Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-21 / 238. szám

XXI. évfolyam X3S. aaám. Ara 8 fiilép 1938. október 21. Péntek. ZMJWE6YH 0JSÄ6 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. ftscrkcaztöség és (sftcbenyi-tér 4. wmmmmm kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ■ 1 Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerte! ammmmummmmmm' Az igazi feltámadás. A pusztító világégés, a négy­éves világháború után, amikor a győztes nagyhatalmak Összeültek, hogy megkössék a békéi, nem az igazság, hanem a félrevezetések útvesztőjében bukdácsoló politi­kusoknak csak egy volt a fontos: minél hamarabb elrendezni az el­lentétek által felmerült, a háború­ban kirobbant ellenségeskedést Hogy milyen eszközökkel érték ei a látszólagos békét, az nem nem volt fontos; csak maga a mesterkélt — békének csúfolt — erőszak. Hányszor roggyant le a (ér­dünk, hányszor szakadt ki tor­kunkon az önmardosó kérdés: hát hasztalan minden ? ... Hány szór temettük két tenyerünkbe arcunkat, hányszor ismételtük csökönyös kitartással, hányszor csikordult össze a fogunk, ami­kor gúnyos és lekicsinylő választ kaptunk arra a kijelentésünkre, hogy nem maradhat ez igy. Hány­szor inogtunk meg, hányszor kel­lett a józanésszel ellenkezően az ösztönünkre hallgatnunk, amikor gépiesen ismételgettük: lesz még magyar feltámadást És lesz 1 Igazságunk felkelő napját már csak gyenge felhő- foszlány takarja. De nem szabad a feltámadást csak abban az ér­telemben venni, hogy elrabolt te­rületeket kaptunk vissza, mert ez még nem lehel a magyar feltá­madás. Akkor beszélhetünk csak feltámadásról, ha a visszatérő millió magyar testvért nem kü­lönböző érdekek szerint szétta­golt, egymást nem nagyon be­csülő osztályokból álló, hanem teljesen egybeforrott nemzeti tár­sadalom fogadja. Most, a feltá­madás reggelén kell egyik pilla­natról a másikra levetkőznünk régi bűnünkéi, hogy omoljanak le a társadalmi osztályok között fönnálló váiasztófalak s az egyé­neket aszerint értékeljük, amint munkájukat végzik. Ne osztályoz­zuk a munkát, hanem csak azt nézzük, hogyan teljesíti azokat az ember. Ne lebegjen a magasban senki, hogy le ne nézhesse a má­sikai, hanem legyen az egész nemzet egy síkban, egy dolgozó tömegben s kapjon elismerést, becsűiéit bárki is, ha azt a fel­adatot, amelyet sorsa reárótf, be­csületesen teljesiti. Mit szólnának a buszéves járomból szabadult lestvéreink, ha azt látnák, hogy itt nem a munka nemessége az igazi nemesség ? Lassanként elballagtak az évek fölöttünk. Megbicsaklott életünk szinte észrevétlenül surrant át a nyáron és fülünkbe kezdett du- dorászni az őszi szél. Beszitáita fejünket a gond, kigyomlálta ha­junkat a küzdés láthatatlan keze, elénk mered a lé!, holott meg csendes őszünk se ju’ott. Kora­vénen lombjátvesztett fához kezd lünk hasonlatosak lenni és egyre mélyebben maródon bslénk az a keserű tudat, hogy hiába volt minden, mert nemzeiünk sorsán nem lehet változtatni. Húsz ta­vaszt láttunk azóta, de örömün­ket nem leltük egyikben sem. Már-már odajutottunk, hogy a kacagásból is a jajszó sikongott felénk. Szinte futottunk kinzó emséink és rögeszmévé vált meggyőződésünk elé, ? mikor éíe- tünK nagyobbik felén lúl jutottunk Ipolyságba, ahol kedvünkre ki­sírhatta»; magunkat örömünkben. Itt lövelte felkelő napunk ara­nyos lándzsáit először a fényes, korongját húsz évig eltakaró 8ö tét fellegekbe, hogy szátazaggassa azokat. És, ha az utolsó felhő- foszlány is eltűnik, süssön a fel­támadás napja olyan magyar földre, ahol csak testvéreket lát, akik egymást szeretik, becsülik, !e nem nézik. Csak ezt az álla­potot nevezhetjük feltámadásnak, mert a hamisítatlan testvéri sze­reiden, az igazi érdem meg­becsülésén nyugszik. Reméljük, most már egybeforr a magyar társadalom és kalapot emelhetünk az előtt, kezet szorítunk azzal, aki becsületesen munkálkodik, ha csak egyszerűen „magyar test­vér" is a címe. A lengyelek szívósan kitartanak a magyar követelések teljesítése mellett. J? Beck kUingyminiszter sikeres tárgyalása a román királlyal. A csehek utonállók módjára hajtják he az Beck báró külügyminiszter szerdán Romániába utazott, ahol déluíán a hadgyakorlatok színhe­lyén Károly király fogadta. Eluta­zása előü nyilatkozott a Siefani iroda varsói munkatársa előtt a cseh viszonyokról. A külügyminiszter a galaci pá­lyaudvarról a király jachtjára ment és a királlyal három és tél órán át tanácskozott. Este fél 9 órakor a király vacsorán látta vendégül Beck bárót. Vacsora után folytat­ták a megbeszéléseket és azok befejeztével Beck visszautazott Varsóba. Vélemények a tár­gyalásról« Beavatott lengyel körökben a külügyminiszter utjával kapcsola­tosan a következőket közölték : — Beck külügyminiszter romá­niai u*ja rendkívül jelentős lény a középeurópai politika fejlődése szempontjából. Szorosan össze függ a ruténföldön kitört fölke­léssel, Lengyelország, de Románia szempontjából nem lehet közöm­bös, vájjon a rutén nép elégedet­lensége nem csap e ái a szom­szédos államokra is. Romániának és Lengyel* országnak egyformán ér­deke, hogy a cseh izzópa­rázs ne lobbanjon lángra. Beck ulja a középeurópai megbé bélés érdekeit szolgálja és ezért rendkívül fontos nemcsak magyar, román és lengyri, de cseh pzena­pomból is. A cseh köztársaság terűidén még nincs megoldva a szlovák, lu'íéa és magyar kérdés, bár a magyar kormány minden, rendelkezésre álló békés eszközt megraga dott már -a rendezés ér­dekében. A csehek magatartása és moz­gósítások fentartása arra kénysze- rátétté Magyarországot, hogy a maga részéről is megtegye az ellenintézkedéseket. A cseh ese­mények fejlődése semmi esetre sem olyan, ami a béke megmen­tése érdekében szükséges lenne é» Lengyelország nem hunyhat szemei ezek felett az események felett, kötelességének tartotta, hogy felajánlja jő szolgálatát az ügy listázása érdekében. A közös magyar lengyel határ megvonása semmi esetre sem keresztezheti Románia politikai érdekeit, mert ez a közös határ csak előnyére szolgálhat Romániának is. A galaci tárgyalások — értesü­lések szerint sikerrel fejeződtek be. Romániának is érdeke, hogy cseh szövetségeseinél odahssson, hogy a cseh köztársaság az ön- rendelkezés alapján rendezze bel- ügyeü és Románia vállalta is ezt a feladatot. A leél faiéfteozé. Budapest, oki! 20. Lubienski gróf a lengyel külügyminiszter ka­binetfőnöke mint már jelentettük, feleségével megérkezett Budapest­re. Hosszabb kihallgatáson jelent meg Kánya külügyminiszternél, később pedig Imrády Béla mi- nisztetelnöknél. A látogatásokkal kapcsolatosan a Budapesti Értesítő a következőket mondja : A lengyel küiügyminisifer romániai és Lu­bienski gróf budapesti látogatása a lengyei küipolitisa fokozott te­vékenységére vaii és a magyar- lengyel barátság erős tevékenysé­gé' mulatja. Lengyelországnak a magyar követelésekkel kapcsolatos álláspontja, melyet Olaszország és Németország is elismertek, teljes mértékben ismeretes. Lengyelor­szág mindenben támogatja a ma­gyar követeléseket Különösen erőteljesen jelentkezik a lengyej támogatás a rutén kérdésben, amelyben a lengyelek is a közös határ létesítését követelik. Magyar politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonijának annak, hogy ugyanakkor, amikor Beck lengyel külügyminiszter Ro­mániába utazott, Lubienski gróf a lengyel külügyminiszter kabí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom