Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-18 / 286. szám
1938. december 18. Zala megyei Újság 3. A felszabadult felvidéki terület új vármegyei beosztása. Emlékezzünk! 1914. december 15-én foglalta el a kassai 34. gyalogezred a piotr- kovi üíköze ben a gomolini magaslatokat, m'kősben 480 foglyot ejtett. A támadás folytatásában az ezred behatolt Piotrkovba és további 200 fővel szaporította foglyai számát. Az ezrednek ezt a fegyvertényét a Hőfer jelentés is felemlítette. Ezen a napon indul! el Przemysl vitéz védőrsége fogarasi Tamássy Árpád altábornagy vezetésével sz ostrom alatt végzett legnagyobb kitörésre, délnyugati irányban, hogy megkönnyítse az Erdős Kárpátokból előrement 3. hadseregünk előnyomulását. Hosz- szas harcok fejlődtek ebből a kitörésből. Az első nap (december 15) a versed 7 es honvédek tűntek ki, amikor szuronyrohamban foglalták el az erős drót- akadáiyokkal övezett 428 as magaslatot. (Az orosz körülzáró vonalban.) A balkáni hadszíntéren ezen a napon fejeződött be visszavonulásunk. A szegedi 7-es ut. zászlóalj 3. százada négy gőzössel és 16 uszállyal száilüoUa át az utolsó csapatokat a Belgrádtó! keletre eső Visjnicárói Pancsovára. Estéié a század befejezte a munkát, amikor Pancsovára befutott egy őrnaszád azzal a jelentéssel, hogy még 2000 ember a szeib parton van. Elmaradt emberek voltak ezek, akik csak most értek az említett községhez. Az utászok minden habozás nélkül egy gőzössel és két uszállyal visszafor- du itak, hogy megmentsék bajtársaikat. Közvetlenül a Visjnica előtt már szerb puskatüz fogadta a mentőket, de szerencsére akkor hozzájuk csatlakozott Enns monitor elhallgatatta a szerbeket. Visnjicáoái a monitor még gyorstüze: adott ie a szerbekre és az utászok pedig 20 perc alatt felvették a parton gyülekezett és most már boldogan integető embereinket. Szer«.«esésen hazahozták őket Pancsovára. Gyönyörűen megrendezett és véghezvitt utász- munka volt ez as ai&ajózás. 1914. december 16 án, a íima- nowai csatát kővető üldözés alatt történt, hogy Kiss László, a nagyvánds 4. honvád gyalogezred zászlósa, szakaszávai elfogtak az oroszoktól egy magaslatot, de ott az oroszok rövidesen bekerítették. A zászlós teljes 5 na pig tartotta a magaslatot és onnan minden támadási visszavert. Már a kiéhezíeíés esőit áüt, mikor csapataink kiszabadították. Megkapta az arany vitézség! érmet. 1914. decembej 17 én az oroszodnak a íimaiiowai csatát követő általános üldözése kőiben — a Krakkótól északkeletre fekvő térülőben — kitűnt az esztergomi 26. gyalogezred, mikor Miehcw tájékán egy orosz utóvédet semmisített meg, azután a nagyszebeni 31. gyalogezred, amely rohammal vette bs a Pilicán átvehető félig elégett hi daí. És a kassai 34. gyalogezred, ame y rohammai foglalta el Piolr- kowot. — Saját érdekében olvassa el a Schutz áruház „karácsonyi* hirdetését. December 20 án — mint is meretes — a felszabadult területen életbelép a polgári közigazgatás. A felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1938. XXXIV. te. értelmében a kormány az új vármegyei beosztásról is intézkedik. Pozsony és Nyitra vármegyéknek felszabadult része, mint jiközigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, Érsekújvárod kap megyeszékhelyet, ami által Érsekújvár lakósságának régi óhaja teljesül. Bars és Hont vármegyék felszabadult részének egyesítése után Léva lesz a vár megyei székhely. Nógrád vármegye felszabadult részét termé szetesen visszacsatolják Nógrád vármegyéhez. Gömör és Kishont vármegye felszabadult részét ismét a régi székhelyről, az ugyancsak felszabadult Rimaszombatból lehet közigazgatni. Abaujvármegye régi székhelye is felszabadulván, természetesen újból Kassa lesz a vármegye székhelye. Zemplén vármegye felszabadult Az áremelés kérdései erősen foglalkoztatják az érdekeltségeket. Már régebben elhatározták, hogy lajstromot szerkesztenek, amely be a legfontosabb közszükségleti cikket besorozzák. E lajstromban szereplő áruk árát az Áremelő Bizottság felülvizsgálja, azokat megállapítja, illetve irányárakat szab meg. Az irányár abban különbözik megszabott áríól, hogy ennél bizonyos lafifüdöt engedélyezzenek az árhullámzásra. Esen belül történő árhullámzás esetén a kereskedőnek és termelőnek nem kell igazolnia, hogy miért változtatta az árakat, ha azonban azokat a megengedeti határon túl részét visszacsatolják a trianoni csonka részhez. Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék felszabadult részeiből közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegye alakul, mely nek Ungvár lesz a székhelye. Tekintettel arra, hogy Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék teljesen visszanyerték integritásukat, külön külön megyeszékhellyé alakítják vissza a felszabadult Komáromot és Esztergomot. Az eddigi 25 vármegyei törvényhatóság helyett tehát ezentúl 30 lesz a vármegyei törvényhatóságok száma. Kassa és Révkomárom felszabadítása után kettővel növekszik a törvényhatósági jogú városok száma, mely a fővárossal együtt ezentúl 13 at tesz ki. A megnagyobbodott Magyarországnak ezek szerint összesen az eddigi 36 törvényhatóság helyett 43 törvény- hatósága lesz. emelné, akkor igazolnia kell, hogy azt jogosan te te, illetve, hogy önköltséggel igazolják drágítását. A kereskedelmi kamarák fog- Islkoztak e közszükségleti cikkek lajstromának elkészítésével. Hetekig dolgoztak és mint értesülünk, most elkészültek munkájukkal. Öt csoportba sorakoznak a lajstromban a szükségleti cikkek : élelmiszerek, konfekciós áruk, vegyiszerek, ruházati cikkek csopoltja a legfontosabb. Arra törekedlek a kamarák, hogy valóban csak a legfontosabb közszükségleti cikkeket foglalják a lajstromba. Nehéz munka r kelengyék, penziók, szállodák részére intézeti párnákhoz higiénikusan kezelve olcsó árban. Fehér fosztott libatollat kilónként 3*00 pengőért, egy jobb minőséget 3*50-ért szállít 5 kg-os postacsomagokban bérmentve utánvéttel ROSNER GYULA ágytollüzeme Kisk unf élegyháza. I volt ez, mert hiszen igen kényes I megállapítani, mi nevezhető köz- ] szükségleti cikknek és mi az az áru, amely nem tartozik ebbe a kategóriába. Szorgos vizsgálat tudta csak a felmerült aggályokat eloszlatni és tisztázni, hogy mely áruk kerüljenek közszükségleti cikkek lajstromába. Erre vonatkozóan előbb az elveket kellett felállítani. Az elvek közül igen fonlos volt a minőség kérdése. Természetes, hogy egyazon áruból nem minden minőség tartozik a közszükségleti cikkek kategóriájába. Csak egy példát emiitünk : a cipőnemüek sorából munkéíbakancs feltétlenül közszükségleti cikk, de nem nevezhető annak a lakkcipő. Ilyen és hasonló példák majd minden árunál adódnak, de természetesen nem minden esetben volt lehetséges ilyen egyszerűen megkülönböztetni, hogy melyik fajta sorozható a közszükségleti cikkek kategóriájába és melyik az, amelyet nem lehet annak tekinteni. igen jó irányvonalai adott a rangsorolásnál az ár. Természetes, hogy az olcsóbb áru, illetve helyesebben szólva, az olcsóbb minőségek inkább voltak a közszükségleti cikkek sorába soroz- haíók, mint ugyanannak az áru- kategóriának drágább termékei. Ez a megkülönböztetési alap különösen ott bizonyult alkalmasnak, ahol minőségi elkülönítést nem lehelet! eszközölni. Igen fontos elv volt az is a | közszükségleti cikkek megáiiapi- | tásánál, hói történik az árusítás. I Természetes ugyanis, hogy egy- I azon árunak más a jelentősége, í ha a város belső üzletnegyedé- ben vagy pedig a hüh-ö részén történik sz árusítás. Még akkor is fennáll ez a különbség, ha ugyanarról a minőségről van szó, meri hiszen természetes, hogy más vevősategória ^keresi fel a belváros boltjait, mint a perifériáét és igy másként kell ugyanannak az árunak az áralakítását is tekinteni. Nemcsak a vevő- közönség szempontjából van ez a különbség, hanem azért is, mert a hűltelek! boltnak más as üzleti költségszámítása, mint a belvárosi ügetnek s igy természetes, hogy ugyanazt az árut sokszor igen jelentős árkülönbséggel tudja csak forgalomba hozni. Ezek voltak tehát fi kereskedelmi kamarák legfontosabb alapelvei a közszükségleti cikkek lajstromának összeállításánál. így mentek végig azután az össszes árun és kiválasztották, kijelölték azokat, amelyek a lajstromba besorozhatok. EH a lajstromot e héten terjesztették fel a kereskeűnt&úL tí ffyßrrrnJzJi artr/y^ : <&• 'ItwXq- . VáJL m Jmko/ hkvtugúzÁctfyci. ^ f At /f cyc Q/Z_ dyr-ct ; Kioii dt a bh-irt^ ; Öt csoportba sorolták a közszükségleti árucikkeket.
