Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-01 / 272. szám
XXI. évfolyam X72. Ara 8 fillér Rzamm UM. december I. Csütörtök. Felelés szerkesztő: Merboly Ferenc. ^ssrkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, «Ji*ÉCfeenyi-tér 4. = = = Telefonszára 128. Mi lesz a Felvidéken ? POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban "T ákban | Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed* érre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az a körülmény, hogy mosí megalakult az autonóm Szlovákia, nem jelenti egyben azt is, hogy ott most már megelégedettség, rend, béke és nyugalom van. Az autonom Szlovákiát nem a népakarat íeremtgtfe meg. A szlovák népnek nagy többsége, a keleti szlovákoknak százszázaléka mindenképen vissza akar csatlakozni Magyarországhoz, de akaratának érvényesülését megakadályozzák azok az újdonsült népvezérek, akiket nem a nép emelt a vezéri polcra, hanem a saját hiúságuk és akiket a csehek csak azért engedtek érvényesülni, hogy a szlovák vidékeket, ha mindjárt nekik nern tetsző autonómiával is, de maguk melleit tarthassák meg és igy nagyobb kiterjedésű legyen országuk. A nyugati szlovákságnak egy csekély töredéké- ben mutatkozott valami hajlandóság a csehekkel való barátlro- zásra, talán az egyesülésre is és a vezérek ebbs kop’szedfak bele, meri ők is a n, ugaii szlovákokhoz tartómé, a keleti szlovákoknak azonban idegen a C'eh, sőt idegenek nyugati testvéreik is. Ez a megkü öaböztatés: nyugati és keleti szlovákok csak rövid idővei ezelóií lett ismeretessé a magyar közönség előtt, bárha valójában már évszázadok ó: a megvan. Csak nem törődött azzal senki sem, mert nem érdekeit senkit sem. Most azután, aimkor ennek a különbségnek eredményei mutatkoznak, fei- felbukkan egyik-másik újságban. A két sslo- vák közöd vannak lényeges élté - rések a gondo.kozáí móüban, lelkűiéiben és nyelvben egyaránt. A nyugati szlovákot erősen érié a cseh hatás, ami nyelvében nagyon is érezhető, no meg lelkűdében is. A nyugati szlovák hajlott az elcsatlakozásra, olt találtak talajra a magyarellenes izgatások. Ö tarija magái „igazi“ szlováknak, mert az ö nyelve az irodalmi szlovák nyelv. Valamire való szlovák szellemi termék a nyugatiak nyelvén jelenik meg. A keleti szlovákság nyelvéről azt hirdették, hogy az igazinak az csak íájssólása. Eszei tették a két testvért egymásnak ellenségévé. Meri igaz, hogy a keletiek nyelve nem részesült olyan gondozásban, mini amaz, de asért van neki is nyelvtana, sőt lapok is jelentek meg keleti szlovák nyelven, ami azonban az eicsatlakozás után megszűnt. A csehszlovák hatóságok eltüntették, ami keleti „nyelvjárással “ Íródott. Népgy üléseken tiltakoztak ez ellen a keleti szlovákok, de eredménytelenül. Hogy mennyire kü önbözik egzmástól a két nyelv, az kitűnt akkor, amikor a kassai zsupéni tanácsos (alispán) a vidék tőt íakósságá- ! hoz nyugeti nyelven intézed beszédet. Beszédének végeztével ugyanis azt kérték, hogy amit elmondod csehül, azt mondja el tóiul is, hogy megérthessék. Nem akarunk nyelvtani fejtegetésekbe bocsátkozni, csupán azt jegyezzük meg, hogy a leggyakrabban használt „igen“*t a nyugati „ano“* val, a keleti „hej“-jei fejezi ki; nyugaton az infinitivus „ty“ (i’) keleten „c“; a nyugati többes szám második, a keleti többes harmadik személlyel önöz. Ez utóbbi semmikép sem tetszett s nem is tetszik a keletinek, mert azt hiszi, hogy, ha a nyugati letegezi, lenézi. A keleti szlovák mindig mentes volt a cseh hatástól. Nem kelleti neki a cseh. A háborút Budapest, november 30. A kormánypárt tegnap este értekezletet tartod, amelyen melegen ünnepelték Imrédy Béla miniszterelnököt. Péchy László kiemelte, hogy az egész országban megnyilvánult bizalom nemcsak a miniszterelnök személyének és a Felvidéket visszaszerző helyes külpolitikai vonalvezetésnek, de annak a ragyszabásu programmnak is tulajdonítható, amely nagy mérvű reformokat kíván megvalósítani idegen szellem káros befolyásának kizárásával. Imrády Béla miniszterelnök rámutatott arra, hogy az utóbbi pár nap előnyös változásokat hozott az ország életében. Megmutatta, hogy m ország népe a jobboldali korszerű politika utján kíván maradni és adől nem hajlandó eltérni. A kormány tábora az egész ország bizalmától megerősödve halad tovább a kitűzöd célok felé és nem törődik a parlamenti aritmetikával, mert bizonyos benne, hogy mellette ven az egész ország valamennyi építeni akaró tényezője. Bízik benne, hogy a Házban megkapja a szükséges támogatást, de elveiből semmi irányban nem fog engedni. A csütörsöki ülésen a kormány a felvidéki képviselők behívását fogja indítványozni. Ezeknek a képviselőknek joguk van a magyar parlameniben helyet foglalni, a nemzetnek pedig szüksége van rájuk. Tudomásul vette ezután a párt, hogy Putnoky Móric, Bánó Iván és Maraszthony Béla még a kormányzói döntés előtt visszaléptek a pártba. | megelőző években és a háború folyamán letelepedett a városokban egy-egy „igazi“ szlovák. Ezzel szemben a keletiek épenséggel nem barátkoztak. Kémnek tartották. A különbségek megvannak ma is. A húszéves egyesitési törekvések csődöt mondottak. Ezek a különbségek most majd még inkább kiütköznek. A keletieknek Kassa volt és lesz is sz irányadója, a keleti lót Psstre vágyik és nem Prágába. Az egységes Szlovákia tehát elhintette az egyenetlenségnek magvait. A megélhetési lehetőségeket egyik sem találja meg Magyarország nélkül. A rend, béke és nyugalom tehát C6ak egy u’on, a teljes visszacsatolás utján érhető el. hf. Az értekezlet után a miniszterelnök küldöttségeket fogadott. Kijelentette, hogy a magyar hazát át kell építenünk szebb, modernebb, kellemesebb életet adó országgá. A kormányzó Szüllő Géza földbirtokost, s felvidéki magyarság egyik vezérét titkos tanácsossá és a felsőház tagjává nevezte ki. Pataki Tibor miniszteri osztályfőnökön államtitkárrá nevezte ki a kormányzó, Darányi Kálmánnak pedig újabb elismerését fejezte ki. Budapest, november 30. Ma délután a kormány minisztertanácsot tart s elölte Imrédy látogatást tesz a kereszténypártban. Pénteken 17 felvidéki képviselőt hívnak be a parlamentbe. A napokban várják Csáky István gróf külügyminiszteri kinevezését. Rövid táviratok. Ciano külügyminiszter ma délután nagy beszédet mond. December közepén Varsóba utazik, ahol a magyar-lengyel közös határról is tárgyal. Beck Moszkvába készül, Károly román király pedig Rómába. —Az új terület felett polgári gépek csak külön engedéllyel repülhetnek. — Roosevelt kijelentette, hogy Amerika berlini követe egyelőre nem tér vissza állomáshelyére. Skublics Ödön búcsúztatása. Skublics Ödön dr., a zalaegerszegi járás főszolgabirája, hosszú közszoigálaia uíán december elsejével nyugalomba vonul. Ebből az alkalomból ma Meleg búcsúztatásban részesitetie a járás közönsége. Reggel 9 órakor a főszolgabi- rák és az ünneplők szentmisén vettek résst, majd a megyeház nagytermében folyt le az ünneplés. Megjelent Brand Sándor dr. alispánnal az élén a megye tisztikara, több főszolgabíró, Várkony Rezzö pénzügyigazgató, vitéz Ta- másy István dr. polgármester, a járás jegyzői, község bírói, képviselőtestületi tagjai stb. Ruis János körjegyző nyitotta meg a gyűlést, majd Brand Sándor dr. alispán mondeit meleghangú beszédet. Utalt arra, hogy Skublics Ödönt a vármegye már eibucsuztatía, de nem véglegesen, mert puritán egyéniségére szükség van, s reméli, hogy a vármegye közéletében tovább is ott fogja látni. Skubücs Ödön az egyenes, úri szellemet vitte a közigazgatásba és örül annak, hogy ezt a járás közönsége is méltányolja, s ugyanakkor megbecsüli a vármegyei intézményt. Ruis jános a jegyzői kar nevében mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Skublics Ödön negyed századon keresztül vezette bölcseséggel járását. Nagy munkái végzett a világháború alatt, gerincet mutatott a forradalmak idején és megállolts a helyét az újjáépítés munkájában. A jegyzőket, a falvakat megvédte, támogatta, amiért hálás köszönet illeti. Horváth Gergely törvényhatósági bizottsági tag a községek szeretetét tolmácsolta és mint a járás atyját említette a távozó főszolgabírót. Kiemelte, hogy a fő3zoigabiró mindig tisztelte a politikai véleményeket. Káuzli Gyula esperesplébános mint jóbarát és pap búcsúzott a föszolgábirótól. Méltatta Skublics Ödön igazságérzetét. Vitéz Tamásy István dr. polgármester örömmel álíapítoíta meg, hogy a főszolgabíró és a város között mindig teljes volt az együttműködés, hála Skublics Ödön megértésének. Szeretné, ha a fősolgabiró ezentúl Zalaegerszeg életében játszanék nagyobb szerepet. Skublics Ödön meleg tapsok közben, megindultan köszönte meg az ünneplést, Kijelentetts, ,. hogy mindig a haza és a köz szolgálata vezette, s ha eredményeket ért el, azért hála illeti a Tizenhét felvidéki képviselőt hívnak be a Házba. A politika feirei*
