Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-28 / 293. szám

m «vfotyan 193. ára 8 fillér ZALAME6YE vosfcesztöaég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ^Kscisenyi-tér 4. =---------= Telefon szám 128. 19 38. december 28. Szerda« Felelős szerkesztő: M e r b o I y Ferenc. POLITIKAI , NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákbae Előfizetési árak: egy hónapra. 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Fokozódik a francia—olasz feszültség. A Volosin kormány gondjai« — Á külpolitika hírei« Unngvárról jelentik: A prágai kormány január 1 -ével beszünteti a rus2insikói tisztviselők fizetését és ezentúl a hivatalnokok a Vo lóéin-kormánytól kapják fizetésű két. A bír nagy izgalmat kehett az érdekeltek körében, mivel a Vo lisin kormány helyzete meglehe­tősen kétes és számolnak azzal is, hogy a fizetéseket erősen le­faragják. Páris, december 27. A szocF alista párt 3 napos értekezletén súlyos ellentétek merültek fel a párt bal és jobboldali szárnya között. Bium volt mmi»zterelnök nagyobb beszédet mondott, tá­madta a müncheni egyezményt aiáiró hatalmakat és kijelentette, hogy csak a demokrata államok összefogása hozfeatja meg az igazi bekét. A jobboldaliak szó­noka seembeszálli B um megálla- pitasaival. A szavazás során Bium 4322, ellenfele 2837 sza­vazatot kapott. Elhatároztak a ra­dikális szceiaí siák, hogy együtt műtődnek a kommunistákkal. A helyzet jelenleg az, bogy a szó ciaiistak állásfoglalása következ­tében megszilárdult a Daladier kormány helyzete. Róma, december 27. Virginto Gayda a Voce d’ Italiában Dala­dier francia miniszterelnök korzi­kai és tuniszi utazásának tervét olaszellenes kihívásnak és hábo­rús fenyegetésnek minősíti. Fran­ciaország ismét a végsőkig akarja feszíteni a fenyegető és kihívó engesztelhetetlensége! Olaszor­szággal szemben — Írja Gayda. Olaszország, amint azt már ki is jelentette, mindenre elkészült. Fel­veszi a harcot minden támadás­sal szemben, mert Olaszország jogosan támaszt területi igényeket Franciaországgal szemben. A Gornaie d’ Italia megjegyd, hogu Daladier u’ja katonai de­monstráció, amely kihívásként hat. Olaszország bízik hatalmában, amellyel jogait érvényesítem fogja. Hir szerint Franciaország az olasz kormánynak átnyújtott vá- isszjegyzéfiben arra az álláspontra helyezkedik, hogy gyarmati terü­leteiből egy talpaístinyít sem en­ged át. Burgos, december 27. A spa­nyol nemzeti csapatok karácsony­kor is folytatták győzelmes előre­nyomulásukat éi 20 kilóméiért haladlak előre a kataióniai harc­téren. A nemzetiek sok foglyot és zsákmányt ejtettek. A miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatko­zaté a kisebbségek kívánalmairól. istentiszteletek, iskolák, lapok, kormány biztosság. Imrédy Bála miniszterelnök a németség helyzetről és a kisebb ségi bormánybiütosBágrói egyik lapban a következőkép nyilat­kozott : — Gróf Csáky István külügy­miniszter ózdi beszédében — így hangzik íöbbek közöli a minisz­ter nyilatkoza a — a magyar kormánynak azt az őszinte meg­győződését fejezte ki, hop:y az itt é*ő kisebbségek — ha már ezt a nemzetközi joggyakorlata elfo- gauotí kifejezést Használjuk —- nem érzik magukat kisebbségek­nek', hanem az ezeréves magyar hazában megtalálták a s*ó leg­nemesebb értelmében vett őst- hónukat. A magyar állam szeretet­teljesen bánik velük, mégpedig nemcsak attól a belső meggyőződéstől vezérelve, amely megtiltja a magyar nemzetnek, hogy oly sok idegen elnyomás elszenvedése után valaha is el­nyomóvá váljék, hanem azért is, meri némeíanyanyeivü polgártár­saink, amikép a történelem folya­mén, úgy most is rá vannak utalva az őket körülvevő ma­gyarságra és hogyha Magyar ország nemzeti céljai megegyez­nek as ő törekvéseikkel, akkor másrészről az ő jóifőifogott érde­kei«: egyszersmind a magyarság érdekei is. Ettől a felfogástól ve­zérelve a trianoni Magyarország előző kormányai már tág teret adtak a németnyelvű tanításnak. — A kultusz miniszter úr meg­állapodott .a felsőbb egyházi ha­tóságokkal :3bban, hogv a ma­gyarul és németül való tanítás elkülönítéséhez szükséges építke­zéseket elvégezzék, A magyar kormány ezt a kérdés! a legna­gyobb figyelemmel kezelte és ke­zeli, amiből következik, hogy a megoldás sz esetek 80—85% kában már megtörténi és a többi folyamatban van. Az elemi iskolai oktatás terén azt a tételt kíván­juk követni, hogy a né­metnyelvű gyermekek né­met isko ákba járjanak és gondoskodni fogunk arról, hogy ez már az óvodákban is érvényesül­jön. A németnyelvű lakosság által la­kott községek népiskoláiban a tanítók kivétel nélkül tudnak né­metül, de azért a kormány évek óta külön tanfolyamokat rendez a tanítók számára, abból a cél­ból, hogy német nyelvtudásukat tökéletesítsék, A kormány gya­korlati lépéseket tett külön német tanüóképezdák felállítására. Behatóan foglalkozunk a német polgári iskolák és a német középiskolák kér­désével is és azzal, hogy a német népesség számára a mezőgaidasági kikép­zés szélesebb körben lehetővé váljék. Az anyanyeív használata nagyon fontos a kisebbségek ré­szére a hatóságokkal, főleg a helyi hatóságokkal való érintke­zésben. Erre vonatkozóan már intézkedik egy 1923 ban megje­lent kormányrendelet és a mostani kormány minden szükséges in­tézkedést megtesz, hogy a német népesség a helyi hatóságokkal való érintke­zésben saját anyanyelvét használja. Semmi sem akadályozza meg a házéi németséget abban, hogy a templomaiban német prédikációt haPgason éa egyházi énekeit né­met nyelven énekelhesse, amint­hogy gondunk van arra is, hogy a papság már a szemioárutnok* ban megfelelő német kiképzésben részesüljön. A lapalapitás és az egye süteti élet terén meleg megértést kívánunk tanú­sítani és annak sem látom akadályát, hogy a hazai németség a maga körében intézményei srámára gyűjtéseket rendezzen. A tárgyi­lagos megfigyelő megállapíthatja, hogy a magyar kormány a ki­sebbségi jogok érvényesítése te­rén fokról fokra előre halad, még pedig a saját elhatározásá­ból s mindkét féi éraekében nem üres látszatmegoldásokra törek­szik, hanem új intézményeket hiv életre és a régieket tovább fejleszti. A miniszterelnök nagyjelentő­ségű nyilatkozata végén kijelen­tette, hogy a kormány a kisebbségek kívánságainak megvalósítá­sa érdekében külön kor- mánybiztossagot -zadéko- zik felállítani. A zsidóság eloszlása a földiekén. í Ä „Dosier de Facüon populaire" egyik legutóbbi száma különböző országok hivatalos adatai alap ján ánekiutö képet sd a zsidóság eloazlásárő az egyes államokon és fötd;éa?,ek?n. Eszerint a zsidó ság összes száma kereken 17 millió, vagyis a föld lakosságá­nak 0 8 százalófca. Ebből 10 mil­lió Európában, 5 millió Ameriká­ban, 1 millió Ázsiában, 870 ezer Afrikában, 30 ezer pedig Óceániá­ban él. Fél évszádda! ezeiőü ez az arány még .lényegeden más képe! mutatott. 1880 ban Ameri­kában a világ zsidóságának 3*3 százaléka élt, 1900 ban azonban már 11 százalékot tettek ki, míg 1937-ben a világon élő zsidók 30 százaléka élt már Amerikában. Ugyanilyen arány ban, viszont Eurőpába.i 88 4 százalékról 604 százaié \ra esett vissza a vitágzsi- dózag európai része. A t általános népsűrűséghez viszonyítva a ssidónép ürüség Amerikában és j Európában I« egyforma. (Euró- j pában 1 '95, Amerikában I 92). Az amerikai zsidóságnak az elmúlt évtizedekben b következett nagy­arányú emelkedéséi az európai gazdasági viszonyok megrosszab- bodásával, a szabad gazdálkodású Amerika nagy leheősegeivel még, a legutóbbi években ezeken kívül nagymértékben politikai motívu­mokkal is magyarázzák. A zsidó­ságnak az óvilágban valé megoszlása! illetőleg három zónát lehet megkülön­böztetni, amelyekben különösen sütü a zsidó népesség. Az egyik a régi 032érák—magyar monarchia és Oroszország területére esik, a Leoingrád, Riga, Becs, Rostov négyszögön belül. I t mintegy 8 mií ió zeidó él, eböől egyedül Lengye?o szái-bin 3’3, Oroszor- szágoan 2 95 és Romanában 1 05 millió. A második zóna Angliá­ból kimduióan a R jna mernem egészen Svejcig teijed, közponijai

Next

/
Oldalképek
Tartalom