Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-20 / 161. szám
XXI. évfolyam 161. szám. Ára 8 fillér 1938. juliuo 20« Szerda. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 11 POLITIKAI NAPILAP I*6chenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint szivében talajt előkészíteni a bol- sevizmusnak és állandó tűzfészket teremteni a kullurviíág kellő közepén ? Most fáj a fejük a nyugati nagyhatalmaknak, most szinte éjjel nappal táigyalnak, mit kellene tenniük, hogy a háborús veszélyt elháríthassák, de megegyezésre jutni nem tudnak. Akkor, amikor egy ideális földrajzi és gazdasági egységet, egy ezeréves kutturállamot kellett meg csonkítani, akkor olyan könpyen, o'yan szépen megegyeztek 1 Miért nem mondanak halált erre a hitvány tákolmányra, amely hamisságokon épült fői és hamisságokból táplálkozik ma is? Ennek az úgynevezett csehszlovák köztársaságnak még nem látta hasznát a kulturvilág, a vitézségnek, hősiességnek, államfenntartói képességnek eddig még nem szolgáltatta bizonyságát ez az állam: miért tartják hát ? Mert hiszen nem ő alko’ta magát, nem ő tartja fönn magát, hanem létét és fönnállását is csak másoknak köszönheti. Amolyan trinkgeld- ország csak. És most föl akarják Idézni a háború ördögét, de elfelejtik, hogy ördögöt idézni nagyon könnyű, de lehetetlen visszakergetni. Ha visszamegy, magával viszi felidézné! is. Kiadta a kormány az új sajtérendeletet. Amerikáznak a csehek: huzrák-halasztják a nemzetiségi kérdés megoldását. Ezen nem is csodálkozhatunk. Nagy pártfogóiktól elég bátorítást kapnak, hogy ne féljenek, háborút senki sem mer kezdeni, mert attól mindenki fél. De azért arra is biztatják őket, hogy tegyenek háborús készülődéseket, hátha úgy mégis csak kipattan a háború, amit a csehek fő-főpáiro- nusa, a szovjet olyannyira vár. Mert azt tudjuk, hogy a szovjet nemcsak hogy nem fái a háborútól, sőt mindent elkövet, hogy megindulhasson az és azután a szerződés alapján a csehek vé- védelmében beavatkozhassék ő is. Ha ilyen biztatgatásokat nem kapnának a csehek, akkor már régen rendezést nyert volna a nemzetségi kérdés és a Felvidék már visszn is csatlakozott volna Magyarországhoz. A csehek vakon hisznek a szovjetben, ezért mernek ameri- kázjii, ezért mernek háborús készülődéseket tenni. Eljárásuk tehát nem más, mint nyílt provo- kálása Németországnak, Magyar- országnak és Lengyelországnak. A héborus készülődések közé tartozik az is, hogy „baj esetére megfelelő mennyiségű gabonái tárolnak, amit az állam 50 millió cseh koronával támogat“. Azt már a békekötések alkalmával is tudhatták a jőzanu gondolkodók, hogy az összetákolt csehszlovák köztársaság lesz Európa új tűzfészke, mere senki fői nem tételezhette, hogy a csehek rabigájába hajtott magyarok, németek, tótok, lengyelek és rutének pár év alatt szincsehekká válnak és rajonganak a csehekért, a cseh állameszméért, ügy történi minden, ahogyan történnie kellett. Két évtized alatt annyit szenvedtek az elnyomott nemzetiségek, hogy tovább már nem tűrhették a helyzetet és most nyíltan sikra- szállottak jogaikért. A csehek először megrettentek, dg azután bátorítást, biztatást kaptak a szovjettől s most már a reájuk jellemző szemérmelelenséggel alig akarnak valamit tudni arról, hogy a nemzetiségeknek is vannak jogaik, amiket államuk megalapításakor nemcsak elismertek, hanem olyan boldogságot ígértek, amilyent ember ezen a földön még nem élvezett. Hogy azután a gyakorlatban mi lett a nemzetiségi jogokból, azt két évtized tapasztalatai megmutatták. Most kérdezik még a régi monarchia ellenségei is, miért kellett ezt a szörnyszülöttéit, a csehszlovák köztársaságot létesíteni? Annak a négy-öt millió áruló csehnek a kedvéért érdemes, sőt szükséges volt a mon archiát szétrobbantani, Magyarországot megcsonkítani, Európa Vasárnap jelent meg a kormány rendelete az időszaki lapok, hir- laptudósitó újságok, valamint híreket közvetítő egyéb vállalkozások engedélyezéséről. A rendelet az ilyen engedélyek kiadási jogát a miniszterelnökre ruházza. Időszaki lap kiadója, vagy hírszerző vállalkozás vezetője nem lehet az, aki gondnokság alatt áll, vagy csődöt nyitotta» ellene. E tekin- ietben a rendelet szigorú erkölcsi megkötéseket tartalmaz a kiadókon kívül a felelős szerkesztődre is, és ez intézkedéseket bi/tosité- ku! á lüja fel mindenféle felelőtlenség elkerülésére. A már működő időszaki lapok további megjelenését kérvényezni keli. Amely Róma, juiius 19. Az olasz király és császár Imrédy Béla miniszterelnöknek a Szent Móric és Szent Lázár Rend nagykereszíjét adományozta és kitüntette kíséretének tagjait is. Mussolini hétfőn esíebédet adott a minisziereínök tiszteletére. A Duce meleghangú pohárkö szöniőjáben kiemelte, hogy a magyar—olasz kapcsolatok az elmúlt tiz évben mind bizatomtol- jesebbekké és gzivé yesebbekké váltak. A barátság alapja több alapvető politikai és gazdasági érdek, valamint a béke és az igazság magasabb eszményei felé való törekvés. Olaszország és Magyarország különösen a Duna medencében ért egyet olyan együt- müködé 8i politikában, amely nyitott mindazok számára, akik a rend és újjáépítés célját tűzték maguk elé. Ebben a politikában lap az uj engedélyt december 31 ig nem kapja meg, az január elsejétől nem jelenhet meg. A belügyminiszter íapbetiltási joga érintetlen marad. A rendelet intézkedik az úgynevezett zsidótörvény sajtót érintő részeiről is. A lapoknál alkalmazásban levő zsidó és nem zsidó alkalmazottak arányszámát augusztus 16-ig be kell jelenteni; a jövő év végéig tilos a zsidőalkal- majottak számát és fizetését j emelni; ha valamelyik lapválla- i latnál a zsidók száma nem éri el a huss százalékot, ezt az arány- számot 1939 december 31. előtt a húsz százalék fölé emelni nem szabad. értékesen működik közre a Róma — Berlin tengelyt irányító mélyen realisztikus elgondolás és békeakarat, valamint a Jugoszláviával való lojális egyetértés. Imrédy miniszterelnök válaszában ugyancsak hangsúlyozta, hogy az olasz—magyar barátság ki- állotta a tüzpróbáf. A béke és igazság célját szolgálja a mostani római ut és a Dúcéval folytatott megbeszélések, amelyek senki el- len nem irányulnak, hanem ellenkezőleg, olyan szomszéd államokkal való baráti kapcsolatok kifejlődésének lehetőségét célozzák, amelyeket hasonló békülé- kény szellem hat át. Az Olaszországgal való őszinte barátság ás Róma—Berlin tengelyhez való baráti viszony azzal a reménnyel tölti el, hogy a tartós és igazságos béke megteremtésére irányuló közös törekvések meghozzák gyümölcsüket és a kontinens békés fejlődését szilárdabb alapokra helyezik. Imrédy minisziereínök látogatásának nemcsak az olasz, de jugoszláv lapok is nagy figyelmet szentelnek és megértő szellemben foglalkoznak az utazással. A magyar államférfiak mai programmja váltó: a os. Reggel megtekintették a pomusi mocsarak helyén épült városokat, majd egy tengeri fürdőt. Délután az olasz intézményeket , tekintették meg. Az olasz sajtó részletesen foglalkozik a látogatással és a hétfői pohárköszöntőkkel. A Popolo ü’Itaiía utal arra, hogy a Duna- yidéken olyan a he'yzet, hogy egy szikra mindent lángra tob- banihai. A gyűlölet és fegyver- kesés e légkörben az egyetlen szilárd pont az olasz—magyar barátság. A kisantant szétbontott» ezzel szemben erősen áll az olasznémet barátság és megegyezés töitént az olaszok és a jugo- Bzlávok közölt is. Mindezek összhangban állanak a magyar- olasz barátsággal. Kihalóban a holland zsidóság. — Hágai jelentés — A Nieuve Rotíerdamsche Courant érdekes cikkben foglalkozik a holland népesedési statisztikai adatokkal. Kimulatja, hogy amig a katolikus népesség fiatal korosztályai állandóan gyarapodnak, addig a zsidóknál fokozatos visz- szaesés tapasztalható. A zsidóknál a gyermekszületés aránya annyira csökken*, hogy a hoiiand zsidó- ságoi a kihalás veszélye fenyegeii, ha külállamokből nem jönnének zsidók, akik az országban telepednek le. Az álláshal mozás világbajnoka. — Hawai jelentés — Amerika állásbalmozó bajnoka James F, Hirst, akit Canada leg- elfoglaííabb emberének szoktak nevezni. Hirst Slonewal manito- bai városka következő hivatalait tölti be: rendőrfőnök, segéiyügyi biztos, közmunka felügyelő, tűzoltó főparancsnok, főkéitész, a yiilamos erőtelep intézője, az utcai világítás ellenőre, vízügyi tanácsos, az éjjeli őrszolgálat vezetője, a városi gépkocsi garázsok ellenőre és a városház főharan- gozója. Utóbbi minőségében személyesen felelős azért, hogy a városháza harangját naponta ötször megkonditsák. Melegen foglalkoznak az angol lapok Imrédy Béla látogatásával.
