Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-20 / 211. szám

X». évfolyam fii. mmäm. Ára 8 fillér 1938. szeptember 20. Kedd. Szerkesztőség és Siftckceyi-tér 4. BBaHBgMUMBMHBHffl ki adékiva A: Zalaegerszeg, — - Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herb oly Perenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 9 Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. ■Biiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiriiiniiiii iiiiim Benes a szovjettel fenyegette meg Londont, ha a csehek ellen határoz» Mussolini a magyar és német kö­vetelések mellett. — Pár is és London a közös politika mellett döntöttek. — Tovább folyik a fel­vidéki magyarok üldözése. — Száz­ezer szudéta német a szabad- csapatokban. Trieszt, szeptember 19. A cseh kérdésben a vasárnap legnagyobb eseménye Mussolini beszéde volt, amelyben félreérthetetlenül leszö­gezte az olasz álláspontot. Két­százezer olasz hallgatta a beszé­det, amelyben Mussolini mindé- nekelötr Trieszt olasz voltáról szólt. Azután kiemelte, hogy az olasz nemzetet szoros barátság fűzi Németországhoz, Magyaror­szághoz, Lengyelországhoz és a cseh állam nemzetiségeihez. Ab­ban a kérdésben, amely Európát most felkavarja, csak egy megol­dás lehet: népszavazás minden nemzetiség számára, amely ezt kívánja és amelyet arra kénysze- ritettek, hogy abban az államban éljen, amely a nagy Csehszlová­kia lett volna, s amely most ki­mutatta, hogy szervi hibában szenved. Gyorsan kell cselekedni, ha el akarjuk kerülni a bonyo­dalmakat, 8 ezt érezte az angol miniszterelnök is, amikor Hitler­hez utazott. Kívánjuk, hogy az utolsó óróban sikerüljön megta­lálni a békés megoldást. Ha ez nen volna lehetséges, akkor azt kívánjuk, hogy az esetleges vi­szályt szigeteljék el. Ha pedig ez nem igy történnék és Prága mel­let! és Prága ellen egyetemes viszály törne kf, akkor tudja meg mindenki, hogy Olaszország már döntött, hogy ebben az esetben hova áll. A Duce ezután a zsidókérdésről fejtette ki az olasz kormány is­meretes álláspontját. Daladier Londonban. London, szeptember 19. Dala­dier francia miniszterelnök és Bonnet francia külügyminiszter vasárnap délelőtt Londonba ér­keztek és rövid pihenő után meg­kezdték tanácskozásukat az angol államférfiakkal. A megbeszélések ebédidő megszakítással késő es­tig tsríotfatr. Az esti órákig sem­miféle közleményt nem edtak ki a megbeszélésektől és a részt­vevők szigorúan titokban tartot­ták a tárgyalás anyagát, amely a brechtesgadeni találkozóra és ál­talában a c?eh kérdésre vonat­kozott. A hét folyamán lesz a második Hitler—Chamberlain ta­lálkozó Godesbirgben, s valószí­nűen ezen résztvesz Daladier francia mininiszterelnök és Ciano olasz külügyminiszter is. A lon­doni tanácskozások idején a kommunisták tüntetést rendeztek Csehország mellett. Az angol lapokban és a köz véleményben továbbra is a nép­szavazás gondolata áll előtérben. Azt hiszik, hogy Hitler béketerve is ezt a megoldást tartalmazza. A párisi lapok ugyancsak a nép­szavazás tervét tárgyalják. A francia jobboldali sajtó Csehország felbomlásáról ir. Egyes lapok sürgetik, hogy Magyarország és Lengyelország javára is hajtsanak végre területi revíziót. A francia közvélemény megállapíthatóan há- borudienes és nem hajlandó vért ontani a csehekén. A warsói lapok ugyancsak a népszavazást követelik az összes nemzetiségek számára. Feltétele­zik azonban, hogy ebbe Cseh­ország nem egyezik bele és ak­kor elkerülhetetlen a háború. Megegyeztek a franciák és az angolok. London, szeptember 19. A fran­cia és angol miniszterek tanács­kozása éjfélkor fejeződött be, s utána a következő közleményt adták ki: —■ A két ország nemzetközi helyzetének letárgyalása után az angol és francia miniszterek meg­egyeztek abban, hogy a cseh kérdés békés megoldása érdeké­ben milyen politikát folytatnak. Remélik, hogy később lehetséges lesz az általános európai tisztulás kérdéseit is megvizsgálni. . Daladier ezeket jelentette ki: Nagyon sajnálom, hogy csak ke­veset mondhatok. Nem beszélhe­tek, mert köt Chamberlain mi­niszterelnök urnák adott becsület­szavam. A francia miniszterek ma visz- sxa'tértek Párisba. A két főváros­ban még ma rendkívüli minisz­tertanácson vitatják meg a lon­doni megbeszélések anyagát, amelyről semmi sem szivárgott ki. Valószínűen addig nem is tájékoztatják a javaslatokról a közvéleményt, amig Chamberlain ismét nem találkozik Hitlerrel. A Press Association igen fon­tosnak tartja a közvéleménynek azt a kitételét, hogy az államfér­fiak megegyeztek a követendő politikában, mert ebből az eny­hülésre lehet következtetni. Olyan megoldásra gondolnak, amely bé­késen oldja meg a válságot. Ha ez sikerül, akkor a további lépés az lesz, hogy Németországot, Olaszországot és esetleg a szov­jetet is bekapcsolják az általános kérdések letárgyalásába. Hodzsa a népszavazás ellen. Prága, szeptember 19. Hodzsa miniszterelnök vasárnap rádió- szózatot intézett az állam lakos­ságához, Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások már a legjobb utón haladtak, amikor a szudéta né­metek között zendülés tört ki. A statáriumot ezért kellett elrendelni, s ez eredményes is volt, meri megakadályozta a legrosszabbat. Hodzsa ezután azt fejtegette, hogy a tótok és rutének többsége a mai állapot fenntartásának hive, sőt azt a nevetséges állítást is megkockáztatta, hogy a szudéta németek többsége nem Henlein, hanem a cseh kormány mögött áll és a nemzetiségi békét óhajtja. Hangsúlyozottan kijelentette Ho­dzsa, hogy a népszavazás elfo­gadhatatlan. Negyvenezer főnyi szabadcsapat. Hodzsának békét hangoztató beszédét élénken cáfolják az ese­mények. A kormány vasárnap az egész állam területére háromhó­napi kivételes állapotot rendelt el. Ez azt jelenti, hogy egész Cseh­országban megszűnt a személyes szabadság, a magánlak sérthetet­lensége, a sajtószabadság, a gyü­lekezési szabadság, az egyesülési szabadság és levéltitok sérthetet­lensége. A telefonbeszélgetéseket ellenőrzik. A csehek mindeddig az általá­nos mozgósításra vonatkozó híre­ket cáfolják, de a tények ennek ellentmondanak, mert 51 éves korig egyetlen férfit nem enged­nek külföldre utazni. Az 51 éven aluli utasakat a határról vissza­fordítják. A katonai felvonulás mind nagyobb arányokat Olt és lehetséges, hogy a hét végére már 24 korosztály lesz fegyver­ben. A német határon a felvonu­lás nagyrészt befejeződött. Á cseh hadsereg teljes háborús ké­szenlétben van a német határon. Hodzsa kermányhű német több­ségről beszél. Ennek cáfolata, hogy Henlein elrendelte a szu­déta német szabadcsapatok fel­állítását és máris 40.000 ember je­lentkezett a szudéta né­met lakosság megvédésére a cseh terrorral szemben. A sza­badcsapat egyik csoportja vasár­nap Aschnál megrohanta a cseh határőrséget és gépfegyverrel, kézigránáttal támadta meg. Több cseh megsebesült. Henlein ellen állítólag még mindig nem adtak ki letartózta- tási paracsot, mert a francia és angol követek étről lebeszélték a cseh kormányt. Utaltak arra, hogy Henlein letartóztatása végkép el- mérgesitené a helyzetet. A szu­déta németek továbbra is nagy tömegekben menekülnek német területre nemcsak a bántalmazá­sok miatt, de a férfiak főleg azért, hogy katonának be ne hív­hassák őket. A menekültek számi vasárnap este 37 ezer volt. Prágában nagy a nyugtalanság. Az angol alattvalók egymásután hagyják el a várost. Hir szerint elutazott Runciman lord felesége is. A fővárosban a szovjet be­folyása mind erősebben érvénye­sül. A csehek felfegyvérzik a vö­rösöket és a börtönökből a rabo­kat is a németekre szabadít­ják rá. Egerben a cseh laktanyában agyonlőttek egy szudéta német katonát. A gyakorlatozó cseh tü­zérség két gránátot lőtt a német­lakta városrészekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom