Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-22 / 213. szám

XXI« évfolyam 213. szám. Ara 8 fiilép 1938. ucptembap 22. CsGt5rt5lr. ánrkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, •sécheayi-tér 4. ■ ......... —; Telefonszám 128. ■W HMBUMK— Felelős szerkesztő: Herb oly Ferenc. 1 .r.i im í POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ■aasr«'-^ , í ——i Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A magyar államférfiak Hitler repülőgépén kedden Németországba utaztak és a tárgyalások után este visszaérkeztek Buda­pestre. Hitler és Chamberlain csütörtökön ismét taiálkcznak — A csehek hosz- szas tanácskozások után elfogadták az angol—francia javaslatot. — Hangok Csehország felosztásáról. — Benes menekülni készül. Európa lelkiismerete most megmozdult azoknak érde­kében, akiket a csehek huBz éven át rabszolgaságban tartottak. A lelkiismeretnek fölébredése alap­jaiban rázta meg az', amit a cse­hek eddig nemcsak megdönthe­tetlennek, de érinthetetlennek is tartottak. A páriskörnyéki béke­szerződések voltak ezek az érint- beleden valamik, amelyek felöl most ime kitudódik, hogy gyatra emberi alkotások, amelyek két évtizednek a próbáját sem állották ki. Alapjuk a hazugság volt. Sáros lábba! gázoltak be megalkotóik az igazságba, a tisz­tességbe, nem is lehetett tehát a dolognak más vége, mint az, hogy összedüljön és maga alá temesse azokat, akik örökéletében olyannyira biztak. Még nem tudjuk, hogy az a folyamat, amely Európa tűzfész­kének megszüntetése céljából in­dult meg, mit eredményez, de azzal már mindenki számol, hogy az úgynevezett Csehszlovákia, amelynek úgy külső alakja, mint berendezése iskolapéldája volt annak, hogyan nem lehet, ho­gyan nem szabad államot al­kotni: viharzónába került s ab­ból csak alapos álalakulás utján menekülhet. Belátták azok a ha­talmak is, amelyek valamikor, sőt egészen a legutóbbi időkig is Csehszlovákia torz alakjának fönn­maradásáért harcollak, hogy té­vedés volt Csehországot mai for­májában megalkotni. Elérkezett tehát annak az ideje, hogy ezt a formát megváltoztassák azok, akik azt megadták neki. Nem hihettük, hogy a forma megtartásáért akár Franciaország, akár Angolország csak csak egy fillért, csak egy csepp vért is hajlandó lenne áldozni, hiszen ennek a két hatalmas birodalom­nak közvéleménye a leghatáro zottabban követeli az olyan ren­dezést, amely tiszta helyzetet te­remt, amely tehát csak az igaz­ságnak alapján épülhet föl. A szudéta német kérdéssel tehát egyszerre kell megoldani minden, a csehek gyomrába gyömöszölt nemzetiségnek ügyét úgy, hogy valóságos békeállapot álljon elő. A magyar ügy nyomul itt a leg­határozottabban előtérbe. Nekünk is teljes igazságot kell most szol­gáltatni. Ha mi nem kapunk igaz­ságot, a béke és nyugalom nem áll helyre. Nem bizony 1 Nekünk sok követelni valónk van azoktól a hatalmaktól, amelyek széidaraboltak bennünket, s meg- csonkitottságunkban hallatott jaj­kiáltásainkat sem akarták meg­hallani. Most mindenkinek, tehát nekünk, magyaroknak is igazsá­got kell szolgáltatni. Amit a ma­gyar vitézség szerzett, amiért egy czeréven át magyar vér folyt, amit a magyar kultúra emelt ki Azokkal a kishitű híresztelések­kel szemben, amelyek arról szól­tak, hogy a cseh kérdés „rende* zésénél“ a magyar ügyek háttérbe szorulnak, kedden olyan esemény történt, ami valóban a szenzáció erejével hatott az egész politikai világban. Hitler vezér és kancellár kívánságára Imrédy Báia minisz­terelnök, Kánya Kálmán külügy­miniszter, Keresztes Fischer La­jos altábornagy, a vezérkar fő­nöke és Pataky Tibor miniszter- elnökségi államtitkár kíséretében kedden reggel 8 órakor repülő­gépen Obersalzbsrgbe utazott a cseh kérdés megtárgyalása vá gett. Hitler eiktt'dötte Budapestre D. 2600 Immelmann II. jelzésű bárom motoros gépét, amelyet ő szokott használni repülő utjain. A magyar államférfiak délelőtt 11 óra előtt érkeztek meg a Freilassing közelében levő Einring repülőtérre, 11 órára pedig az obersalzbergi kastélyba, ahoi Hitler vezér és kancellár ebéden iáita őket ven­dégül. A vezér és kancellár a német problémákat tárta föl, a magyar miniszterelnök pedig be­hatóan ismertette az egész ma­gyar népnek a csehországi elnyo­mott néptársai önrendelkezési a vadságból, ahol a magyar tör­ténelem gyújtott világosságot, ahol Árpád kardja és Szent Ist­ván keresztje vágott utat a pol- gáriasodásnak és műveltségnek, annak a földnek vissza kell kap* jogsi iránti rendíthetetlen követe­léseit. A megbeszélései után a ma­gyar államférfiak ugyanazon a repülőgépen azonnal visszautaz­tak Budapestre és délután 6 óra 25 perckor érkeztek meg a buda­örsi repülőtérre, ahol nagy ünne­pélyességgel fogadták őket. Tas- nády Nagy András üdvözlő be­szédére Imrédy miniszterelnök válaszolt. A többek között kije­lentette hGgy a megbeszélések kizáróan a cseh kérdés körül fo­rogtak. A magyar kormány ismeri köte­lességé?, amely abban áll, hogy az önrendelkezési jog követelésé! minden rendelkezésre álló esz­közzel támogassa és segitse, hogy azt diadalra juttassa. Ezek­ben a történelmi jelentőséggel terhes órákban és napokban a nemzet minden fia csak egy kö­telességet ismerhet és ez: az egység és fegyelem. Az európia sajtó a talál­kozásról és a cseh állam összeomlásáról. Párig, szeptember 21. A lapok behatóan foglalkoznak a Hitler— Imrédy találkozással és megálla­csolódnia Magyarországhoz. Az alkalom erre most elérkezett. A magyar kormánynak és társada­lomnak nem lehet most más fel­adata, más kötelessége, mint ezt a kedvező alkalmat megra­pitják, hogy a magyar kormány- elnök a cseh területen élő ma­gyarság sorsáról tanácskozóit Hitlerrel. Nem titkolják, hogy a cseh állam élet-halál harcot foly­tat s elöbb-utóbb összeomlik. Berlin, szeptember 11. A Bör- senzenitung közlése szerint a német nép rokonszenvvel kíséri Magyarországnak és Lengyelor­szágnak lépését, amely arra irányul, hogy az igényeiket ki­elégítsék. Csodálatos, hogy a csehek állandóan Szent Vencel koronájáról beszélnek, de ugyan­akkor Szent István országáról megfeledkeznek. A magyarok éle­tét az utóbbi időben nagyon megnehezítették és igy érthető, hogy visszakivánkoznak az anya­országhoz. Sir Robert Gower több angol lapban cikket irt, amelyben kije­lenti, hogy semmi szánalmat nem érez a csehek iránt. A cse- hekdemokratikus államnak mond­ják magukat, de ugyanakkor el­nyomják és zsarnokoskodnak a kisebbségek feiett. Érthető, hogy a nemzetiségek követelik szabad­ságukat és addig nem is lesz béke, amíg a háború utáni szer­ződéseket felül nem vizsgálják. Budapest, szeptember 21. Pros­gadni és a győzelmet kicsikarni. Számítunk is arra, hogy a most megindult tisztulási folyamat meg­hozza a magyar feltámadást, amelyben rendületlenül hittünk és hiszünk is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom