Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-07-24 / 165. szám

Szerkesztőség és kiadóbivatal.: Zalaegerszeg, ■sfchenyi-tér 4. ===== Telefonszára 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban

Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed« éne 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Rákóczi ünnep Kassán.

Kassa város képviselőtestülete a „II. Rákóczi Ferenc Lovasszo- bor-alap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahoz, hogy a Nagyságos Fejedelem és bujdosó társai emlékére latin feliratú em léktáblát helyezzenek el a Dóm északi falán* kegyeletes figyelmeztetésül a székesegyház sírboltjában nyugvó hamvakra. Az emlékművet a felvidéki összes magyar kulturegyesüleíek közös rendezésében a Magyar Napon, ez év július 24*én, vasárnap leplezik le ünnepélyesen.

Ez az esemény felbecsülhetetlen jelentőségű felvidéki magyar testvéreink életében Annak a bizonysága, hogy a csehek hatalmába dobott magyarság lelkében él az emlékezésnek, kegyeletnek szent tüze netnzeli hőseink iránt, hogy ezt a tüzet kialudni sohasem engedik, hanem igaz magyar lelkesedéssel folyton táplálják. A felvidéki magyarságot nem rettentette meg a csehek erőszakoskodása, barbarizmusa, amely* lyel elpusztították a dévényi ezred éves emlékművet, Fadrusz János világhíres alkotását, a pozsonyi Mária Terézia szobrot és a — kassai honvédsxobrol. A kassai magyarság, a felvidéki magyarság vezetője, húsz évvel a honvédszobor megcsonkítása után emléket emel a kurucok városában Rákóczinak, hogy megmutassa, hogy él, hogy nemzeti hőseinek tisztelete nem halt ki szivéből, ső’, hogy ez a tisztelet ivadékról- ivadékra átszáll, mint drága örökség. Kassánsk és az egész Felvidéknek magyarsága gyülekezik tehát vasárnap a hatszázéves kassai Dóm körül, hogy újabb örökmécsest gyújtson a Nagyságos Fejedelemnek. A magyar Kassa ezen a napon még ma- gyarabb lesz, hogy belekiáltsa a hatalmak párisi tárgyalásába : miért kell nekünk hazánktól, testvéreinktől eiszakiíottan idegenben élni, idegennek adózni, idegene két védeni, amikor ez a föld, amelyet a Nagy Fejedelem hamvai is megszentelnek, magyar föld, amikor nekünk isten és emberek előtt kötelességünk magyar testvéreinkkel együtt az egységes magyar haza javán dolgozni 1 ?

Igen, oda kell ezt kiáltani, hadd hallják meg Párisban, ahol egyszer már csináltak balkézzel olyan rendet és békét, amely fene- keslől felforgatta egész Európát s ahol most a másik balkézzel ismét úgy akarnak rendet és békét teremteni, hogy még nagyobb elégedetlenség és zayar támadjon az oktalanul szélrombolt monarchia területén. Kérdezzék meg a Párisban epekulálgató diplomaták a Kassán ünneplő magyarokat, mikor kívánkoztak ők el Szent István koronájától, hogy Szent Vencel házi sipkája, vagy Masaryk, Bewies és társai cilinderei alá rejtőzzenek. És, ha azok a béke után áhilozó nyugati jó urak véletlenül észreveszik a kassai ünnepel, vájjon mit súg nekik a lelkiismeretük? Azt-e, hogy jó lesz a hazudozásban, gyávaságban, eskügzegésben tündöklő négymillió csehnek lába alá dobott magyarságot talán valami kis keretváltoztatással továbbra is otthagyni; avagy talán haladéktalanul viasza kellene csatolni ősi hazájához ? Az első esetben azt áiulnák el, hogy most is vakok, mint voltak a békekötések idején, a második esetben pedig azt, hogy gyávák, mert nincs bátor* ságuk az igazság mellé áíiani és férfiasán jóvátenni az elkövetett sok hibát.

De térjünk vissza a Nsgy Fejedelemhez, akinek hatalmas alakja ezen a napon minden igaz magyarnak lelki szemei elé rajzoló* dik. Az isteni és emberi igazságba vetett törhetetlen hite súgta meg neki, hogy a háború maga elveszhet — a lángoló lelkesedés lohadlán, a hadsszerencse hűtlensége után — a kuruc seregek kezéből kieshetik a fegyver, de az igazságnak, amiért vállal a a reménytelen harcot, győznie kell. És igy leit. A kuruc háború szerencsétlen véget ért. A kimerüli ország kész zsákmánya lehetett volna a zsarnokságnak, ha maga a szabadságküsdelem erkölcsi fölényével ei nem seperte volna a

Prága, julius 23. A cseh közvélemény nagy izgalommal fogadta azokat a londoni és párisi híreket, amely szerint angol kezdeményezésre a hatalmak a cseh kormányt határozott engedményekre akarják rábírni a nemzetiségek javára. A túlzó c^eh közvélemény azokat az engedményeket Is sokalta, amelyekéi a kormány eddig felajánlott. Általában pedig az volt a meggyőződés cseh körökben, hogy a nemzetiségi szabályzatot a nemzetiségek hozzájárulása nélkül is meg lehet sza vaztafni a parlamenttel és ezzel a nemzetiségi kérdést e! is intézik. Most, az angol lépés után, nagy a megrökönyödés Prágában. A túlzó cseh sajtó arról ír, hogy az angol követelések Csehország fel darabolását jelentenék. A tiltakozás ellenére kétségtelen, hogy a kormány uj helyzet előtt áll és uj tárgyalásokat kell kezdenie a

haladást elgáncsolni akaró rendszert. A háborút {lezáró szatmári béke — az akkori világban — tisztességes béke volt, amelynél sokkal jobbat még győzelem esetén sem remélhetett volna az ország. Amiért Rákócd fegyvert fogott, azt kivívta az ország vesztett háborúval is.

Csak a nemzetközi biztosíték hiányzott és Rákóczinak amnesztiára kellett volna jelentkeznie. Ha lemond alapelveirői s ha megalázkodik emberi hatalmasság előtt: várja a régi gazdagság, a fő'dí jólét. Az ö szinte emberfölötti nagysága ezen a válaszúton tárul elénk a legszebben. Inkább vállalja a krisztusi szegénységet, egyhangú remeteéletet a rodostói számkivetésben, de egyszer kimondott szavát meg nem másítja s az egy Islenen kívül más előtt nem hajtja meg a fejét.

így áll Rákóczi Ferenc fönsé- ges fejedelmi alakja a történelmi tények márványtaiapzatán a magyar nemzet szeme előtt. Mint egy ércbe öntött, tiszteletet parancsoló szobor. Az emberi jellem minden szépsége kidomborodik rajta s arm rnás halandóban csak vágy lehet az igazi élesre, az benne élő valóság.

Gondoljunk erre a kassai Rákóczi ünnep napján g tartsunk ki rendületlenül az igazság mellett. Az igte ember megkapja jutalmát, mert az igazságot eltemetni lehet, de megölni nem.

nemzetiségi kérdés valóban megnyugtató megoldására.

Aj eddigi helyzetet Szüllő Géza találóan foglalta össze a magyar törvényhozók pozsonyi értekezletén, Megálíspitotoita, hogy a prágai kormány a nyelvíörvénnyel, a nemzetiségi szabályzatai és a közigazgatási reformmal akarja megoldani a nemzetiségi kérdést. Ezek a javaslatok nem orvos3?e- rek, csak varázsszerek, nem lehet ezekkel a válságot megakadályozni. A csehek még mindig az egységet hangoztatják és nemzeti, egységes Csehországot akarnak. Ezzel szemben a Falvidék őslakossága teljes önállóságot követel és ennek keretén beiül való* suina meg a magyarság autonómiája.

London, július 23. Az angol sajtó foglalkozik azzal az erélyes diplomáciai tevékenységgel amely Párisban és Londonban folyik a

cseh kérdés rendezése érdekében. A kérdés ismét a nemzetközi érdeklődés előterébe került, mert a hatalmak tisztában vannak azzal, hogy a cseh kormány taktikázása újból háborús veszélyt idézett fel. Halifax állítólag közölte Párissal, hogy a cseh kormány nemzetiségi tervei nem kielégítők és csak a nyugtalanságot fokozzák. Prága elmulasztotta a szudéta németeket tájékoztatni, anélkül pedig nem remélhető teljes értékű rendezés. Reményét fejezte ki, hogy a francia-angol lépés után a prágai kormány végre érdemlegesen tájékoztatja a nemzetiségeket, elsősorban a szudéta németeket terveiről. Halifax és Bonnet tárgyaltak a cseh kormánynak arról az elgondolásáról, hogy négy tartományi gyűlésre osztja fel az országot. Halifax kifejezést adott annak az aggodalmának, hogy ez a terv sem kielégítő, mert mindegyik tartományban a cseheket teszi az uralkodó nemzetiséggé, tehát újabb viszályok magvát teremti meg. Bonnet megjegyezte, hogy tudomása szerint a négy tartományi gyűlésben az egyes nemzetiségek alosztályokat kapnának, tehát jogaikat gyakorolhatnák.

Chamberlain angol miniszterelnök fontos tárgyalást folytatott z londoni német nagykövénél. A követ közöite, hogy Németország őszinle közeledést kíván Angijához és reméli, hogy a cseh kérdés rendezése után ez sikerül is. A német kormány fontolóra veszi a cseh kormány nemzetiségi javaslatait, de nyilvánvaló, hogy a jelenlegi tervezet nem kielégiíő. A négy tartományi gyűlés terve semmit sem old meg. Felvetette a követ azt a gondolatot, hogy Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország tartsanak Londonban négyhatalmi értekezletet és ezen igyekezzenek kielégítő megoldást elérni a cseh nemzetiségi kérdés rendezése érdekében. Ha sikerül megnyugtató rendezést elérni, akkor Német« ország esetleg hajlandó ötéves meg nem támadási szerződést kötni Csehországgal.

Salamanca, julius 23. A spanyol nemzetiek az estremadurai és a saguníoi szakaszokon újabb hadállásokat foglaltak el, a katalán szakaszon pedig visszaverték a vörös támadásokat. A nemzeti repülők ismét több fontos pályaudvart ás kikötőt bombáztak.

Tyrana, julius 23. Szeptember elsején lesz tiz éve Zogu királyságának. Ebből az alkalomból az egész országban nagy ünnepségek lesznek.

Róma, julius 23. A Giornale d’ ítaiia az olasz fajkérdéssel foglalkozva megállapítja, hogy a fascizrr.us az első pillanatől kezdve faji politikát folytatott, de most a birodalmi politika szükségessé

Nagy a nyugtalanság Prágában azangol kormány erélyes fellépése miatt.

M StüiSpaSitiiesa fairéi.