját kicsinyes, önző érdekeinek hitvány hajszolásába, akkor jöhet és jöjjön is a tisztogatás. Akkor félre kell tenni minden romantikus és szentimentális szempontot és nem szabad sajnálni semmit és senkit csak azért, mert egyszer volt valami a közélet terén. Mit érünk a múlt nagyszerű intézményeivel és nagy embereivel, ha nem tud ják többé elörelenditeni az életet. Szép és kegyeletes temetés jár nekik, s az a vigasztalás, hogy sírjukon újabb, maradandóbb élet fakad. Nem szándékunk politizálni, de ki kell mondanunk nyíltan, hogy nem szerencsés gondolat és cselekedet politikai pártoknak, mint ilyeneknek belépése a mozgalomba. Mert ilyen esetben különleges érdekeket szolgáló csoport jelenik meg ott és a mozgalom elhatározásaiban a párttagok nem tudnak megszabadulni az ö külön* leges érdekeik súlyától. Ha azon ban azt mondják, hogy különleges (párt-)érdekeiket elejtik, ak kor fölösleges pártként jelentkez niök. A politikai párt mindig kicsalja a sanda tekinteteket. És, ha a mozgalom féltékenyen őr ködik, hogy ne alacsonyodjék párttá, akkor a szervezkedésnél is mellőzni kell azokat, akik mint pártágensek — a legtöbbször jó pénzért — hangoskodtak. Mert a pénz csörgése nagyothallóvá teszi a lelkiismerete. Egyelőre nem lesz négyhatalmi értekezlet. A kQlpoSitika hírei. Páris, január 28. A ma reggeli párisi lapok nemzetközi értekezlet egybehivását sürgetik. Az Excelsior szerint a német —olasz tengely szilárd, de hasonló az angol —francia is. Egész Európa beteg és mielőbb értekezletet kell tartani, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. London, január 28. A Daily Mail úgy tudja, hogy a négyhatalmi értekezlet egybehivására mostanában nem kerülhet sor, mert a spanyol polgárháború még nem fejeződött be és a négyhatalmi értekezletet fontos diplomáciai előkészületeknek kell megelőznie. Daladier erre vonatkozó bejelentései tehát nem jöhetnek figyelembe, mert a kezdeményezést Chamberlaintől várják. Páris, január 28. Barcelonában visszatért a normális élet, a lakosság élelmiszerrel való ellátása folyik. Újabban 15.000 spanyol menekült érkezett a francia határra. Párisban ma államtanácsot tartanak, hogy döntsenek, Franciaországban, vagy Északafriká- ban helyezik-e el a spanyol menekülteket. Negrin köztársasági miniszter- elnök Geronában tartózkodik. Most kiáltvánnyal fordult a lakossághoz és közli, hogy Spanyol rszág már sokkal nagyobb megpróbáltatásokon is keresztül ment és Barcelona eleste nem jelentheti azt, hogy a köztársasági Spanyolország összeomlik. Még elég emberrel és hadianyaggal rende keznek és meg akarják menteni a helyzetet. A francia frontharcos papok feltűnő kiáltványa Daiadier miniszterelnökhöz. A francia frontharcos p’pok szervezetinek irpjíban a „Drac*- ban rendkívül éidekes és nagy fenüné$t •'elteli Ci*kei irt Jean D uray, Ditadier f aocia minisz- teienöK eez ksHkai újával kap csontban. A daliványszerü cikk a többek kOzO.t a következőket írja : „Diladier úr ezeket mondotta Álltban : N m kívánom, hogy dicshimnuszukul zengjenek annak, akt ma F-anc aor-zagot képvi éli. fii>, ami' mn denk> ö megkívánok, aki végig k sérte ezt az utat az az, hogy egyszerűen csak az igazságot mondják el róla, anélkül, hogy kihagynának valakit, vagy valamit, ami em fel meg a valóságnak, hoz. ’ennének. Az igazság tanúságot fog tenni Franciaország melleit. No; Daladier úr az igazság a következő. A pártatlan történelem egykor czeN„i fogja mondani: „Fr ii ciaorst g jOKs-il volt büszke a net »elek lőtt, hogy akcióit a szerete ra építette fel, de ugyanakkor a gyű öleinek egé<z törvénykezéséi kovácsolta össze bizonyos gyermekei ellen csak azért, mert azok szerzetesek voltak. Franciaország minden népének odanyujtotta kezét; ugyanakkor azonban elvonta azt francia nép egyik jelentős részétől. Az ország mint a lelkiismereti szabadság védelmezője mutatta be magát; elnyomta azonban saját országában ugyanéit a szellemi szabadságot. Elismerte franciáknak az arabokat és kabilokat, akik a veszély pillanatában az országot védelmezni jöttek, megtagadta ionban a francia szerzetesektől, akik a száműzetésből jöttek vissza, hogy megmentsék a polgárjogokat. Mindezt pedig húsz évvel a győztes háború után. Fájdalmas szégyen ez, utálatos bűn, „az évszazad legnagyobb szégyene*! Ön Daladier úr megszüntethetné ezt a szégyenteljes állapotot. Ritkán vett körűt egy embert ilyen nagyarányú népi lelkesedés. Nem Afrikábán, hanem Francia- országban és nemcsak az arabokat és kabilokat, hanem valamennyi népet meg keli vívni, bogy megmérjék Franciaország nagyságát, annak a Franciaországnak, amely a szabadságból és testvériségből élő valóságot teremtett, amely saját országában a lelkek békéjét iétreítoita a különböző világnézeti irányok kölcsönös megoecsüíése révén s a szellemi és vallásos erőket ismét bekapcsolja, mert mint az egyik ma élő kiváló államférfi mondotta a „váltás a legalapvetőbb intézmény, amely nélkül nem lehet igazi demokrácia, jó hit és nemzetközi béke*. Változtassátok meg az 1901-es és 1904 es vallásellenes törvényeket. Ti megtehedtek és meg kell tennetek. Mentsétek meg az országot, amennyiben megadjatok neki azt, ami hiányzik: a lélek. A Verchovina a világháború alatt. Az a terület, amelyet Kárpátaljának nevezünk és ameiy az utolsó hónapokban újból hírnévre lett szert, mindig szerepet játszott hazánk történelmében. Az Erdős Kárpátok több mint ezer mé'er msg’JS, nehezen járható gerince választja el ezt a teiü'ete! a baráti lengyel földiől: Ezt a természetes vidőbásiyát kell elfoglalni annak, aki a magyar Alfeleire akar eljutni. Itt jött be a honfoglaló vezér, ugyan azon az utón köve'te őt 800 évvel később a nagy fejedelem íz. Rákóczináliás és Vezér- szá'lás őrzik nevükben is ezeket a dicső szép emlékeket. A világháború idején hadszin-
