Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-21 / 288. szám
XXI. évfolyam 188. «ám. Ipa 8 fillér K938. december 21. Szerda. Felelős szerkesztő: H e r b © 1 y Ferenc. 3««íSeaztÖ8ég és $séebenyi-téff 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ^ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban BW«IÜBW Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A magyarok és szlovákok egy évezreden át igazi testvéri szereteíben éltek egymással Szent István birodalmában. A békés egyetértést sohasem zavarták meg komoly okok és mindenre lehe tett gondolni, csak arra nem, hogy a szlovákon, — akiknek eszükágában sem volt haragudni azért, mert mi tótoknak neveztük őket — valamikor elszakadnak Magyarországtól. Egy-kéi meg- kóiyagosodoií cseh azonban még a világháborút megelőző időkben birdeini kezdte, öogy a csehek és tótok iulajdonképen egy nép s amikor ezeknek a cseh vezéreknek a háború idején sikerült ki- szökniők az akkor ellenséges külföldre, olyan tevékenységet fejlettek ott ki, hogy különösen a franciák teljesen magukévá tették eszméiket és világszerte hirdették a cseh tót egységet. De mind ennek ellenére meglepetést kelteit az a turócszentmártoní határozat, hogy a lótok elválnak a magyaroktól, otthagyják ezeréves hazájukat és a csehekkel, a „feiszabadnókkal" lépnek állam- közösségbe.. És, — az igazat megvallva — magukat a tótokat is meglepte az a valóság, hogy őket a magyaroktól államhatárok választják ei. Hiszen még az el- csatolást követő negyedik észtén dőben is azt kérték a zempléni tótok a zsupánt, hogy a soksok lopás, betörő», rablás megszüntetésére kérjenek migyar csendőröket, akik értik a dolgukat. No és most nyilán áll a világ előtt a cseh—tót testvériség. A tótok csak most szabadultak föl, nem akkor, amikor a csehek elrabolták őket tőlünk. Az önkor- mányza u Szlovákia egyre másra küldözgeti ei a cseh tisztviselőket és hangosan tiltakozik a cseh— tót egység ellen. Igaz, egyelőre egy államban élne», amelynek elnevezése maradt ugyan az előbbi, de Csehszlovákia helyett most már Cseh—Szlovákiát kel! Írni, ami fél elszakadást jelent. Azonban a teljes elszakadásnak tünetei is jelentkeznek már, még pedig nagy erővel. A tótok most már úgy beszélnek, hogy Szlovákia és nem Csehszlovákia határos Magyarországgal és váltig hangoztatják, hegy ők más viszonyt akarnak a magyarokkal, mint amilyen viszony volt a magyarok és a csehek köiött A tótok, amint a jelek mutatják, teljesen függetleníteni akarják magukat a cseüektő) és mindenképen vissza akarják állítani a jóviszonyt MagyaroiS'ággal. En- nzk most még útjában áll az a körülmény, hogy a tó ok egy államot a kútnak a csehekkel, tehát az a testvéri viszony, amit magyarok és tótok egyaránt óhajtanak, még nem fejlődhetett ki. De, ami késik, az nem múlik. A természet erőinek a csehek eddig sem tudtak ellenállani és nem tudnak ezután sem. A tótok ezeréven át megkapták a régi Nagy- magyarországöan mindazt, ami a megélhetésükhöz kellett, a húszéves cseh uralom azonban köp- ialtatta őket. A magyarországi tótok aztaiára jutóit finom foszlós kalács; a csehszlovákiai lótok árpa- és zabkenyérből sem ehettek eleget. A fekőtnagyarországi gyárakat egymásután szereltették le a csehek s ennek ellenében megkönnyítették a tótok — kivándorlását. Ha a lótoknak jősorsot biztosítottak volna a csehek, jobbat, Budapest, december 20, Ciano gróf olasz külügyminiszter ma reggel 8 órakor Gödöllőre utazón, ahol a kormányzó vadászvendége volt. Az olasz államférfin délután 3 órakor érkezett vissza a fővárosba. Római jelentés szerint az olasz sajtó hasábos tudósításokban számol be arról a lelkes fogadtatásról, amelyben Magyarországon Ciano grófot részesítették. A Messagero megállapítja, bogy a Nagyjelentőségű gazdamegmozdulás történi vasárnap Zaialövőn. Huszonhét zalavöigyi gazdakör, illetve község alakított árubeszerző és éértéke8ilő szövetkezetét, hogy a közvetitök kikapcsolásával kedvezőbb körülmények között termelhessenek és értékesíthessék terményeiket. Az alakuló gyűlésen megjelentek vitéz Teleki Béla gróf főispán, Szeiiánszky Nándor árvaszéki elnök, vitéz Biró György országgyűlési képviselő, Vizy András dr. szociális tanácsadó, valamint a kamara és a Hangya képviselői. Perényi Bertalan báró nyitotta meg a gyűlési, 8 hangsúlyozta, hogy a 27 község gazdát Széchenyi István gróf szellemében akarják elérni boldogulásukat. Bánkuti Béla taniló ismertette a szövetkezet jelentőségét. A legfőbb cél, hogy a gazda első kézből szerezhesse be fontos szükségleteit, s közvetlenül érlémint volt a magyaroknál, akkor most együtt siránkoznának a »veszteségek* fölött. A tótok azonban örülnek, hogy a cseh rabbilincsekből legalább részben kiszabadulhatlak. Most valósággal a tótok diktálnak a cseheknek és nincs messze az idő, amikor megszűnik az államkőzösség is. A tótok most visszagondolnak a múltakra, most nincs kényszer, ami hajtaná őket elhatározásukban, épen azért egyre erősebb bennük a vágy, hogy újra helyreálljon a régi magyar—tót testvériség. A Felvidéken még nagy változások lesznek. Felvidék visszacsatolása óta újjászületés érezhető Magyarországon. A magyar kormány eredményesen munkálkodik a Berlin—Róma ten- ge.y szellemében. A három ország fontos tömböt alkot a bol- gevisíaelleneg frontban. Megállapítja a lap, hogy Magyarországnak meg kell találnia a teljes megegyezés ú ját Belgráddal. Ciano gróf rövidesen ellátogat Jugoszláviába és ekkor egyengeti ezt az utat. kesithesse terményeit a közvetítők kikapcsolásával. Bízik abban, hogy a kormány és az országos szövetkezetek támogatják ezt a munkát. Károly József az előkészítő bizottság munkájáról tett jelentést. Közölte, hogy a szövetkezeti gondolat megértésre talált illetékes helyen. ígéretet kaptak 20 ezer pengő segényre és 10 ezer pengő kölcsönre, amit forgótőkének szánnak. A gazdák eddig 5 ezer pengőt jegyeztek. A Gazdaszövetség szövetkezeti központja kilátásba helyezte, hogy az új alakulás 80 ezer pengős áruhitelt kap. Vitéz Gábriel Jenő dr., a Hangya kiküldő tje, arra mutatott rá, hogy mindeneinek áldozatot kell hozni a szövetkezeti gondolatért és nem szabad az első akadályoknál megtorpanni. Példaképen fioz a fel a csallóközi szövetkezeti mozgalmat, amely a megszállás alatt |a magyarság erős bástyája volt. Ifj. Eitner Sándor azt hangoztatta, hogy önvédelmi harcról van szó, s ezt a harcot meg keli vívni a zsidó kereskedelemmel szemben. Rajczy Géza az Alsó dunátuli Kamara üdvözletét tolmácsolta. Vitéz Biró György rámutatott* hogy a zsidó töke halálos ellensége a szövetkezeti gondolatnak, de azért a harc elő! nem szabad meghátrálni. Ha a gazdák összefognak, megszerzik a győzelmet Ekler József, Hangya-vezető kifejtette, hogy közvetve a keresztény kereskedelemnek is előnye van a szövetkezeti mozgalomból, tehát az! támogatni kell. Vitéz Teleki Béla gróf főispán örömét fejezte ki az alakulás felett. A Zaiavölgy népe mutasson példát egész Zala megyének. Ebben a munkában minden gazdának a szövetkezetnél van a helye. Természetesen okosan, helyesen kell gazdálkodni. A szövetkezeti munkába jó vezetők kellenek és önzetlen emberek. Ha látja, hogy céltudatos munkáról lesz szó, akkor készséggel kiesz- közli, hogy a kormányhatalom is támogassa a szövetkezetét Ezután elfogadták az alapszabályokat és megválasztották az igazgatóságot, valamint a fel- Ügye:őbizottságof. Az igazgatóság nevében Kovács Imre, a felügyelő- bizottság nevében Készéi Imre plébános ígértek odaadó, buzgó munkát A gyűlést Perényi Bertalan báró zárta be. A gyűlést társasebéd követte, amelyen vitéz Gábriel Jenő dr., Kováís Ferenc zalaegerszegi gaz- daköri elnök és vitéz Teleki Béla gróf főispán szólaltak fel. A főispán szólaltak fel. A főispán a nap folyamán több látogatást tett. Súlyos incidens a cseh határon Budapest, december 20. Nagy- szaláncon vasárnap a választáson a felvidéki magyar párt győzött Emiatt a csehek annyira dühbe jöttek, hogy lövöldözni kezdtek a határon, s megsebesítettek egy magyar határőr zászlóst, egy halárőrt pedig megöltek. A csehek támadó fellépése arra kényszeri- tette a magyar határőrséget, hogy a határvonalon helyreállítsa a rendet Illetékes helyen hazugnak minősítik a pozsonyi rádiónak azt a hírét, mintha magyar szabadcsapatok kezdtek volna támadást Ciano gróf ma Gödöllőn vadászott. Zaialövőn megalakult a zalamenti gazdák szövetkezete.
