Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-01 / 272. szám

XXI. évfolyam X72. Ara 8 fillér Rzamm UM. december I. Csütörtök. Felelés szerkesztő: Merboly Ferenc. ^ssrkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, «Ji*ÉCfeenyi-tér 4. = = = Telefonszára 128. Mi lesz a Felvidéken ? POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban "T ákban | Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed* érre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az a körülmény, hogy mosí megalakult az autonóm Szlovákia, nem jelenti egyben azt is, hogy ott most már megelégedettség, rend, béke és nyugalom van. Az autonom Szlovákiát nem a nép­akarat íeremtgtfe meg. A szlovák népnek nagy többsége, a keleti szlovákoknak százszázaléka min­denképen vissza akar csatlakozni Magyarországhoz, de akaratának érvényesülését megakadályozzák azok az újdonsült népvezérek, akiket nem a nép emelt a vezéri polcra, hanem a saját hiúságuk és akiket a csehek csak azért engedtek érvényesülni, hogy a szlovák vidékeket, ha mindjárt nekik nern tetsző autonómiával is, de maguk melleit tarthassák meg és igy nagyobb kiterjedésű legyen országuk. A nyugati szlo­vákságnak egy csekély töredéké- ben mutatkozott valami hajlandó­ság a csehekkel való barátlro- zásra, talán az egyesülésre is és a vezérek ebbs kop’szedfak bele, meri ők is a n, ugaii szlovákok­hoz tartómé, a keleti szlovákok­nak azonban idegen a C'eh, sőt idegenek nyugati testvéreik is. Ez a megkü öaböztatés: nyu­gati és keleti szlovákok csak rö­vid idővei ezelóií lett ismeretessé a magyar közönség előtt, bárha valójában már évszázadok ó: a megvan. Csak nem törődött az­zal senki sem, mert nem érdekeit senkit sem. Most azután, aimkor ennek a különbségnek eredmé­nyei mutatkoznak, fei- felbukkan egyik-másik újságban. A két sslo- vák közöd vannak lényeges élté - rések a gondo.kozáí móüban, lel­kűiéiben és nyelvben egyaránt. A nyugati szlovákot erősen érié a cseh hatás, ami nyelvében nagyon is érezhető, no meg lel­kűdében is. A nyugati szlovák hajlott az elcsatlakozásra, olt ta­láltak talajra a magyarellenes iz­gatások. Ö tarija magái „igazi“ szlováknak, mert az ö nyelve az irodalmi szlovák nyelv. Valamire való szlovák szellemi termék a nyugatiak nyelvén jelenik meg. A keleti szlovákság nyelvéről azt hirdették, hogy az igazinak az csak íájssólása. Eszei tették a két testvért egymásnak ellenségévé. Meri igaz, hogy a keletiek nyelve nem részesült olyan gondozásban, mini amaz, de asért van neki is nyelvtana, sőt lapok is jelentek meg keleti szlovák nyelven, ami azonban az eicsatlakozás után megszűnt. A csehszlovák hatósá­gok eltüntették, ami keleti „nyelv­járással “ Íródott. Népgy üléseken tiltakoztak ez ellen a keleti szlo­vákok, de eredménytelenül. Hogy mennyire kü önbözik egzmástól a két nyelv, az kitűnt akkor, ami­kor a kassai zsupéni tanácsos (alispán) a vidék tőt íakósságá- ! hoz nyugeti nyelven intézed be­szédet. Beszédének végeztével ugyanis azt kérték, hogy amit el­mondod csehül, azt mondja el tóiul is, hogy megérthessék. Nem akarunk nyelvtani fejtegetésekbe bocsátkozni, csupán azt jegyezzük meg, hogy a leggyakrabban hasz­nált „igen“*t a nyugati „ano“* val, a keleti „hej“-jei fejezi ki; nyugaton az infinitivus „ty“ (i’) keleten „c“; a nyugati többes szám második, a keleti többes harmadik személlyel önöz. Ez utóbbi semmikép sem tetszett s nem is tetszik a keletinek, mert azt hiszi, hogy, ha a nyugati lete­gezi, lenézi. A keleti szlovák mindig men­tes volt a cseh hatástól. Nem kelleti neki a cseh. A háborút Budapest, november 30. A kor­mánypárt tegnap este értekezletet tartod, amelyen melegen ünne­pelték Imrédy Béla miniszterelnö­köt. Péchy László kiemelte, hogy az egész országban megnyilvá­nult bizalom nemcsak a minisz­terelnök személyének és a Fel­vidéket visszaszerző helyes kül­politikai vonalvezetésnek, de an­nak a ragyszabásu programmnak is tulajdonítható, amely nagy mérvű reformokat kíván megva­lósítani idegen szellem káros be­folyásának kizárásával. Imrády Béla miniszterelnök rámutatott arra, hogy az utóbbi pár nap előnyös változásokat hozott az ország életében. Meg­mutatta, hogy m ország népe a jobboldali korszerű politika utján kíván maradni és adől nem haj­landó eltérni. A kormány tábora az egész ország bizalmától meg­erősödve halad tovább a kitűzöd célok felé és nem törődik a par­lamenti aritmetikával, mert bizo­nyos benne, hogy mellette ven az egész ország valamennyi épí­teni akaró tényezője. Bízik benne, hogy a Házban megkapja a szükséges támogatást, de elveiből semmi irányban nem fog enged­ni. A csütörsöki ülésen a kormány a felvidéki képviselők behívását fogja indítványozni. Ezeknek a képviselőknek joguk van a ma­gyar parlameniben helyet foglalni, a nemzetnek pedig szüksége van rájuk. Tudomásul vette ezután a párt, hogy Putnoky Móric, Bánó Iván és Maraszthony Béla még a kor­mányzói döntés előtt visszaléptek a pártba. | megelőző években és a háború folyamán letelepedett a városokban egy-egy „igazi“ szlovák. Ezzel szemben a keletiek épenséggel nem barátkoztak. Kémnek tar­tották. A különbségek megvannak ma is. A húszéves egyesitési törek­vések csődöt mondottak. Ezek a különbségek most majd még in­kább kiütköznek. A keletieknek Kassa volt és lesz is sz irány­adója, a keleti lót Psstre vágyik és nem Prágába. Az egységes Szlovákia tehát elhintette az egye­netlenségnek magvait. A megél­hetési lehetőségeket egyik sem találja meg Magyarország nélkül. A rend, béke és nyugalom tehát C6ak egy u’on, a teljes vissza­csatolás utján érhető el. hf. Az értekezlet után a miniszter­elnök küldöttségeket fogadott. Kijelentette, hogy a magyar hazát át kell építenünk szebb, moder­nebb, kellemesebb életet adó or­szággá. A kormányzó Szüllő Géza föld­birtokost, s felvidéki magyarság egyik vezérét titkos tanácsossá és a felsőház tagjává nevezte ki. Pataki Tibor miniszteri osztály­főnökön államtitkárrá nevezte ki a kormányzó, Darányi Kálmánnak pedig újabb elismerését fejezte ki. Budapest, november 30. Ma délután a kormány miniszterta­nácsot tart s elölte Imrédy láto­gatást tesz a kereszténypártban. Pénteken 17 felvidéki képvise­lőt hívnak be a parlamentbe. A napokban várják Csáky Ist­ván gróf külügyminiszteri kineve­zését. Rövid táviratok. Ciano külügyminiszter ma dél­után nagy beszédet mond. De­cember közepén Varsóba utazik, ahol a magyar-lengyel közös határról is tárgyal. Beck Moszk­vába készül, Károly román király pedig Rómába. —Az új terület felett polgári gépek csak külön en­gedéllyel repülhetnek. — Roose­velt kijelentette, hogy Amerika berlini követe egyelőre nem tér vissza állomáshelyére. Skublics Ödön búcsúztatása. Skublics Ödön dr., a zalaeger­szegi járás főszolgabirája, hosszú közszoigálaia uíán december el­sejével nyugalomba vonul. Ebből az alkalomból ma Meleg búcsúz­tatásban részesitetie a járás kö­zönsége. Reggel 9 órakor a főszolgabi- rák és az ünneplők szentmisén vettek résst, majd a megyeház nagytermében folyt le az ünnep­lés. Megjelent Brand Sándor dr. alispánnal az élén a megye tisz­tikara, több főszolgabíró, Várkony Rezzö pénzügyigazgató, vitéz Ta- másy István dr. polgármester, a járás jegyzői, község bírói, képvi­selőtestületi tagjai stb. Ruis János körjegyző nyitotta meg a gyűlést, majd Brand Sán­dor dr. alispán mondeit meleg­hangú beszédet. Utalt arra, hogy Skublics Ödönt a vármegye már eibucsuztatía, de nem véglegesen, mert puritán egyéniségére szük­ség van, s reméli, hogy a vár­megye közéletében tovább is ott fogja látni. Skubücs Ödön az egyenes, úri szellemet vitte a közigazgatásba és örül annak, hogy ezt a járás közönsége is méltányolja, s ugyanakkor meg­becsüli a vármegyei intézményt. Ruis jános a jegyzői kar nevé­ben mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy Skublics Ödön ne­gyed századon keresztül vezette bölcseséggel járását. Nagy mun­kái végzett a világháború alatt, gerincet mutatott a forradalmak idején és megállolts a helyét az újjáépítés munkájában. A jegyző­ket, a falvakat megvédte, támo­gatta, amiért hálás köszönet illeti. Horváth Gergely törvényható­sági bizottsági tag a községek szeretetét tolmácsolta és mint a járás atyját említette a távozó fő­szolgabírót. Kiemelte, hogy a fő3zoigabiró mindig tisztelte a politikai véleményeket. Káuzli Gyula esperesplébános mint jóbarát és pap búcsúzott a föszolgábirótól. Méltatta Skublics Ödön igazságérzetét. Vitéz Tamásy István dr. pol­gármester örömmel álíapítoíta meg, hogy a főszolgabíró és a város között mindig teljes volt az együttműködés, hála Skublics Ödön megértésének. Szeretné, ha a fősolgabiró ezentúl Zalaeger­szeg életében játszanék nagyobb szerepet. Skublics Ödön meleg tapsok közben, megindultan köszönte meg az ünneplést, Kijelentetts, ,. hogy mindig a haza és a köz szolgálata vezette, s ha eredmé­nyeket ért el, azért hála illeti a Tizenhét felvidéki képviselőt hívnak be a Házba. A politika feirei*

Next

/
Oldalképek
Tartalom