Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-14 / 232. szám

ára 8 fillér 1938. október 14. Péntek. Felelő* szerkesztő: Herb oly Ferenc. ffxarkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, jSaéchenyi-tór 4. =-----= Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákba n Előfizetési árak: egy hónapra 150 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A csehek ellenjavasla- tokat terjesztettek elő, de azok elfogadhatatlanok. Mit követelünk? A minisztereit ma délben ismét Budapestre utaztak, de estére visszatérnek Komáromba. A csehek a rutén földön tovább kegyeflenkednek. A komáromi régi vármegyehá­zán szerdán délben 12 óra után újból összeültek a magyar és cseh kiküldöttek tárgyalásra. Fél­óra múlva a csehek külön tanács­kozásra vonultak vissza, ami azonban 10 percet sem vett igénybe s azután újból folytatták a plenáris tárgyalásokat. A vegyesbizottság tanácskozó' sai délután fél 3 óráig tartottak s arról kiadott hivatalos jelentés azt mondja, hogy as ülésen a cseh delegáció a ma gyár követelések egy ré­szére vonatkozóan tér jesztette elő ellenjavas­latát. A két delegáció szakértői szer­da délután külön-külön tanulmá nyozták a fölvetett kérdéseket. A magyar delegáció egyébként szi­lárdan kitart az ismeretes ma­gyar álláspont mellett. A magyap javaslatok ellen a cseh küldöttség különféle ki­fogásokat emelt s a vita során bebizonyult, hogy a két küldött­ség felfogása között Iényes ellen­tétek vannak. Ennek következté­ben a cseh küldöttség a szakér­tők bevonásával szerda déluián és este tovább dolgozott az ellen- javaslatokon, hogy azokat ma, csütörtökön, a reggel 9 órakor összeülő plenáris ülés elé ter­jesszék. Bár a magyarok számí­tottak arra, hogy egyes kérdések­ben komoly nehézségek merül­hetnek föl, a csehek részéről elöter jesztett javaslatok mégis meglepetést keltettek, mert a tárgyalások anyagához egyáltalában nem tartozó kérdéseket vetettek (öl. A magyarok megfelelő fellépése után uióbb a tárgyalások mégis komoly formái öUöíte. ^ottságot a tárgyalóterem ajtajá­ban Tycbo szlovák minisztsrei- nök fogadta, aki kevéssel a tanács­kozás megnyitása előtt bejelen­tette, hogy nem vehet részt a ma délelőtti tárgyalásokon, mert Po­zsonyba kell utaznia, ahol fontos belpolitikai tárgyalások folynak. A szlovák miniszterelnök egyben bejelentette azt is, hogy valószí­nűen még a déielőti folyamán visszatér Ókomáromba. A tárgyalásokon ma r-szívelt Durcsánsztry szlovák külügymi­niszter is, aki eső ízben jelent míg mivel mostanáig Németor­szágban tartózkodott. A magyar közvélemény a cseh halogató politikával szemben azonnali döntést követel. A ma­gyar hivatalos hely a követelései! a következő pontokban ismer­tette ; 1. A magyar többséglakta te­rületek visszacsatolása az anyaor­szághoz. 2. A magyarlakta területek meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az eltolódáso­kat, amelyek az utolsó 20 év folyamán mentek végbe, meri a müncheni konferencia pe­csétjével tanúsított, s most már mindenki által tudott és vallott felfogás szerint az elcsatolás jogtalan és hibás volt. Jogtalanságból és történelmi hi­bából pedig jogokat származtatni nem lehet. 3. A csehszlovákiai probléma rendezésének véglegesnek kell lennie és az uj állami elrendezés­nek i\?, érdekeit népek akaratán keli nyugodnia. Senkitől sem lehet kívánni, hogy szavatoljon olyan határokért, amelyek nem a népek akaratán épülnek fel és amelyek nem otthont, hanem bör­tönt vesznek körül. 4. A döntést a háromhőnapi határidőre tekintet nélkül azonnal meg keli hozni, nemcsak magyar érdekből és nem csas u érintett nemzetiségek szemponíjából, ha­nem Eu.őpa békéje érdesében is. Hit követelőnk vissza? Az utóbbi napokban a magyar bizottság követelésére vonatko­zóan számszerű adatok jelentek meg külföldi lapokban. Esekkel szemben a magyar bizottsághoz közel álló helyen a következő adatokat közük: A magyar követelések olyan területre irányul­nak, amelynek lakossága 840 ezer magyarból, 145 ezer szlovákból — ebben a számban már benne vannak Pozsony és a ve­gyes lakosságú Nyitra környékének lakósai is — valamint 30 ezer ruténból és 57 ezer németből áll. A magyar oldalról kívánt meg­oldás alapján Magyarországnak körülbelül 10 millió lakosságából körülbelül 300 ezer lenne a szlovák ezek szerint, ezzel szem­ben Szlovákia és a rutén föld 2 5 milliós lakosságára 150 ezer ma­gyar esnék. Elfogadhatatlan a cseh elles* javaslat» A mai tárgyalások. Újabb komáromi jelentések szerint ma délelőtt került sor a cseh bizottság által előterjesztett eüenjavaslat letárgyalására. Há­rom nagy böröndben és két bá- doghengerben viték be a tárgyaló terembö a térképeket és grafiko­nokat. Beható tárgyalás alá vették a cseh ellenjavasiatot, amelyet a magyar delegáció elfogadhatatlan­nak jelentett ki. A csehek ugyanis bemutatták az általuk elképzelt és térképeken feltüntetett határ­vonalakat, amelyek úgy vannak megalkotva, hogy a? összes na­gyobb magyarlakta városok cseh kézen maradnának. Teleki Pál kultuszminisz­ter a bemutatott térképek alapján kijelentette, hogy nem fogadják el azokat, hisz csupán etnográfiai szempontok vannak fel­tüntetve és teljesen fi­gyelmen kivü! hagyják a népíségi kérdéseket, ame­lyek 20 év óta megoldat­lan problémák. A tárgyalásokat háromnegyed 11 órakor felfüggesztették és ki- mondották, hogy a legközelebbi összeülés ma este 6 órakor lesz. Kánya és Teleki gróf miniszterek valamint Andorba ezredes a tár­gyalások megszakítása uián a Zsófia fedélzetére mentek, majd délben au ión Budapestre utazlak, ahonnan délután visszaérkeznek Komáromba. Teleki gróf szerini a helyzetben enyhülés várhaló. A sip*í*e?r»ak és **&sf@nefe. Komárom, október 13. Ma reg­gel 9 órakor kezdődtek Komá­romban a vegyesbizottság tárgya­lásai. Már a kora reggeli órák­ban igen n?gy tömeg lepte el az utcákat és a magyar bizottság megérkeztekor lelkes rivalgásban törtek ki. A lakosság csoportokba verődve kiabálta : Mindent vissza! Döntést akarunk ! A magyar bi­A szepesi német párt lapja, a Késmárkon megjelenő Karpathen- post cikket tközöl, amelyben a szepesi németség iß önrendelke­zési jogot köve!, Hivatkozik a lap a szepesi németeknek 1918. november 4 én és a felsőmagyar­országi németeknek 1918. decem­ber 18-án hozott határozatára és kijelenti, hogy a németség e kö­vetelésekből semmit sem von vissza. A határozatokban a sze*

Next

/
Oldalképek
Tartalom