Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-06 / 276. szám
XXI. évfolfim f78i bbAiHii APU 8 ílllCI* 1838. december 6« Keddi ZÄLSHE6YH 0JSÄ6 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. \?am Bstrkesztöség és Jiéctaenyi-tér 4. ■nmnsBi kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban mwmiuLj ssmsm^assn Előfizetési árak: egy hónapra 190 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Darányit választották a képviselőház elnökévé. Budapest, december 5. A képviselőház ma ünnepélyes ülést tartott. Jaross Andor vezetésével vonultak be a felvidéki képviselők, akiket melegen ünnepetek. Jaros Andor beszédében kifejtette, ho: y a képviselőházban mindig a keresztény, nemzed iránynak keü érvényesülnie és a fe vidéki kép viselők est a törekvést mindig támogatják. Ezután ai elnökválasztást tartották meg. Darányi Kálmánt 150 szavazattal választották elnökké, Kornis Gyula 89 szavazatot kapott. A Ház folyosóján hire jár, hogy a csehek Mtcenzéf átengedéséért Nagysufány visszaadását kívánják. A magyarság ez ellen határozottan tiltakozik. Nagyszabású reformokat kiváltnak a felvidéki képviselők. Jaross miniszter beszéde Ipolyságon. Budapest, december 4, Mozgalmas politikai vasárnap volt december 3-án. Ipolyságon az egyesült felvidéki magyar párt tartott gyűlést, amelyen felszólalt Jaross Andor felvidéki miniszter is. Az egyesült magyar pártra — mondotta — szüksége van az anyaországnak ie. Azt üzenem minden olyan politikai aspirációnak, ameíy azt gondolja, hogy a Felvidék politikai vadászmező : a Felvidék egységesen megszervezett, húszéves harcban egymás* hoz simult magyar emberek tábora és nem politikai vadászmező senki számára. A felvidéki magyarság a nemzeti öntudat, a keresztény erkölcsiség és a szociális felelősségérzet szellemében jobboldali alapon* összefogott egységes tábor. Mi unjuk a személyi torzsalkodásokat, bennünket nem érdekel az, hogy az egyik kegyelmes ur hogyan akarja kimozdítani a piros bársonyszékből a másikat. Mi, felvidéki magyarok abban a helyzetben vagyunk, hogy a földreform kérdéséről gátlás nélkül beszélhetünk. A Felvidéken végrehajtották ugyan a földreformod, de csak egyik oldaláról. Elvették a magyar Jöld- tulajdonosoktól a földet, de nem a magyar parasztságnak adták. Ezt meg fogjuk változtatni és felosztjuk a maradékbirfokokaf, a telepeket. De tovább is megyünk. A mi példánk nyomán ki akarjuk harcolni, hogy egységes földreform valósuljon meg a volt trianoni Magyarország területén. A magyar munkások legyenek meggyőződve, hogy a holnapi naptól kezdve amikor mi, felvidéki képviselők bevonulunk a magyar parlamentbe, nem szociál- demokiaiák és nem az úgynevezett demokraták fogják érdekeiket képviselni, hanem mi. A felvidékiek programmja. Egyik hétfői lap híradása szerint a felvidéki képviselők a következő programmal indulnak a magyar politikai életben : Általános választójog 21 éves korhatárral. E ős nemzeti hadsereg kiépítése, az ifjúságnak katonai szellemben való nevelése, kötelező munkaszolgálat a katonai szolgálatra alkalmatlanok részére. A zsidókérdés rendezése keretében a zsidó földbirtokok kísajáiitan- dók, zsidó ingatlant nem szerezhet. A zsidó kereskedelmi és ipari vállalatok állami ellenőrzés alá helyezendő«, majd kisajátítandó!?, a közéletből és közgazdaságból a zsidók ehávolitandók (és pedig azonnal az orvosok, ügyvédek, bírák, köztisztviselők, állami vállalatok alkalmazottai). A földreform az országban két éven belül megvolősiíandó, egy birtokos részére minőség szerint 1—2 ezer magyar hold meghagyható. A Felvidéken a csehek által kiosztott birtokokat és a maradékbirtokokat magyar kisembereknek kell átadni. Az egyházi birtokok arányos részébő! kisbérietek alakítandók. Az egyházi javadalmak arányositandók. Az erdőgazdálkodás államosítandó, a hitbizomá- nyok megszüntetendők. Rendezni kell a köz- és ma- gánatkalmazoitak illetményeit, munkabérét, munkaidejét. Meg- álapitandó az évi jövedelem legmagasabb határa, az álláshalmo- zás és at állásoknak protekció u ján való betöltése megtiltandó. Fokozoitan támogatni kell a sok- gyermekes családokat, kíméleten küzdelem indítandó az egyke ellen. Kötelező orvosi vizsgálat. Az egész közigazgatást államosítani kell. Szükséges a gazdák és kitiparesok továbbképzése, iámogatása. Behozandó a gabo- naegyedárusitás szövetkezeti alapon és a köíö.t gazdálkodás. Az osztályharc megszüntetendő. A már megszerzett cimek meghagyása mellett a további címadományozás megszüntetendő és végleges megszüntetendők a közjogi kiváliságok is. Behozandó a kötött ingatlanforgalom, különösen a határterületeken. A köz- és állami érdekből fontos vállalatok áüamositandók, a kartellek és trösztök megszüntetendők. Ipari és kereskedelmi váliaiatok alkalmazottai a vállalat jövedelméből részesiiendők. Meg kell szüntetni a bankokat illetve azok összevonandók a következőkre : Magyar Nemzeti Bank, Kereskedelmi Bank, Takarékpénztárak és Hitelszövetkezetek, továbbá Nemzeti Biztosító Intézet. Működésük állami felügyelet alatt történjék. A nem keresztény sajtó, irodalom és kulíura leépítendő, a keresztény kultúra támogatandó. Szigorú törvények utján büntetendő a szabotázs, megvesztegetés, csalárd kereskedelmi üzelmek, álláshalmozás, protekció- rendszer, a zsidótörvény kijátszása. Megszigorítandó a miniszteri felelősség, megtiltandó a nyugdíjas miniezterek áüásvália- lása. Az esztergomi gyülóSo Kunder Antal kereskedelmi miniszter vasárnap mondotta el programbeszédét Esztergomban. Hangsúlyozta, hogy új gazdaságii berendezkedésre van szükség. A kormánynak kötelessége, hogy a gazdasági küzdelemben a do go- zó milliók oldalára álljon azokkal szemben, zkik ebben a harcban csak meglevő bérházaik, villáik és au'óik számát akarják szaporítani. Soha sem fogjuk engedni, hogy a magyar mezőgazdaság csak önköltségi árakat kapjon terményeiért. Nem az a legfontosabb szempont, hogy melyik bir- toktipus tud legolcsóbban termelni, hanem sokkal fontosabb azt £ különbséget nézni, ami a saját földjét munkáló kisgazda és a más földjén bérért dolgozó alkalmazóit közölt fennáll. Ha ezt a különbséget 40 év előtt .értékelni tudtuk volna, akkor nem kellett volna a háborút megelőző 14 év alatt 1,400.000 földnélküli magyarnak kivándorolnia és a történelmi Magyarország határait 1,400.000 magyar kisgazdaság, saját földjén dolgozó, nemzeti öntudatu telepes vette volna körül, a trianoni katasztrófa nem következett volna be. Kifejtette a miniszter, hogy inkább áldozzunk valamint a kereskedelem szabadságából, hogy a nemzetgaadaság magasabb érdekeit megmentsük. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy a földbirtokpolitika ütemét meggyorsítják. Az árvaszékek bankbetéteikre magasabb kamatláb megállapítását kérik. Az árvaszékek a kezelésük alatt álló s a gyámoltak és gondnokoltak tulajdonát alkotó pénzek túlnyomó részét nagy bankokban helyezik el gyümölcsöztelés végett. Az első kúriába tartozó pénzintézetek a kötött belétek után legfeljebb 3*5 százalékos kamatot fizethetnek és az árvaszékek ezt a kamathozadékot nem ítélik kielégítőnek. Az árvapénzek gyümölcsözte- tésére a pénzintézetekben való kamatoztatáson kívül más mód alig áll rendelkezésre. Értékpapírok vételéről nem lehet szó. A tőzsdei árváltozások kockázatait az árvaszékek nem vállalhatják. A jelzálogkölcsönök céljaira csak azoknak a gyámoltaknak és gondnokoltaknak a pénzét fordíthatják „ akiknek teljeskoruságához, tehát a saját pénzük föíöití rendelkezési joguk bekövetkezéséhez hosz- S2abb idő áll rendelkezésére. E- zért van szükség arra, hogy s készpénztőkék legnagyobb részét kamatozás végett bankoknál helyezzék el. A bankbetéttel egyébként a legbiztosabb és leggyorsabban mobilizálható kihelyezés és épen ezért az árvaszékek szívesen megmaradnak tovább is ennél a gyümölcsözletési módnál. Mivel azonban a kamathozadék alacsony, beadvánnyal fordultak a pénzügyminiszterhez és kérték; hogy a kormány a bankbetétek keretén belül az árvák ás gondnokoltak pénzeire a betéti kamatot emelje fel.
