Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-09 / 228. szám
XXI« évfolyam SS 8. szám. Ara 8 fillér 1988. október 9. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Hs«rke8ZtÖ8ég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Salebeoyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerül! Egymillió magyar lélek szabadul föl talán a kővetkező napokban a [cseh rabiga alól. Az a sáv, amely a trianoni szégyenvonal mentén húzódik Pozsony tói Máramarosszigetig, visszakérd magyar uralom alá, a széles Dunának mindkét pariján, egészen a jugoszláv határig, magyar lesz az úr, ragyogó szép fővárosunk, a Duna királynője, kiesik az ellen séges ágyuk lötávoisá&ábói és földrajzi tekintetben is az ország szive )zsz. Az azonnal birtokunkba vehető területek visszacsatolása nagy feladatok elé áiiitja a magyar gazdasági szervezeteket, mert körülbelül egymillió lélekre menő fogyasztóval szaporodik azoknak a száma, akiknek termelnie kell a magyar gazdasági életnek és akik viszont bekapcsolódnak gazda sági szervezeteink termelő munkájába. Emellett azonban el helyezkedni lehetőségekhez jut a magyar ifjúságnak állástalan tő mege. A közigazgatás, a törvénykezés, honvédelem, tanügy közlekedés, pénzügy, földmüvelésügy terén nagyon sok új munkaerőre van szüksége a visszaszerzendö területnek. És ezeknek munkába- állilá8a azonnal meg is történik, mert egyetlenegy hely sem maradhat betöltetlen, amelyet eddig Csehszlovákia alkalmazottai tartottak megszállva. De az ipar és kereskedelem is nyújt bőségesen munkaterületet. Az a felesleg tehát, amit az iskolák, műhelyek termeltek ki két évtizeden át, le- csapoíódik s ha nem is teljes százszázalékban, de ezt jól megközelítően megszűnik az áilásta- lanság, a munkanélküliség. A kormánynak nagy gondot okoz ez a berendezkedés, mert több népes várost ^és sok száz községet kell ellátni munkaerőkkel úgy, hogy az igazgatás folyto nozságát és zavartalan működését biztosíthassa. De kötelessége az is, hogy a magyar lakósság kifosztását és a rombolásokat, amelyek már eddig is nagy arányokat öltöttek, megakadályozza. A cseh martaiócok, akik húsz évvel ezelőtt törtek be, nem találtak üres kamrákat, istállókat, letarolt vidékeket, elpusztított utakat, hidakat, lerombolt épületeket, mi sem engedhetjük tehát, hogy romhalmazok, kirabolt, kiéhezett emberek maradjanak vissza a birtokunkba kerülő területen. A magyar kormánynak erre figyelmeztetnie kell a cseheket, s az esetleges rombolásokért, pusztításokért, tosztogatásokért kártérítést kell követelnünk és követeléseinket be is kell hajtanunk. A kita* karodók elfogadták a müncheni határozatot, amit Európának négy nagyhatalma hozott s a rablás, pusztítás, rombolás tulajdonképen azt jelenti, hogy a csehek visszaütnek ezekre a hatalmakra. Ennek azonban nagyon kellemetlen következményei lehetnek, amelyekért egyedül csak ők lennének felelősek. A csehek annak idején betörtek, idegen vagyont foglaltak le, bitorlók voltak ; mi csak a magunkét követeljük vissza, amely követelésünket a hatalmak elismerték : igy tekintve a dolgot, a határozatot kimondott hatalmak is követelhetnek részünkre kártérítést, sőt kel! is kövelelniök, mert hiszen ezt mindenki a határozat szankciójának tekintené. Hogy mi békés utón kivániuk a magunk jogait érvényesíteni, annak két évtizeden át szolgáltattuk tanúbizonyságát s az volt a kívánságunk most is, hogy a tárgyalások békés légkörben folyjanak Se. Azonban mit tapasztalunk ? Rövid pihenő után fokozott dühhel üldözik, gyilkolják, fosztogatják felvidéki testvéreinket, szóval: ellenségeskednek. Mi ökölbeszorított kezekkel, de megmozdulás nélkül várunk ... várunk. De van határa a türelemnek is. A magyar tud tűrni, erről ismere'es. De tud ütni is, amit szintén tudnak felőle. Kár a türelmét annyira próbára tenni. Mi el akarunk kerülni minden kellemetlenséget, de meg nerti rettenünk. Minden legkisebb kellemetlenségért a csehek lesznek a felelősek Isten és emberek előtt.:. Vasárnap este 7 órakor ül össze a magyar-cseh bizottság. A szlovák határozat nem végleges, lekenj erezett vezetők helyett a szlovák népnek kell döntenie. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar—cseh tárgyalások a két kormány egyetértésével vasárnap október 9 én este 7 órakor kezdődnek Komáromban. A magyar kormányt a tárgyalásokon Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleki Pál gróf kultuszminiszter képviselik, akiket a különböző minisztériumok szakértői kísérnek el a tárgyalásokra. A pénteki minisztertanács főleg a tárgyalások előkészítésével foglalkozott. A magyar delegáció a Zsófia termes hajó fedélzetén egy órával a fárgyatások rmgkezdése előtt érkezik Komáromba és a Zsófia fedélzetén lesz a szállásuk is. Ma, szombaton este még egy minisztertanács lesz, hogy a komáromi tárgyalások anyagát teljesen elkészítsék. A cseh delegáciő tegjai: Tycho dr., Djurdjanszki dr., Párkány dr. rutén miniszter, Krno dr. és Sztraka Antal. paktum nem végleges. Prága, október 8. Tycho József a szlovák ügyek minisztere, tőt miniszterelnök bejelentette Sirovy miniszterelnöknek a tót kormány megalakulását s ultimátumszerűén követelte Tuka Béla egyetemi tanárnak azonnali szabadon bocsátását. Tuka tudvalévőén a pilseni egyintézeiben tölti 15 évi fegyházbüntetését. A zsolnai paktum felől cseh politikai körök azon az állásponton vannak, hogy a követelés az új köztársasági elnök megválasztásáig nem teljesíthető. A lengyel közvélemény korántsem tekinti a zsolnai határozatot véglegesnek. A döntésnek meg meg kell egyeznie a tót nép akaratával. A berlini négyhatalmi értekezletnek a szlovák ügyben pénteken hozott határozatát a bácsi rádió cseh és tót nyelven ismertette. Eszerint a zsolnai paktum nem tekinthető végleges döntésnek a szlovák kérdésben és igy nem tekinthető a szovák probléma végleges megoldásának sem, mert a szolovák népnek magának kell eldöntenie népszavazás utján azt, hogy sorsát véglegesen a cseh államhoz kívánja e kötni, vagy más formában kívánja eldönteni. A zsolnai határozat nem talált tetszésre még a francia és angol kiküldöttek előtt sem. Németország a többi nagyhatalommal együtt követeli, hogy Szlovákiában népszavazást rendezzenek. A magyar sajtó véleménye az, hogy figyelembe kell venni, milyen körülmények közölt született meg a határozat: cseh megszállás alatt, prágai befolyással és olyan nyomással, amely miniszteri tárcával honorálja a „barátságot“. Felvidéki magyar képviselők szózata Esterházy János gróf a felvidéki magyar part elnöke és Jaross Ander alelnök, prágai nemzetgyűlési képviselők péntek este a pozsonyi rádióban szózatot intéztek a magyarsághoz. Esterházy gróf azt az üzenetet kü'di a most Szlovákiában élő magyarsághoz, hogy a felszabadulás órája küszöbön áll. A fontos az, hogy a magyar és szlovák ne egymás ellen, hanem egymás melleit haladjon. A megnagyobbodott Magyarország éltetésével végezte szózatát. Jaross Andor a felvidéki magyar párt követelésiét ismertette. Követelik a többek között, hogy a magyarlakta területeket haladék-
