Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-04 / 223. szám

XXI. évfolyam 223. uém. ára 8 fillér 1938. október 4. Kedd» Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhiyatal: Zalaegerszeg, 8 échenyi-tér 4. ■ Telefonsaim 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A magyar kormány felszólította a cseheket a tárgyalások haladék­talan megkezdésére. A Magyar Távirati Iroda jelen­tése szerint a magyar kormány prágai követe utján jegyzéket adott át a csehszlovák kormány­nak, amelyben felszólít ja, hogy a müncheni határozatok értelmében kezdje meg a tárgyalást Magyaror­szággal abból a célból, hogy a nemzetiségi Önrendelkezési jog a szudéta német kérdés megoldá­sával azonos módon valóra vál­tassák. Krofla külügyminiszter egyelőre csak személyes termé­szetű észrevételeket tett, amelyek .azonban arra vallanak, hogy a csehszlovák kormány a maga részéröl is tudatában van a gyors cselekvés szükségességének. Imrédy miniszterelnök a jegy­zékkel kapcsolatban igy nyilatko­zott : — Csehszlovákia nemzetiségi problémáinak megoldása tehinte tében a magyar kormány válto­zatlanul elvi alapon áll s hogy mi ez elvi alap, arra világosan rámutattim rádióbeszédem kővet­kező passzusában. „A Csehszlovákiában élő nem­zetiségek sorsának újjárendezése az önrendelkezési jog egyenlő elbánás alapján kell, hogy történ­jék“. Ennek az elvnek a kere­tében a magyar területek visszacsatolását a mün­cheni tárgyalás óta eldön­tött kérdésnek tekintem. helyzet, hogy [Franciaor­szágnak két fővárosa van: Moszkva és Páris. Az angol lapok azt írják, hogy nagy megkönnyebbülés követke­zett be egész Európában. Meg­állapítják, hogy a magyar jegy­zék nem olyan erős, mint a len­gyel volt. Úgy tudják a lapok, hogy a magyar kormány hozzá­járul vegycsbizottság kiküldésé­hez, amely megállapítja a nép­szavazás elrendelését. A Times szerint az olasz kormány sürgeti a magyar területek visszaadását Az Oeuvre szerint a cseheknek a magyarokkal szemben is el kell menni a lehetőségek határáig. Ér­dekesen alakul majd Pozsony szerepe s általában a tótvidékek, amelyeket a csehek meg akarnak tartani. Az Excelsior rámutat arra, hogy engedni kell a magyar kormány lépésének. A Journal is természetesnek mondja a magya­rok eljárását s leszögezi, hogy Budapest követeléseiről nem le­het megfeledkezni. Csehszlovákia meghalt, új Csehország születik és ezért jótállnak majd a nagyhatalmak, ha Prága a magyarok kívánságait is teljesíti. és a ruténföld, valamint a szlo­vákok kérdésének rendezését. As Observer úgy tudja, hogy a cseh kérdés elintézése után rövidesen sor kerül a spanyolországi ön­kéntesek elszállítására, Olaszor­szág abesszíniái hódításának el­ismerésére, a francia—olasz és a német—francia kérdések megvi­tatására és a földközi tengeri kérdések megoldására. A magyarlakta területsáv II várossal és 740 községgel Általános rendezést vár az angol közvélemény. A szudéta vidékről. a közeljövőben visszakerül Magyar országhoz. A francia külügyminisztérium­hoz közeláiló körök véleménye tierint a csehországi magyarlakta területeket hasonló körülmények közölt adják át, mint a szudéta területeket. Az angol sajtó térképet közöl, amely szerint Magyarország a kö­zeli napokban 10—12 ezer négy­zetkilométer területsávot kap visz- sza. Ebbe a területbe bele­esik Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Léva, Selmec­bánya, Losonc, Rimaszom­bat, Kassa, Ungvár, Mun­kács, Beregszász és 740 magyarlakta község. Ennek a résznek Magyaror­szághoz való csal olása már el­döntött kérdés. A francia sajtó Imrédy beszé­déről és a magyarok követeléseiről. A párisi lapok foglalkoznak Imrédy Béla miniszterelnök szom­bat esti rádióbeszédével s kieme­lik a kormányelnök beszédéből azt a részt, hogy Magyarország nem veti magát kalandokba s nyugodtan tekint ügyének meg­oldása elé. Természetesnek mond­ják Párisban, hogy Magyarország nem mond le jogos követeléseiről. Pietri volt miniszter a Jour ha­sábjain nagy cikkben ismerteti a cseh helyzetet s megállapítja, hogy Budapest is Warsó azon fáradoznak, hogy közös magyar­lengyel határ legygn. Az Aube cimü lap úgy véli, hogy München­ben a felmerült problémáknak csak egy részét rendezték, mert a dunai ügy még rendezetlen. Úgy vélik a francia fővá­rosban, hogy most már megszűnik az a furcsa Szombaton és vasárnap Braun­au várost és vidékét a csehek visszavették a szudéta németektől. A németeknek azt üzenték, hogy csak úgy adják vissza a várost é3 területét, ha kiadják a kommu­nistákat és a vörös őrség tagjait. Ez ma megtörtént és a németek a jelzett területet ismét birtokukba vették, de a kirakatokból bevették a Hitler képeket és bevonták a horogkeresztes zászlókat. Hitler vezér és kancellár ma délelőtt Éger tartományba érke­zett, ahol nagy ünnepélyeséggel fogadták. Reichenau tüzérlábor- nok üdvözölte. *4» Cseh érvek a magyarság önrendelkezési joga mellett. A ciehszlovák hivatalos statisz­tika a nemzetiségi megoszlásnál a magyar rovat mellé felvett egy zsidó, sőt egy cigány rovatot is. Ezáltal természetesen kétségtele­nül csökkent a magyar nemzeti­ségűek arányszáma, hiszen feles­leges sokat bizonyítgatni, hogy a felvidéki zsidók és még a cigá­nyok is túlnyomórészt magyarok. Ilyenformán azután az 1930 de­cember 1 én tartott népszámlálás az ország egész területén mind­össze 716.569 főnyi magyarságot mutatott ki. A Csehszlovák Akadémia né­hány évvel ezelőtt atlaszt adott ki a csehszlovák külügyminisztérium irányításával. Ennek az atlasznak egyik legérdekesebb lapja a cseh­szlovák nemzetiségi térkép, amely a kartográfia remeke, de más szempontból is nagyon figyelemre­méltó. Majdnem tökéletesen meg­felel az úgynevezett Ro- thermere-vonalnak az a határ, amit a Csehszlovák Akadémia nagy gonddal készített nemzetiségi tér­képe a magyar anyanyelvűi lakósság földrajzi meg­oszlásáról föltüntetett. Ha most ennek a térképnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom