Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-21 / 212. szám

2. Zalákegyeí Újság 1938. szepte»ber 21 szágra. A megszállott területi tő- keierebesi és gáUzécsi járásokból az éjszaka 32 menekült érkezett Sátoraljaújhelyre. Elmondották, hogy sokan menekülnek Berrg szászról és Ungvárról. Az utóbbi helyen 20 magyart letartóztattak. A vasú ak tele vannak katona- vonatokkal, amelyek Kassa felé haladnak. Sátoraljaújhely közelé­ben három siudéia német katona is áfszököti. Elmondották, hogy * németeket mind cseh területre viszik. A csehek a magyarokat is brutálisan bántalmazzák. A Fel­vidéken sok a szovjet tiszt, akik kegyetlenül bánnak a nemzetiségi katonákkal. A ha­tárokat drótsöványekkel zárják el. Hidasnémetinél és Bánrévénél erősen megcsappant a forgalom. Egy-kél utas érkezik Csehország­ból. Elmondották, hogy a ma­gyarok üldöztetése változatlanul tart. Rimaszombion egy magyar katona meg akart szökni. A cse­hek elfogtak, katonai ásókkal összeverték, majd kivégezték. Oroszvárra sok menekült érkezeit, főleg pozsonyi nők és gyerme­kek. Elbeszélésük szerint a vá­rosban kommunisták garázdál­kodnak és a magyar, valamint a német lakosság adandó rettegés­ben él. A polgári lakosság nagy része elhagyja Pozsonyt. Eddig 2 ezer nő és gyermek költözött ki a városból. Csomagol az or­szágos hivatal ?k, hogy beljebb költözzék. A felvidéken az 1912- es, 13 as és 14-es korosztályok bevonulása folyik. A csendőrök éjszaka, ágyukból viszik eí a katonaköteiesekef. Drégelypalán- kon egy tói katonát agyonlőttek a cseh csendőröa. A magyar kívánságokat is teljesitik. Loudon, szeptember 20. Az an­gol lopok behatóan foglalkoznak a cseh kérdés megoldásával. A Times megállapítja, hogy válto­zásnak kell jönnie, de nem há­ború utján. A cseh kormány re­mélhetően belátja, hogy nagyobb lesz a nyeresége, mint a veszte­sége. A Daily Express szerint a cseh államot az európai nagyha­talmak alkották meg és most há­rom közül kellő Csehország fel- darabolását kívánja. Angliát nem terheli felelősség a cseh állam szerencsétlen végéért, mert sóba nem adott biztosítékot Csehor- szágnak. A Diily Mail szerint ma már általánosan elismerik, hogy tévedés voií Csehországot mai formájában megalkotni. A munkáspárti Diily Herald ct^k azt hibáztatja, hogy a változás nem a népszövetségi alapokmány 19. szakasza alapján történik. A liberális News Chorincleban Bartlett megállapítja, hogy az angol francia terv szerint a cseh államnak azt.a területét, amelynek többsége szudéta német, Német­országnak adják. A többségnek csak kevéssel kell meghaladni az 50 százalékos arányszimot. Való­színűen ugyanezt az elvet alkal­mazzák a magyar és len­gyel területekre. Csehország fennmaradó részének területét Anglia, Franciaország, Olaszország és szomszédai ga­rantálnák. Egyebekben az angol sajtó a baloldali sajtó kivételével nagyon hűvösen szemléli Csehország ver­gődését. A Daily Mail szerint a cseh kormány már csak arra tö­rekszik, hogy megakadályozza a belső zavargásokat, főleg a forra­dalom kitörését. A News Chro­nicle lehetségesnek tartja, hogy a cseh nép felháborodása elsöpri a Hodzsa-kormányt. A cseh köz­vélemény erősen angol- és fran­ciaellenes a fejlemények miatt. Párisi vélemények. Páris, szeptember 20. A francia sajtó nagy figyelmet szentel a magyar és lengyel kérdésnek. Megállapítják a lapok, hogy a szudéta területek átadása még nem jelenti a teljes rendezést. Mussolini is követelte a magyar és lengyel igények kielégítését, s ez az állásfoglalás döntően be­folyásolja az eseményeket. A Jour szerint nem lehet arra számítani, hogy Magyarország Is Lengyelország garantálják az új cseh határokat, ha a magyar és lengyel igé­nyeket nem elégítik ki. Utal a lap Magyarország és Len­gyelország erélyes fellépésére. A Journal szerint Mussolini a ma gyár és lengye! kérdésben £ nem fog engedni. Általános a véle­mény, hogy a londoni megegye­zést kiterjesztik a magyarokra és lengyelekre is. A Matin is így ir. Felemlítik a lapok, hogy 1920- ban Milíerand francia miniszter- elnök kísérőlevele már megígérte a magyar igények kielégítését, s ezt az Ígéretet teljesíteni kell. Róma, szeptember 20. A Stam- pa hangsúlyozza, hogy az új területi rendezésnél a magyar és lengyel igények kielégítését nem lehel mellőzni. Egy angol hölgy a zalalövői nyaralásról Mrs. Frances Robinson angol hölgy, aki már két év óta él Budapesten, a Vendágfor£sími Újság szerkesztőségétől kért ta­nácsot, hova menjen nyári pi­henőre, ahol semmi sem emlé kelteti városi éleire, ahol a ro­hanó fővárosi étet fáradalmait a legteljesebb nyugalomban pi­henheti ki. Pénz nem számit, fontos a nyugalom. A szerkesz­tőség azt a tanácsot ad;a neki, maradjon Magyarországon, men­jen valahová a vidékre. Találomra kiválasztott egy zalai kastélyt és j elutazott. Zslaíövőrö! irta az 1 i. ■ alábbi sorokat az említett lap szerkesztőségéhez: „*.. Köszönöm Önöknek a jó nyaralási tanácsot. Itt valóban pihenés és nyugalom van. Sem rádió, sem tanítványok, sem autók, sem kapupénz... Tehenek, disznók, petróleumlámpa, vadvirá­gok ... libacsapaíok a kukorica között... Szebbet nem tudok el­képzelni. Minden csodálatos \u Ezekhez a sorokhoz nem kell bővebb magyarázat. Különösen azok részére nem, akik magyar Séiükre mindig csak külföldi pi­henő után vágynak. llóres szurkálás korcsmában. Taiiándörögdön vasárnap bú­csú volt éa azon a környékbeli falvakból tömegesen veitek részt. A korcsmák is tele voltak muls- tozókkal és a fiatatság jókedvű nótázása közben érkeztek Gulyás Vince vendéglőjébe Szabó Ernő és Sümegi Lajos ottani gazda- legények, akik már meglehetősen ittasak voltak. A két fiatalember erővel belekötött az egyik társa­ságba és a szóváltás végre; tett­leges összecsapássá fajult. Ekkor érkezeit oda Szőke János 26 éves földműves legény, aki segíteni akart barátjának, azonban pórul járt, mert Siabó Ernő előkapta kézét és azt teljes erővel Szőke János mellébe döfte. A szúrás szíven érte a szerencsétlen fiatal­embert és azonnal elborította a vér. Nagy vérveszteséggel szállí­tották a tapolcai kórházba, ahol nyomban megoperálták. Állapota súlyos és életveszélyes. A szűr- kálók ellen a hatóság szigorú vizsgálatot indított. * J • A kamarai intézők Jelentése a zalai mező- gazdasági helyzetről. A balatonfüredi, sümegi és | tapolcai járásban: A szárazabbra fordult időjárás végre lehetővé tette a mezőgaz­dasági munkák erősebb ütemben való folytatását. A vetés alá való szántások vannak folyamatban, egyes helyeken a rozsot már vetik. A burgonya szedése vége felé közeledik, az eredmény elég gyenge1, a gumók aprók. A sarju kaszálását igen sok ■ helyen már végzik, mert eddig az eső miatt a munka nem volt folytatható. Általában az a ta­pasztalat, hogy a most kaszált sarjuk nagyobb tömeget adnak, mint a két három héttel ezelőtt kaszába!?, tehát az utóbbi esőzé­sek alatt sokat fejlődtek a rétek, kérdés azonban, hogy rendesen felszántható lesz e a termés. A tengeri sokat javult, azon­ban különösen ;á 8 sorts ten­geri mér erősen éretlen, így való­színűen a tengeri után vetett bú­zák késő* kerülnek a földbe. Gabonaárak: Búza 18 50—19, rozs 15, zab 16, árpa 16*50—17, burgonya 6—7, ótengeri 19.50, csövestengeri 7—9 P. A nagykanizsai és letenyei já­rásban az augusztusi csapadék 15 mm v©F, míg szeptemberben eddig 38 mm esett. A rendkívüli mennyiségű esők a mezőgazda­ságra igen hátrányos kihalással volta*. A búza kinála'a megcsappant az őszi munkák megindulása miatt, továbbá azért, mert a Fu- tura raktárai megteltek. Ennek ellenére a Fu ura az eladásra ke­rülő mennyiségeset felveszi, va- gómé el arura külföldi rendelke­zés! ad az uradslmskna k, mert a nagykanizsai raktárakban első­sorban kisgazdatéieiek tárolására biztosítónak helyet. As utóbbi na­pok rendkívüli nedves idöjárlfa a búzák minőségét nagyon le- ronioita. Príma búzát már csak a számon aratott, betakarított és csépelt mennyiségek között lehet találni, ami aránylag kevés van, mert sok a dohos, ázott. Rozsból exportunk nincsen, forgsiom mégis van, mert takar­mányra keresik. Ára nyomott, 14*20—14*30 pengő métermá- zsánkint. A tengeri 18*70—18*80 pen­gőért adható el Nagykanizsán. Áz ótsDgeri készletek kifogytak, az ideire a kötések még csak most kezdődtek meg. A tengeri- behozatal Nagykanizsn vidékére semmilyen tekintetben nem volt kihatással. Decemberre, januárra már történtek 12*80—13 50 pen­gőért métermázsánkint Nagykani­zsán á> vételre — kötések. A ter­més kilátás elég jó ugyan, azon­ban nagyon nehezen érik a me­leg hiánya miatt. Előreláthatólag a tengerik az idén késve érnek be, ezért a hízók beállítása is késik. A csöves tengerinek a piacon való megjelenése után a nagy- kanizsai Furura azonnal ad szá­rított morzsolt tengerit — 13— 14 szásciék víztartalommal. En­nek ára a nagykanizsai csöves tengeri árához viszonyul. A mé- termázsánkinti szárítási költség 1 *20 P. A beszállítóit nyers ten­gerinek 60 százalékát kapja visz- sza a gazda. Szántott tengerit psdig 15—16 pengőért lehet vá- sátolni a piac kezdetétől. A zab szükségletet még min­dig vásárolja a Katonaság. A for­galom meglehetősen élénk 15 — pengős ár mellett. Az árpák minősége igen jó. A fajsulya az idei árpáknak 68—71 kg. Ezért a gazdák inkább sör- árpának szeretnék értékesíteni, de a gyárak nem vásárolják, mert a sörgyári szükséglet még a múlt évi árpa készletekből van. Ára Nagykanizsán 16*— pengő raé- termázsánkint. A lóhere és lpcerna közepes termést igér. A lóhere 120*—, a lucerna 180 — P-ért értékesít­hető. Az őszi vetések már több he­lyen megkezdődtek. Igen sok gasdagág a rozsot már elvetette. Hflv&s időben a „De­nevér11 étterme ét kert- helyisége intim éa ba­rátságos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom