Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-25 / 292. szám
4. Mamegyei Újság 1938. december 25 két férfi egymásra bámult. A subás hangja elcsuklott, rámutatott a négylábúra. — A kuiyám . . . — Micsoda, kutya ? — Az, az én kutyám . . . A puskás közelebb megy. Mintha szivébe szánalom költözött volna, megsimogatja „ az állatot. Nem akartam . . . Özet vártam. — Karácsony este ? Mások az éjféli misére sietnek. A subás letérdelt. Állatját szó- longatta. Elmondotta, hogy már hányszor tették meg ezt az utat, amely most végzetes , lett. Még sohasem történt baj. És most... A puskás nézte, . . . csak nézte. Máskor vad indulat dúlt volna szivében, most kókadt fejjel nézett, bámult. Mintha a hatalmas Isten közelsége érintette volna. Hangtalanul könnyet morzsolt szét kezével. Azután lehajolt és újra becézgeti a kutyát. — Nem akartam. Soha többet. Hirtelen felpattant. Térdén kettétörte a fegyvert. A másik lassan felemelte tekintetét. — Nem haragszom . . . Karácsony van, legyen béke. — Igen, legyen béke. Szent este van . . . i Megint harangszó szállt. A j kis falu templomában a „máso j dikat“ harangozták. A házak ablakaiból erre szűrődött a fény, talán már a gyeríyácskákat gyújtogatták a karácsonyfákon. A két férfi nem tudott mit kezdeni a nyüszörgő állattal. Szánakoztak. A kutya okos szemeit rájuk emelte, nyaldosta sebét. Lassan- kiní magahozíérí. Kevés próbálgatás után lábraállt. Gazdája nógatta : — Gyere, morcos ! Elindultak. A vadász utánok nézett. Valami ürességet érezhe tett szive mélyén, sóhajtott, szóit: — Én is . . . A subás visszaszólt: — Gyere, téged is vár a kis Jézus. Együtt mentek tovább. Lelkűk most már a szereteíben ölelkezett. A karácsonyról, Betlehemről szóltak. Emlékeiket idézték. A kutya megint előttük járt, vissza visszanézett, leült, várt. Elfelejtett már mindent . . . Lassankint feltűntek a falu hóboritotta házai. Nemsokára azután a templom előtt rázogat- ták le csizmájukról a fagyos havat. Belülről szentének szűrődött ki s a kalapok lekerültek a dacos fejekről. Majd ott álltak egymás mellett a templom egyik sarkában s áhítatba merültek. A körülöttük állók egymásra néztek, tekintetük csak ennyit mondott: a gazdag Somháti megtért . . . De azt már nem keresték, hogyan, csak azt látták, hogy a szegény pásztor melleit térdel és imádkozik. Kint a íemplomajtő- ban húzódott meg a sebzett kutya. Várta gazdáját, hogy az éjféli mise uíán hazakisérje* Emberek jöttek, mások mentek. Végignéztek az állaton. Egyik-másik szólt is : — Szegény, milyen lompos... Beharangoztak. Szállt az ének. A lelkek Betlehemben jártak, imádták a kis Jézust. A hatalmas Istent, Aki békességet hozott az emberek szivébe . . . Igen, békességet, nemcsak az első karácsonykor, hanem most is. És mindenkor, valahányszor éjféli misére hiv a harangszó . . . Karácsonyeste. Irta: Nagy Sándor, dr. Karácsonyeste! . . . Hull a hó Könnyes áhitat! . . . orgonaszó Fényben ragyog a Jézus teste Buzgó ének szárnyal ma este A jó Atyának zsámolyához Ki megpróbál! . . . de meg nem átkoz! Karácsony este! . . . sok-sok emlék! Mintha mégegyszer visszamennék Régmúlt, derűs gyermekkoromba Mikor még játék, cukorka, torta Mosoly országa volt az Elet Hova tűnt mindez! ... óh mivé lett! Karácsonyeste ! . . . most ne fájjon A délibábos sok-sok álom Ami sohasem vált valóra ! Régelfeledett hintalóra Mely a cukrot hiába várja Nem ül fel többé kis huszárja! Karácsonyeste! . . . sok-sok emlék Dobogó szívvel jaj de mennék A Múlt ködén át ázva, fázva Csak még egyszer a régi házba Ha két öreg szem várna, nézne Ráhajolnék egy ráncos kézre ! Karácsonyeste ! . . . legyen hát béke ! Szent Istvánnak megpróbált népe Tiszta szívvel egymást keresse Testvér a testvért meg ne vesse Apadjon el a könnyek árja Minden szív hő imával várja Kit Isten ma a földnek ád A szent Karácsony angyalát! Békesség a jóakaratu embereknek... Az emberi sóvárgások és vágyak végcélja, a munka és szorgalom legszebb jutalma s a társadalmi és állami konstruktiv berendezkedés boldogító velejárója: a béke. Nincs semmi, ami annyi boldogságot tudna varázsolni az emberi életbe, mint a béke. Van, akit rekordkísérletek hevítenek. Van, akit a technika lázas tempója érdekel. Az egyik a zajos nagy városi életet kedveli, a másik cigányzenés kávéházak füstös levegőjében, vagy pláne jazzos, négerláncos bárok alvilági helyi- l ségeiben érzi jól magát. Igazi boldogságra, tartós megelégedett 1 ségre azonban csak a békével \ szövetkezett ember tehet szert. * j S mégis: az egész világ a í Békét üldözi. I Az egyén a bűnös élet hajszo- ; lásával semmisíti meg lelke bé ; béjét, hogy megvalósuljon lelké- j ben a Szentirás mondása: nincs I békéje a gonoszoknak. A családi < békét tönkreteszi a válások lavinája s a hitvesi hűség gyakori megszegése, kicsinyes emberi féltékenységek. A társadalom béké jét a mindenkit túllicitáló kíméletlen egoisták érdekhajhászása, a szenvedélyek fékezhetetlen tempója az osztályharc rákfenéje, az anyag- bamerülés, a tömeghisztéria. S a nemzetközi béke ? Ó hol vagyunk attól a kortól, mikor Augusztus császár bezáratta Jánus templomát, mert béke volt legalább rövid időre az egész földön. Manap a római mondás van érvényben : si vis pacem, para bellum. Ezért működnek soha nem látott iramban a hadianyaggyárak s suhog • tatja meg véres kardját a rothadt öreg Európa felett a háború borzalmas szelleme. Ezalatt a napi sajtó hasábjain hatalmas betűk hirdetik márvány arcú diplomaták, államférfiak szóvirágos kijelentéseit a világbékéröl és azokról az erőfeszitésekröl, amelyeket a világbéke érdekében tesznek. Elbűvölő mosoly kiséri a hangzatos szólamokat, a modern diplomácia boszorkány- konyhájából kiszűrődött és a laikus világ által hisztérikus sóvárgással elfogott hangfoszlányokat. Mert a népek millióinak igenis béke kell. Munkát, nyugalmat, virágzást, napsugaras, tavaszi rügyfakadást jelentő béke. Nem a háború borzalmai: lesötétitett városok és lakóházak, némaságra kárhoztatott metropolisok, romhalmazzá lőtt világ- \ városok s embermilliók pusztulása, gyilkos fegyverek kattogása, repülők, harci gépek és harci gázok minden emberi képzeletet felülmúló pusztítása. Nem ! ezek nem kellenek. Ma a béke hírnökeinek, a Chamberlaineknek van igazi népszerűsége. Borzad a világ az új világégésnek még a gondolatától is. Ezt a békét azonban sem Mussolini, sem Hitler, sem Chamberlain nem adhatja a világnak. És pedig azért nem, mert képtelenek rá. A béke igazi hírnöke ott született meg a betlehemi kis istállóban. Fel nem ismerve, elhagyatva, kifaszitottan. A nagyvilág nem vett róla tudomást. Az egyszerű, igénytelen, de jószándéku pásztorok lettek először részesei ennek az isteni kegyajándéknak, a krisz tusi békének. Ma 1938-at Írnak. Még egy hét és belépünk az új esztendőbe. A jövő bizonytalanságának érzésével, háborús veszélyek aggályai val, nemzetünk s hozzátartozóink szerető féltésével gondolunk az új esztendőre. De mégis van egy bizalmat gerjesztő, minden embe- ries érzelmet és félelmet legyűrő s magasba emelő szilárd pontunk: a karácsony misztériumának hite. E csodás éjszakán hangzott el a világtörténelem Leggyönyörűbb éneke angyalajkakról, amelynek viszhangja ma is tovaharsog em- bermiiliárdok szivéből: Dicsösség a magasságban Istennek s békesség a földön a jóakaratu emerek- nek! Teremtményi mivoitunk legelső és legvégső, legközvetlenebb és legmélyebb törekvéseit fejezi ki a szent ének. A krisztusi revelációnak első s legszebb üzenetét kell látnunk ez örömhírben. Vele évezredes vágyak teljesedtek, amelyek próféták leikéből fekad- tak. Évezredes sebek gyógyultak be, melyekre orvosszert addig hiába kerestek. S az egész világot elöntötte erre az örömhírre a legboldogi- tóbb érzés, emberszivek örök nosztalgiája teljesült: megérkezett a Béke. Dicsösség a magasságban Istennek s békesség a földön a jóakaratu embereknek! Dr. Vecsey Lajos. Németország állatbeviteíe. A Nemelbirodalmi Statkziikai Hivatalnak sz év kilenc hónapjáról szóló kimutatása szerint Németország vágómarhabevüeie — Ausztria kivételével — 134900 darabot leit ki, 113 százalékkal kevesebbet, mint a műit évben. A bevitel 68 százaléka Dámából szármaiik. A. második helyen Magyarország áll 13 százalékkal, utána Írország következik 9 százaiéi! kai. Az élőseríésbevüd ebben az íGŐszakban 400 ezer darab volt. ami 70 százalékkal haladja túl a multévif. Ebben is Dánia vezet 23 százalékkal, utána Lettország következik 18, majd Lengyelország 14 százalékkal. ÍRÓGÉPE bizományi lerakata Világmárkás Continental Erika Ideállal nagy irodai és hordoz ható kis gépek, kedvező fizetési feltételek. 6-tól 12 havi részletre is. írógép kellékek, karbantartás, benzin-fürdő. Horváth ÜÜikiés Írógép-üzeme, Zalaegerszeg. Urak részére legszebb ajándék —■, ami Tóth szabótól való.
