Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-07-14 / 156. szám

XXI. évfolyam 156. uám. Ara 8 fiilép 19*8. juliu. 14. C.üt5rt5k, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelő* szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Melyik a nehezebb? Aki látta az aratást, soha sem tudja elfelejteni, miért ragaszko­dik a magyar ember a földhöz. Sok szó volt már arról, hogy a kétkézi munkás közül melyiknek a legnehezebb a kenyérkeresés: gyári e, vagy pe­dig a mezőgazdaságban való ro­botolás. Akinek kétségei vannak, nézze meg az aratást. Aratni lá­tástól vakuiásig lehet, ahogyan az ősi magyar regula tartja. A ma­gyar föld fölött ballagó nap per­zselő sugarai nem egyszer afrikai hőséggel árasztanak el mindent, amint azt a közelmúlt napokban is tapasztalhattuk, amikor a meleg jóval a harminc fokon felül emel­kedett. Olyan irtóztató meleg ez, amelyben más ember nem tudna egyfolytában 18 órát dolgozni, cssk a szántóvető. A legnagyobb megerőltetést, ki­tartást, szívósságot és lelket kö­veteli az aratás. A magyar föld­műves úgy arat, mintha ősi szer­tartást végezne. Nem tanította a a legénnyé vált fiút senki se arra, hogyan markolja meg a ka­szát ; a marokszedő leány is az anyjától leshette el azt a virág- szál-szerü hajiadozást; de az sem lehetetlen, hogy veleszületett örökaégképen dolgozik: tudja, hogy attól függ magának, család iának jóléte, tudja, hogy abból kell kötelességét teljesítenie az állammal szemben. Mert a ma­gyar ember erre az utóbbira ts gondol mindig. Hiszen ha beszé lünk vele jövedelmei és kiadásai felől, előbb szól az adóról, mint más kiadásairól, fejét vakarva ugyan, de sohasem, vagy csak nagyon is elvétve haragosan. Nem közönséges frázis tehát az, ami vármegyénk közigazgatási bi­zottságában a legutóbb elhang­zott, hogy: a zalai népben meg­van és nem is csökkent az adó­fizetési készség. így van a ma­gyarnál mindenütt. A hajnali szürkület és holdvi­lágod derengés munkában találja a magyar aratót, aki százféle okot talál, amikor csendesebb iramra figyelmeztetik. Egy „beszervezés­re1* előkészített munkáscsoporUól hallottam a következőket, amikor az a bizonyos „pesti úr* elmon­dotta mondókáját: „Már pedig az arató, gyűjtő, szántó embernek hajnalban meg estefelé esik leg­jobban a munka; nappal meg ki merne lustálkodni. Akárhogyan van a dolog, mi egész nap dol­gozni akarunk. A becsületes mun­kást a napkelte már munkában éri.* Erre még a fiatal lázongók is elcsendesedtek, igazat adtak az öregebbnek, a „pesti úr* pedig egy fillér pártadó nélkül utazott viasza a Conti utcába. Kipereg az érett szem a ka­lászból, napkelte előtt nincs olyan meleg, napsiállta után meg job­ban esik az aratás. — Ilyenféle* képen forgatja a magyar araló a szót már időtlen időktől, de köb­ben lesi az eget és kéri az Istent, hogy küldje csak el a meleg, perzselő napsugarat, mert anélkül nem teljes az áldás. Nincs a vi­lágnak még egy népe, amely eny- nyire eggvé vált volna földjével, ennyire beilleszkedett volna a természet rendjébe, mint a ma­gyar. Ez az oka annak, hogy hiába vetődik el bárhova, hiába Róma, juiius 13 Diplomáciai körökben nagy jelentőséget tulaj donitanak Ciano külügyminiszter és a cseh követ tegnapi tárgya­lásának. A megbeszélésen a kö­vet ismertette a nemzetiségi kér­dést. C ano pedig az olasz kor ­mány álláspontját. Imrédy és Ká­nya látogatása miatt valószínűen átvizsgálták az egész dunai kér­dést is. Imrédy miniszterelnök római útja alkalmából nyilatkozatot adott a félhivatalos S efáni irodának. Kijelentette, hogy örömmel tekint római u!ja feíé, amely nem pusz­A törvényhatósági kiagy ülés ma délelőtt vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett havi rendes ülést tartott, amelyen elő­ször a csütörtöki rendkívüli közgyűlés tárgyait készítették eiő. A kormányzó a kabinetiroda utján köszönését mond a várme­gye közönségének a rádiószóza­tával kapcsolatban felterjesztett hódoló feliratra. A kisgyüiés tu­domásul vette a leiratot és tudo­másulvételét javasolja a közgyű­lésnek. Vitéz Imrédy Béla miniszter- elnök leiratban közölte a várme­gyével az új kormány kinevezé­sét. Feliratot javasol a kisgyüiés, amelyben a törvényhatósági bi­zottság üdvözli a kormányt és működéséhez sok sikert kíván. megy különbül a sorsa, mint ide­haza volt, még sincs megnyug­vása. Hivja az a titokzatos hang, amely ott bújkál a pacsirta dalá­ban, a kasza suhanó pengésében és a maiokszedö leány soha nem csüggedő nótájában. Akik szeretnek tudományosan gondolkozni és beszélni, erre mondják ad, hogy: hazaszeretet. Akik viszont magasabb szempont­ból, emelkedettebb érzést keres­nek, csak ezt a szót használhat­ják : Istenszeretet. tán udvariassági látogatás, hanem elmélyíti az olasz—magyar barát­ság kötelékét és megszilérditja a két nemzet együttműködését. London, juiius 13. A Times jelentése szerint Hodzsa ás Nén­iéin megbeszélései az első csaló­dások után a helyi önkormányzat döntő kérdéséhez érkeztek. A nemzetiségi javaslatot valószínűen 21-én terjesztik a Ház elé, A Djiiy Telegraph arról ir, hogy Anglia gazdasági segítséget , akar nyújtani a közép- és keiet- ! európai államoknak. Bizalom'eljes várakozással tekint a vármegye 32 új kormány mű­ködése elé s őt alkotmányos munkájában hazafias buzgalom­mal támogatja. Darányi Ignác dr. ny. minisz­terelnök leiratban tudatja minisz­terelnökségi tisztje alól való föl- mentéset. Javasolják, hogy a köz­gyűlés mondjon köszönetét Da­rányinak működéséért s kérje őt, hogy a haza és a vármegyeiéi dekében eddig kifejtett munkál­kodását továbbra is folytassa. Üdvözlik Keresztes Fischer bel­ügyminisztert és Sztranyavszky földművelési minisztert s köszö­netét mondanak Marschall Ferenc és Széli József ny. miniszterek­nek. A központi választmány újra­alakítása iránt javaslatot terjesz­tenek a közgyűlés elé, Javasolják, hogy a közgyűlés pártoló felirat­tal támogassa Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyéknek az iparosság érdekében, Kecske­mét tvh. városnak a közkórházak államosítása, Tolna megyének a Sió hajózhatóvá tétele ügyében hozott határozatát. A kereskedelmi miniszter be­kötő utak építésére 500 e/er pengőt ad a vármegyének. Kö­szönő föliratot javasol a kisgyü- lés. Javasolják, hogy a „Horthy Miklós Nemzeti Repülőaiap*-ra 1939 tői évenként 1Ü ezer pengőt adjon a vármegye. Brand Sándor dr. alispán a vármegye nyugdijierheinek ren­dezésére javaslatot tervez, ame­lyet kellő rész élezéssel a szep­temberi rendes közgyűlés elé terjeszt. Ennek elkészítésére bi­zottság kiküldését javasolják. A bizottságban helyet foglalnának a közigazgatási bizottság választott tagjai és a vármegyei pénzintéze­tek vezetői. A terv szerint 1939. január 1-től a vármegyének két nyugijalapja lenne, a vármegye terhei enyhülnének, mert a nyug- dijterheknek egy része a követke­ző generációra hárulna. A javas­latot elfogadásra ajánlották. Java­solják, hogy a háztartási alap 1937. évi zárószámadásának ma­radványa terhére 3000 P útikölt­ség erejéig a közgyűlés hitelfede­zetei jelöljön ki. Az alispáni hi­vatalban levő hivatalos helyisé­gek átalakítására, továbbá a tör­vényhatósági választókerületekről alkotott szabályrendelet módo­sítására bizottságok kiküldését javasolják. Bereciky Vilmos mű­száki lanácsosnas munkálkodá­sáért köszönetét javasol a kis- gyülés. Az 1939. évi mezőgazda­sági kiállításon felállítandó zata- megyei népművészeti hajlék meg­építésére 3000 P segélyt javasol­nak. Ezulán áttértek a kisgyüiés tulajdonképeni napi­rendjének tárgyalására, amelyen 212 pont szerepeli, nagyobbára községi ügyek. Zalaegerszegnek több határoza­tát jóváhagyták, a kórházi Rönt­gen és egyéb szolgáltatások di­jára vonatkozó határozatát azon­ban visszaküldik azzal, hogy az ügyben érdeklődjenek a többi dunántúli városoknál. Nagykani­zsának határozatai jóváhagyást nyertek. Ezek között szerepel a Szociális Missziótársulat részére 7000 P megszavazása a székház emeietrehuzási költségeire való hozzájárulás címén. André Bélé mérnököt, aki ut- bizt08i minőségben teljesít szol­gálatot, mérnöki munkák végzé­sére vonja be az államépitészeti hivatal. A kisgyüiés hozzájárul, de úgy, hogy képesítési pótlék helyett külön rendkivüli munka­Az olasz kormány is foglalkozik a cseh kérdéssel. A külpolitika hírei. A kisgyüiés előkészítette a rendkívüli megyegyülós tárgyait és még 200-nál több ügyet tárgyalt le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom