Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-21 / 288. szám

XXI. évfolyam 188. «ám. Ipa 8 fillér K938. december 21. Szerda. Felelős szerkesztő: H e r b © 1 y Ferenc. 3««íSeaztÖ8ég és $séebenyi-téff 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ^ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban BW«IÜBW Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A magyarok és szlovákok egy évezreden át igazi testvéri szereteíben éltek egymással Szent István birodalmában. A békés egyetértést sohasem zavarták meg komoly okok és mindenre lehe tett gondolni, csak arra nem, hogy a szlovákon, — akiknek eszükágában sem volt haragudni azért, mert mi tótoknak neveztük őket — valamikor elszakadnak Magyarországtól. Egy-kéi meg- kóiyagosodoií cseh azonban még a világháborút megelőző időkben birdeini kezdte, öogy a csehek és tótok iulajdonképen egy nép s amikor ezeknek a cseh vezérek­nek a háború idején sikerült ki- szökniők az akkor ellenséges külföldre, olyan tevékenységet fejlettek ott ki, hogy különösen a franciák teljesen magukévá tették eszméiket és világszerte hirdették a cseh tót egységet. De mind ennek ellenére meglepetést kelteit az a turócszentmártoní határozat, hogy a lótok elválnak a magyaroktól, otthagyják ezer­éves hazájukat és a csehekkel, a „feiszabadnókkal" lépnek állam- közösségbe.. És, — az igazat megvallva — magukat a tótokat is meglepte az a valóság, hogy őket a magyaroktól államhatárok választják ei. Hiszen még az el- csatolást követő negyedik észtén dőben is azt kérték a zempléni tótok a zsupánt, hogy a sok­sok lopás, betörő», rablás meg­szüntetésére kérjenek migyar csendőröket, akik értik a dol­gukat. No és most nyilán áll a világ előtt a cseh—tót testvériség. A tótok csak most szabadultak föl, nem akkor, amikor a csehek el­rabolták őket tőlünk. Az önkor- mányza u Szlovákia egyre másra küldözgeti ei a cseh tisztviselőket és hangosan tiltakozik a cseh— tót egység ellen. Igaz, egyelőre egy államban élne», amelynek elnevezése maradt ugyan az előbbi, de Csehszlovákia helyett most már Cseh—Szlovákiát kel! Írni, ami fél elszakadást jelent. Azonban a teljes elszakadásnak tünetei is jelentkeznek már, még pedig nagy erővel. A tótok most már úgy beszélnek, hogy Szlo­vákia és nem Csehszlovákia ha­táros Magyarországgal és váltig hangoztatják, hegy ők más vi­szonyt akarnak a magyarokkal, mint amilyen viszony volt a ma­gyarok és a csehek köiött A tótok, amint a jelek mutat­ják, teljesen függetleníteni akarják magukat a cseüektő) és minden­képen vissza akarják állítani a jóviszonyt MagyaroiS'ággal. En- nzk most még útjában áll az a körülmény, hogy a tó ok egy ál­lamot a kútnak a csehekkel, tehát az a testvéri viszony, amit ma­gyarok és tótok egyaránt óhajta­nak, még nem fejlődhetett ki. De, ami késik, az nem múlik. A ter­mészet erőinek a csehek eddig sem tudtak ellenállani és nem tudnak ezután sem. A tótok ezer­éven át megkapták a régi Nagy- magyarországöan mindazt, ami a megélhetésükhöz kellett, a húsz­éves cseh uralom azonban köp- ialtatta őket. A magyarországi tótok aztaiára jutóit finom foszlós kalács; a csehszlovákiai lótok árpa- és zabkenyérből sem ehettek eleget. A fekőtnagyarországi gyá­rakat egymásután szereltették le a csehek s ennek ellenében meg­könnyítették a tótok — kivándor­lását. Ha a lótoknak jősorsot biz­tosítottak volna a csehek, jobbat, Budapest, december 20, Ciano gróf olasz külügyminiszter ma reggel 8 órakor Gödöllőre uta­zón, ahol a kormányzó vadászven­dége volt. Az olasz államférfin dél­után 3 órakor érkezett vissza a fővárosba. Római jelentés szerint az olasz sajtó hasábos tudósításokban szá­mol be arról a lelkes fogadtatás­ról, amelyben Magyarországon Ciano grófot részesítették. A Messagero megállapítja, bogy a Nagyjelentőségű gazdamegmoz­dulás történi vasárnap Zaialövőn. Huszonhét zalavöigyi gazdakör, illetve község alakított árubeszer­ző és éértéke8ilő szövetkezetét, hogy a közvetitök kikapcsolásá­val kedvezőbb körülmények kö­zött termelhessenek és értékesít­hessék terményeiket. Az alakuló gyűlésen megjelen­tek vitéz Teleki Béla gróf főis­pán, Szeiiánszky Nándor árvaszé­ki elnök, vitéz Biró György or­szággyűlési képviselő, Vizy And­rás dr. szociális tanácsadó, vala­mint a kamara és a Hangya kép­viselői. Perényi Bertalan báró nyitotta meg a gyűlési, 8 hangsúlyozta, hogy a 27 község gazdát Széche­nyi István gróf szellemében akar­ják elérni boldogulásukat. Bánkuti Béla taniló ismertette a szövetkezet jelentőségét. A leg­főbb cél, hogy a gazda első kézből szerezhesse be fontos szükségleteit, s közvetlenül érlé­mint volt a magyaroknál, akkor most együtt siránkoznának a »veszteségek* fölött. A tótok azon­ban örülnek, hogy a cseh rabbi­lincsekből legalább részben ki­szabadulhatlak. Most valósággal a tótok diktálnak a cseheknek és nincs messze az idő, amikor megszűnik az államkőzösség is. A tótok most visszagondolnak a múltakra, most nincs kényszer, ami hajtaná őket elhatározásuk­ban, épen azért egyre erősebb bennük a vágy, hogy újra hely­reálljon a régi magyar—tót test­vériség. A Felvidéken még nagy válto­zások lesznek. Felvidék visszacsatolása óta újjá­születés érezhető Magyarországon. A magyar kormány eredményesen munkálkodik a Berlin—Róma ten- ge.y szellemében. A három or­szág fontos tömböt alkot a bol- gevisíaelleneg frontban. Megálla­pítja a lap, hogy Magyarország­nak meg kell találnia a teljes megegyezés ú ját Belgráddal. Cia­no gróf rövidesen ellátogat Jugo­szláviába és ekkor egyengeti ezt az utat. kesithesse terményeit a közvetí­tők kikapcsolásával. Bízik abban, hogy a kormány és az országos szövetkezetek támogatják ezt a munkát. Károly József az előké­szítő bizottság munkájáról tett je­lentést. Közölte, hogy a szövet­kezeti gondolat megértésre talált illetékes helyen. ígéretet kaptak 20 ezer pengő segényre és 10 ezer pengő kölcsönre, amit for­gótőkének szánnak. A gazdák eddig 5 ezer pengőt jegyeztek. A Gazdaszövetség szövetkezeti köz­pontja kilátásba helyezte, hogy az új alakulás 80 ezer pengős áruhitelt kap. Vitéz Gábriel Jenő dr., a Han­gya kiküldő tje, arra mutatott rá, hogy mindeneinek áldozatot kell hozni a szövetkezeti gondolatért és nem szabad az első akadá­lyoknál megtorpanni. Példaképen fioz a fel a csallóközi szövetke­zeti mozgalmat, amely a meg­szállás alatt |a magyarság erős bástyája volt. Ifj. Eitner Sándor azt hangoz­tatta, hogy önvédelmi harcról van szó, s ezt a harcot meg keli vívni a zsidó kereskedelemmel szemben. Rajczy Géza az Alsó dunátuli Kamara üdvözletét tol­mácsolta. Vitéz Biró György rámutatott* hogy a zsidó töke halálos ellen­sége a szövetkezeti gondolatnak, de azért a harc elő! nem szabad meghátrálni. Ha a gazdák össze­fognak, megszerzik a győzelmet Ekler József, Hangya-vezető kifejtette, hogy közvetve a ke­resztény kereskedelemnek is elő­nye van a szövetkezeti mozga­lomból, tehát az! támogatni kell. Vitéz Teleki Béla gróf főispán örömét fejezte ki az alakulás fe­lett. A Zaiavölgy népe mutasson példát egész Zala megyének. Eb­ben a munkában minden gazdá­nak a szövetkezetnél van a he­lye. Természetesen okosan, he­lyesen kell gazdálkodni. A szö­vetkezeti munkába jó vezetők kellenek és önzetlen emberek. Ha látja, hogy céltudatos munkáról lesz szó, akkor készséggel kiesz- közli, hogy a kormányhatalom is támogassa a szövetkezetét Ezután elfogadták az alapsza­bályokat és megválasztották az igazgatóságot, valamint a fel- Ügye:őbizottságof. Az igazgatóság nevében Kovács Imre, a felügyelő- bizottság nevében Készéi Imre plébános ígértek odaadó, buzgó munkát A gyűlést Perényi Ber­talan báró zárta be. A gyűlést társasebéd követte, amelyen vitéz Gábriel Jenő dr., Kováís Ferenc zalaegerszegi gaz- daköri elnök és vitéz Teleki Béla gróf főispán szólaltak fel. A fő­ispán szólaltak fel. A főispán a nap folyamán több látogatást tett. Súlyos incidens a cseh határon Budapest, december 20. Nagy- szaláncon vasárnap a választáson a felvidéki magyar párt győzött Emiatt a csehek annyira dühbe jöttek, hogy lövöldözni kezdtek a határon, s megsebesítettek egy magyar határőr zászlóst, egy ha­lárőrt pedig megöltek. A csehek támadó fellépése arra kényszeri- tette a magyar határőrséget, hogy a határvonalon helyreállítsa a rendet Illetékes helyen hazug­nak minősítik a pozsonyi rádió­nak azt a hírét, mintha magyar szabadcsapatok kezdtek volna támadást Ciano gróf ma Gödöllőn vadászott. Zaialövőn megalakult a zalamenti gazdák szövetkezete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom