Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-08-09 / 178. szám

2 Zalamegyei Újság í 938. augusztus 9 költő és Szegedy Róza összetalál­kozását, eljegyzésük történetét, s Jeirja a régi badacsonyi szüretet. Avedikné Felvinczy Takács Alice hegedümü/észnö nagy mű­vészettel játszott két darabot, majd Peíry Mór adta elő nagy tetszés mellett humoros Himfy-ßtiófáit. Meleg sikere volt Sásdy Jánosnak, az Operaház tagjának, akit Kene- sey Jenő operaházi karnagy ki­sért. Choínoky Jenő egyetemi tsnár humorral telített előadást tartott a badacsonyi bazaltról. Rámutatott, hogy a badacsonyi bezalt anyaga eltér más bazalthegyek anyagától. A badacsonyi bazaitíörmelék kü­lönleges összetétele adja a bada­csonyi bor jellegzetes zamatét, amely felülmúlja Európa boraiét. Sokat járt külföldön, de a bada­csonyinál jobbat nem ivott. Meg­ütközéssel beszélt ezután arról, hogy a Badacsonyt és a bdlaton- parti hegyeket sorra megbontják a bányászássa!. Ezt ne.n szabad tűrni és ki kell harcolni, hogy inkább a távolabb fekvő hegyeket bányásszák, amelyeknek megbon­tása nem rontja a tájszépséget. József Ferenc főherceg helyes­léssel szólt a felvetett gondolat­jói. Meg fogja tenni a szükségei lépéseket, de a Társaság is felír a kormányhoz a balatoni hegyek megmentése érdekében. Hertelendy Gábor a Szegedy- szőlő történetét mondotta el. Ezután Sebestyén Gyula mon­dotta el az emléktábia-avató be­szédet. Bejelentette, hogy a nagy meleg miatt tartják itt az ünnep­séget ás a Szegedy-házon később helyezik el a táblát, amely jelzi, hogy abban a házban élt Szegedy Róza. Érdekes előadást tartott ezután arról, hogy Magyarorszá­gon ismerünk Balatoni Múzeu­mot, Nemzeti Múzeumot, Darnay múzeumot, de alig vannak külön emlékmúzeumok. Ninca például olyan muzeum, amely csak a Kisfaludyra vonatkozó emlékeket foglalná össze. Javasolta, hogy itt, Badacsonyban alapítsák meg Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza emlékmúzeumot, Felkérte Darnay Kálmánt, hogy a kezde­ményező lépéseket tegye meg és Sümegről engedje át a Kisfaludyra vonatkozó anyagot. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta a gondolatot. A gyűlés be­fejezése után bankett volt. A Nyári Egyetem ötödik napján először Halasy Nagy József egye­temi tanár tartott előadást a Kultúra Változásai II. részéről. A kultúra története idealizmussal kezdődik s naturalista materializ­mussal végződik. így kezdődött sz antik kultúra a kosmosnak, a rendezett világ ideáljának feltün­tetésével. Vele szemben áll a ren­detlenség, a káosz. Az ember fel­adata a kultúra hite szerint, hogy a rendet szolgálja a zűrzavarral szemben. Az antik kultúra romjain a mi európai kultúránk is hitből: a keresztény hitből született. A kultúra bármelyik korszakát nézzük is, ritmust találunk benne: emelkedést és sülyedést. A kultúra történetében emelke­dés és hanyatlás, renaissance és dekadencia váltják egymást. Az erős, fejlődő kultúra személyek akaratában él, a hanyatló kultú­rát a személytelenség, az intéz­mények uralma jellemzi. Meg­győződéssel vallott világnézet ér­tékekben való hit minden kultúra alapja, az európai kultúrának ideális értékei a kereszténységben vannak összpontosítva. Kultúránk sorsa a kereszténység életképes­ségének kérdése. Az európai kul­túra a kereszténységgel él vagy bukik. A második előadó Lukács Ká­roly dr. a balatoni haliparról tartott francia ryelvü előadást. Bevezetésül ismertette a Bala­ton vizének természeti viszonyait, rövid áttekintést adott a Balaton halrajzáról és azután áttárt azok­nak a halaknak és életviszonya­iknak bemutatására, melyek a hal- ipari feldolgozás nyersanyagául szolgálnak. Ezek a halak a ke­szegnek több fajtája, a gündér ikonczer és a tengeri eredetű ba­latoni hering, a garda, amelyet tudományos néven sukár kardos­nak hívnak. A haikonzerválás különböző külföldön régóta használatos módszereinek, a szárításnak, só­zásnak, füstölésnek, fagyasztás­nak érintése után részletesen fog­lalkozott a balatoni halliszt ké­szítésével és ennek a gazdakö­rökben előnyösen ismert, sőt kül­földön is keresett|erőtakarmánynak sajátosságait ismertette. A garda halból újabb időben balatoni hering néven forgalomba hozott marinádot is készítenek Siófokon, amelyből a székesfővá­ros élelmiszer üzeme a műit té­len igen nagy mennyiséget adott át a közfogyasztásnak. A harmadik előadást Pietrzy- kowzki László min. titkár, egye­temi tanár tartotta Magyarország kiviteli politikája 1937-ben cimen. Előadása kezdetén vázolta mind­ama struktuáiis és konjukturális tényezőket, melyek nagy behatás­sal voitak a háború utáni új ma­gyar vámterület és vámtarifa ki­alakulására. Magyarország kivi­teli politikáját tárgyalva, párhuza­mot vont a legutóbbi újabb len­gyel kiviteli politikával annál is inkább, mivel Magyarország és Lengyelország hasonló gazdasági struktúrájú államok és iparosuási tendenciájuk hasonló okokból erednek. Magyarország kivitelé­nek árucsoportok, mennyiség és érték szerinti tárgyalása után az előadó részletesen tárgyalta az állami beavatkozás mértékét Ma­gyarország és Lengyelország kül­kereskedelmében. Majd Magyar- ország kereskedelmi szerződési politikáját tárgyalva részletesen bestéit a magyar—lengyel gazda­sági kapcsolatok intenzivebbé té­telének lehetőségeiről. Az Egyetem hatodik napján Hankiss János „A magyar drámai költemény története Vörösmarty és Babits korszakában“ cimmei tartott francia nyelvű előadásában a történettel kapcsolatosan a dráma és a szinpadszerüség vi­szonyát taglalta, még pedig a szerző, a drámai kritikus és a színházi ember szempontjából. Példákkal rámutatott arra, hogy a magyar színpad örök „Kassza­darabjai“ között elől állanak a sorban szók a drámák, amelyek könyvdrárnáknak készültek. Ezután ismertette a magyar költői drá­ma főbb típusait. Utána Semeíkay József tanár és író a szlovenszkói új magyar regényirodalom cimen tartott él­vezetes előadást. A szlovenszkói magyar regényirodalom igen ne­hezen fejlődőit ki s egészen a legutolsó 3—4 évig komolyan számbavebető s a kisebbségi sor­sot tárgyilagosan bemutató sz!o- venszkói magyar regény alig akadt. Hosszú vajúdás után a harmincas években indult meg az igazi fejlődés s ennek jele a meg­élénkült kiadói tevékenység is, Három szlovenszkói sorozai jele­nik meg gyors egymásutánban, a Csehországi Magyar Tudományos Irodalmi és Művészi Társaság sorozata, erősen baloldali színe­zetű s irói a különleges kisebb­ségi problémák iránt alig mulat­nak érdeklődést. A Franklin ki­adásában a szlovenszkói magyar elbeszélők sorozata igen külön­böző ériékü müveket tartalmaz ugyan, de itt már találunk két komoly ériéket eláruló igazi ki­sebbségi regényt: Tamás Mihály: „Kát part közt fut a viz“ és Darkó István: „Égő csipkebokor“. A fejlődés usoisó állomása a nemrégen megindult Tátra-soro- zat, itt találjuk a szlovenszkói magyar irodalom egyik két leg­értékesebb szép prózai alkotását: Tamás Mihály : „Sziklán cserje" cimü elbeszélés kötelét és jDarkó btván „Deszkaváros“ cimü re­gényét. A kormány megvédi a keresztény kereskedők érdekeit. Rendelet a kamarákhoz. Érdekes és a mai időkre rend I kívül jellemző leiratot küldött a soproni iparkamarához a keres­kedelmi minisztérium, amelynek vezetője Imrédy miniszterelnök, aki egyben kereskedelmi minisz­ter is. A leirat közli, hogy ren­geteg panasz érkezett a miniszté­riumba az ország minden részé­ből, hogy a keresztény kereskedők az utóbbi időben nem kapják meg rendeléseiket, vagy pedig hiányosan és különösen a hitelfeltéte­leket nehezítették meg a zsidó érdekeltségek részé­ről. A kereskedelmi miniszter azzal küldte meg leiratát a soproni ka­marához, hogy annak tartalmát közölje a kerületébe tartozó ke­reskedelmi érdekeltségekkel, ezek pedig tagjaikkal. A miniszter meg­állapítja, hogy a keresztény ke­reskedők helyzetének megnehezí­tése összefüggésben áll a zsi­dótörvény ellen egyes té­nyezők részéről megindult ellenmozgalommal. A kormányzat nem nézi tétle* ~l I I IHM—Willi I———■—f nül a nemzet- és keresztényelle­nes törekvéseket és azok ellen a legszigorúb­ban fog eljárni. Felszólítják erre való tekintettel a keresztény kereskedőket, hogy akik saját esetükber, vagy má­soknál tapasztalták és tapasztalják a korábbi hitelfeltételek megszi­gorítását vagy az áruszállítás megnehezítését, minden közbeeső szerv kihagyásával egyenesen a kereskedel­mi minisztériumba jelent­sék közvetlenül panaszai­kat. Tömegszerencsétlen­ségek vasárnapja. Celldömőlk, augusztus 8. A grác—budapesti műut jánosházai szakaszán vasárnap este halálos szerencsétlenség történt. Egy mo­torkerékpár, amelyen Hegedűs Bé­la veszprémi rendőrségi irodase­gédtiszt és Pünkösd Lukács pró­barendőr ültek, nekifutott a vas­úti sorompónak. A rendőr meg­halt, az irodasegédtiszt súlyosan megsebesült. Newyork, augusztus 8. A nyu­gati partokon óriási a hőség. M ndenki a strandokra menekült. Hirtelen vihar támadt és a villá­mok három embert megöltek, ti­zenötöt megsebesítettek, hét em­ber a vizbe fűlt. London, augusztus 8. A légi hadgyakorlatok alkalmával soro­zatos halálos szerencsétlenségek történtek. Több bombavetőgép lezuhant és kigyu'adt. Hét ember meghalt, több megsebesült. Az ir tengerparton egy halász­hajó összeütközött egy gőzössel és elsülyedt. Hét halász a vizbe fűlt. Rövid táviratok. Az orosz csapatok ma hajnal­ban ismét megtámadták a japá­nokat, de ezek visszaverték őket. — A spanyol nemzetiek az Ebro szakaszon megsemmisítettek egy vörös hadosztályt és ezer foglyot ejtettek. — Öthónapos csak Klein Mihály budai kereskedő kislánya és már értelmesen beszél. A rend­kívüli jelenséget orvosok vizsgál­ják. Eddid csak 7 éc fél hónapos lányról tudnak, aki már jól be­szélt. — Gyöngyösön 80 tolvaj cigány megtámadta a rendőröket. A rendőrök hármat megsebesítet­tek, ötvenet elfogtak. — Palesz­tinában tárgyal MacDonald an­gol gyarmatügyi miniszter a hely­zet tisztázásáról. A merényletek még tartanak. — A cseh kom­munisták súlyosan megsebesí­tettek bárom szudéta németet. — Páris lakossága öt év alatt 61,250 fővel csökkent, a külvárosoké 91.400 fővel emelkedett. — Ha folytonos bélpangá­saitól és túlsók gyomorsavá­tól okvetlen meg akar szaba­dulni, úgy ne mulassza el reg­gelenként negyed, esetleg félpo­hár természetes „Ferenc József" keserüvizet éhgyomorra inni. Kérdezze meg orvosát. Most rendeljen bundát, mert most olcsó. Leggondosabb ki­vitel. Schütz áruház«

Next

/
Oldalképek
Tartalom