Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-18 / 210. szám
1938. szeptember 18. Zaiamegyel Újság emlékére állított műalkotást, valamint versenypályát mai napig is millenáris-ntk mondogatjuk. (Ax ország, Istennek bála, ezredéves, az emlék és pálya is ezred* évi volna, ha azt mindnyájunknak megsúghatná nyelvén éKünft.) Ez alkalommal még csak azt akarjuk megemlíteni, hogy a köz- igazgatás egyszerűsítéséről szóló ♦örvény a gyakorlatban racionalizálássá változott (Ez a szó volta- képen észszerűsitést jelent, de szégyeljük használni, mert azt árulnók el vele, hogy az előbbi állapotot észszerütlennek tartjuk). A nemzet és a hadsereg kapcsolata. A magyar nyelv védelmében. Sajnálkozással kell megállapítanunk, hogy irodalmunknak egyre szaporodó munkásait nem vezeti kivétel nélküi tősgyökeres nyelv- érzék, nem hevíti kizáróan nemzeti szellem. A művelt idegen nyelvekben való nagyarányú jártasság a uemzeii öntudat gyengülésével kapcsolatban az idegen szóknak mértéktelen kedvelését vonta maga után s a külföld iránt mindig tanúsított nagy hó- dolaiuknai fogva a nyugati, különösen a német műveltségnek erős hatása nyelvünk eredetiségét egyre jobban veszélyezteti. Ezt csak az nem veszi észre, aki külön nem figyeli, vagy aki a nyeív eredetiségének eszméjével szemben tejesen közömbös Megállapítható, hogy eredeti szavain« s az idegenbői Került, de teljesen áthasonult, magyarossá vált, tehát úgyszólván eredetinek tekinthető saók is egyre nagyobb számmal tért vesszenek, szükségtelen idegen szókkal cserélődnek föl, feledéibe mennek és elavulnak. Az idegen elemek azután némely tárgy- és gondolatkörben elszaporodotiságuknál fogva óhatatlanui annyira összetorlódnak sokszor, hogy miattuk nyelvünk egészen nemzetközi (természetesen internacionális) keveréknek látszik. Csak figyeljük meg jól közéleti férfiaink beszédjét, tudósaink Írásmódját, az országgyűlés, napisajtó, színházi rovatok, mozik nyelvéi, némey társadalmi osztályaink beszédmódját, egyes, modoroskodó, feilünni vágyó barátink kényeskedéseit és száz meg száz példával (áljuk igazoltnak ezt a panaszt. A hanyatlásnak néhány példáját üt bemutatjuk. Ami a laiin és nemzetközi szókhoz való szertelen vonzódásunkat illeti, a mai nemzedék jobban szereti generációnak nevezni magát, régi becsvágyát nemzetietlen ambícióból megtagadja, előbb ápolt eszményei-tői könnyen lemond és német mintára ideálokát kultivál. Képzelete előbb-utóbb elsorvad s helyét fantázia tölti be. Semlegességét föladja s neutralitás-ia törekszik. Tárgyilagosság helyett objektivitást ítéli meg nem a vitás, hanem a kontroverz kérdéseket. Vérmérséklete internacionális temperamentummá változott, rokon- és ellenszenve, sőt újabban támadt rokon és ellenérzése is szimpátiába és antipatiába csapóit at; »kiket pedig ezelőtt ellenszenvesek nek tartott, azokat ma fémemetfá!- tatin szóval unszinpaíikusok-nak mondja s'b. sib. Ez a tárgy- és gondolatköreink minden ágában mutatkozó nemzetietlen irány nyilvánul meg abban is, hogy irodalmi és társalgási nyelvünkben újabb és újabb latin fordítások bukkannak (és nem merülnek !) föl. Az átlós utat ma transzvezális-nak nevezgefjük, a vasúd közlekedés viszonylataiig reláció néven szólunk, a százados évfordulókat centennáriumra kereszteltük, az emberbaráti mozgalmakat karitativ akciók-kai cseréltük föl, a nemes cselekedeteket pedig szinészkedve gesztus-oknak mondjuk. Az ezerévben egyszer előforduló ezredévet is nyomban millénium-nak neveztük el s az A kapcsolat ma közvetlenebb, mint valaha volt. A rnai h dse- reg néphadsereg a szó legszorosabb értelmében, mert háború esetén a legszélesebb néprétegek töltik fel az aránylsg kicsi tényleges keretet. Ez azt jelenti, hogy a rnozgósiiott hadsereg szelleme és erkölcsi értéke olyan lesz, amilyen a nemzet maga a háború kitörésének pillanatában. A háborúban, a múlttal ellentétben a háború hatásai a hátországot: is érintik. A korszerű bábom tehát nemcsak a hadsereggel szemben támassi új és a múltnál nagyobb követelményeket, hanem próba alá veti az egész nemzetet. így a hadsereggel kapcsolatban nagy kötelességek hárulnak a vezetésre a nemzetnevelés, a szociálpolitika és a gazdaságpolitika terén is. Rengeteg feladat hárul a Janiiéi- és tanásikarra, mert ős foglalkoznak a nemzet fiatalságával. Minden hadsereg minden tagja és különösen a magyar hadseregé őszinte megbecsüléssel és tiszteletiéi néz fel a tanári és tanítót karra, mert hisz abban, hogy olyan nemzedéket nevelnek, A zalaegerszegi pénzügyigazgatóság hetekig tartó, a késő éjszakába nyúló munkával befejezte a beruházást hozzájárulások kivetését és a fizetési meghagyásokat már mindenkinek kikézbe- sitették. Az első részlet október elsején esedékes, s ezt felebbe- zésre való tekintet nélkül be kell fizetni. Megállapítható, hogy a rendkívüli vagyonadó során elég sok olyan vagyon két üti elő, ameiy eddig nem szerepelt az &dó8tatisztikában. Természetszerűen főleg pénz- és ékszeivagyonúkról van szó, még pedig helyenként egészen nagy összegekről. Voltak, akik késéssel adták be vallomásukat, s ezek keservesen bűnhődtek, mert a törvény értelmében kétszeres adót kell fizetniük. Például egyik adózó késedelme miatt 18 ezer pengő helyett 36 ezer pengő beruházási hozzájárulást köteles fizetni. Egész Zala megyében a nem társulati adóalanyokra (földbirtok, ház, üzlet stb.) mintegy 5 millió pengő, a társulati adóalanyokra (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok) mintegy 1,100.000 pengő adót vetettek ki, amely méltó a magyar nemzet történelmi nagyságához. A tisztikar pedig folytatni fogja ezt a nemzetnevelő munkát, amelynek kezdetéért és alapjaiért az elismerés elsősorban az elemi és középiskolákat illeti meg. Közel két évtizede az egész világon eddig soha nem látott nemzetnevelő munka folyik. Csak igy lehel ma heiytállani a népek között. Nem közömbös, hogy az egész nemzet együhérez-e sz állam politikai célkitűzéseivel. A hadsereg azonban nemcsak az erkölcsi és szellemi javakra támaszkodik, hanem a gazdasági éleíie is. A hadvezetés e sokirányú munkáját nem tudja támogatás nélkül megoldani. Sohasem arról van szó, hogy öncélú katonai érdekek éi vény elüljenek, mert a kitűzött cél egy : erőssé tenni a a nermeiet. Esőssé kell tenni a nemzetet a külső propaganda alattomos fegyvereivel szemben is. A hátország kitartása nélkül nincsen győzelem. Ezért kell érzésben, hitben, áldozaikésxségben és kitartásban egységes nemzet é3 hadsereg. tehát az összes adó meghaladja a 6 millió pengőt. A kivetések során kitűnt, hogy a leggazdagabb emberek a keszthelyi adóhivatali kerületben laknak. Ennek a kerületnek adókivetése 1,146.000 pengő. Utána a nagykanizsai kerület következik 960.000 pengővel, amelyből 490 e^er pengő esik Nagykanizsa városra. A zalaegerszegi adóhivatali kerület 690.000 pengő adót fizet, ebből Zalaegerszeg városnak mintegy 60 adózója 352 e?er pengőt. A nem társulati adóalanyok száma a megyében körülbelül 600, a társulati adóalanyoké 143. A vármegye legnagyobb adózója Andrápgy Imre gróf letenyei nagy- birtokos, akire 800.0C0 pengőt vetettek ki. Természetesen nemcsak zalai birtokai, hanem az ország más részében levő vagyona is benne van, de ezek után is itt adózik. Esterházy János gróf szigligeti nagybirtokos beruházási hozzájárulása 250.000 pengő, özv. •Batthyány Páiné grófné örököseié (Zaíacsány) 106.000 pengő, özv. Batthyány József grófné adója (Zaíacsány) 30.0C0 pengő, Hűvös Salamon botfai földbirtokosé 23.742 pengő. Esterházy Pál her/ VAN MINDEN TUNGSRAM LÁMPÁBAN, ezért OLYAN RAGYOGÓ A FÉNYE- A2 ELHASZNÁLT GOMBAALAKU KRYPTON LÁMPÁT A N E M ESG AZTA RTA LO M ÉRTÉKÉBEN KERESKEDŐJE VJSSZAVÁSAROLJA. cég zalai birtokai után is Sopronban adózik, Festetics György herceg pedig Budapesten, igy ezeknek adójárói nem tudunk adatokat közölni. Az alábbiakban néhány ismertebb nagy adózó adatait közöljük: A nagyobb adózók, Zalaegerszegen: Schütz Frigyes 80.C30 pengő, Andráskay- Müiler István 14.000, Komlói Miksa nagykereskedő 15.000, Mándi Jenő dr. gyógyszerész 10.000, Spiegel Zsigmond gabonakereskedő 10 0C3, Szép Ferenc szállodatulajdonos 18.000, Ud- vardy Jenő dr. és neje 8.000, plébaniajevadalom 7.COO, Fürst Béla dr. orvos 13.400, Gyömö- rey-alápitvány 4.300, Grósz Győző 6.600 (csak saját személye után), Berger Imre dr. ügyvéd 3.700, Wollák János dr. ügyvéd 3.200, Fürst Jenő dr. ügyvéd 2.900, Brandl Mór bőrkereskedő 5.312, Brandl Izidor bőrkereskedö 3.700, Braun László szabó 2.900, Braun Mátyás szabó 2.500, Keszler Mór vaskereskdő 4.700, László Dezső dr. orvos 3.900, Sarkadi Edéné téglagyáros 8 800, Tóth Gyula szabómester 4.250, Horváth Ferenc dr. ügyvéd 5.580, Skublics Ödön dr. főszolgabíró 7.000, Háry Dezső föld- birtokos 3.700. Nagykanizsán: Ádám Róbert- né 8 600, Bäder József 12.700, Goda Lipót dr. 15.000, Haba Antal dr. 9.000, Halphen Jenő dr. 22.000, Lénárd Imre 18.00, Szo- molányi Gyula 15.000, Weiss Ernő 24.000, Sartory Zsigmond 19 000, Steiner-féle izr. aggok háza 7.800. Hatmilliónál több beruházási hozzájárulást vetettek ki Zala megyében. A legnagyobb adózó Andrássy Imre gróf 800.000 pengővel. — Kik mennyit fizetnek?
