Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-13 / 205. szám
2 késén mulatta ki, milyen fejlett gazdasági érzéke volt kezdettől fogva a magyar fajnak, s meny nyíre virágzó ipart és kereskedelmet teremtett az elmúlt századokban. A magyarság a 18. században beliő és külső okok kényszeréből mondott búcsút a pultnak. A kiegyezést kővetően azután a magyarság a liberális révületben öntudatlanul hordta pénzét idegen pultok mellé. Ezekből az idegen pultokból alakult ki nálunk az a pénzvilág és sajtó, amely 1918-ban a szomorú eredményű politikai szerephez jutott. így alakult ki az a balhiedelem, hogy mert a másik oldalon nagy hegyek vannak, tehát ott nagy a kereskedelmi érzék, a mi oldalunkon pedig semmi kereskedelmi érzék nincs, mert itt kis hegyek vannak. Hordja csak a magyarság egy másik hetven éven át az árván maradt pultokhoz pénzét és ismerje meg a magyar gardasági élet támogatásának kötelességét, mindjárt megváltozik a helyzet. A magyar államhatalom pedig tegye jóvá mulasztásait, amelyeket a szabadverseny idején elkövetett. De a magyar kereskedelem is állítsa be uiját a tisztesség, a megbízhatóság és az előzékenység jegyében és rendezkedjék be arra is, khogy akár lemondás árán szolgálja az egykor elárvult púitokat. A Baross Szövetség élő tiltakozás a téveszme ellen, hogy a magyarnak nem való a kereskedelem. A Baross Szövetség mindenütt megkezdi a második magvetést Széchenyi igéiből és meghirdeti a belső revíziót olyan módon, hogy a politika, az irodalom, a sajtó, a kereskedelem és az ipar terén msgysr Magyar- országot akar. ügy vegyük mi, hogy a Baross zászló alatt új magyar argonauták jöttek, akik a magyar lelkiséghez a gazdasági élei magyar vérkeringésének aranygyapjuját is meg akarják szerezni. A tisztikar beiktatása. Németh József ügyvezető elnök a helyi fiók megalakulásának történetét ismertette, majd Ilovszky János országos elnök mondott beszédet, összefoglalta az elhangzott felszólalásokat és hangsúlyozta, hogy a magyar jövő, a magyar gyermekek, a magyar apák és magyar anyák érdekében a magyar szellemnek kell érvé nyesüinie. Beszéde végén beik- • tat a Czobor Mátyás elnököt és Németh József ügyvezető elnököt és letétette a fogadalmat a megjelent Baross-tagokkal, hogy csak a magyar ipart és ksieskede'msi karolják fel. Cxobor Mátyás lendületes be szédben köszönte meg a beiktatást, végül vitéz Tamásy István dr. polgármester köszönte meg az előkelő vendégeknek, hogy Zalaegerszegen megerősítették a Ba ross gondolatot. A diszgyülás a Himnusszal fejeződött be. Délben a pályaudvari Eszéki- étterem kerlhelyiségében volt 120 terítékes dlsaebéd, amelyen vitéz Teleki Béla gróf a kormányzót köszöntőbe fel. Rövid bestédet mosdott József Ferenc főherceg és Czobor Mátyás. A megjelentek hangulatát emeite Eszéki Kálmán kiíünő konyhája és figyelmessége. A főherceg külön is gratulált Eszéki Kálmánnak. Göcseji kirándulás. Délután a főherceg és a többi * Zalatnegyei Újság 1938. szeptember 13 »CTaWK—IIM előkelőségek tiz autón kirándultak Göcsejbe. A kandikói kilátónál a kustánszegiek Gyöngyös- bokrétája mutatott be pompás táncokat, énekeket és játékot. A főherceg tetszését a bokréta és a gyönyörű kilátás egyaránt megnyerte. Pajzsszegen az iskolások szerepeltek eredeti göcseji énekekkel éa pompái mondókákkal, amelyeket a főherceg és társasága élénk derültséggel fogadott. Turcsányi Sipos József plébános ezután az iskolakápolnát mutatta meg és szólt a templomépitési mozgalomról. Az országos elnök megígérte, hogy a szövetség zászlót ajándékoz az új templomnak. Nován nagy és lelkes tömeg élén Farkas Sándor esperes fo gadta a főherceget és érdekes magyarázat kíséretében megmutatta a hires Dorffmeister freskókat, amelyek igen mély hatást keltettek. Nagylengyelben Strausz Flórián prelátus a zárdában ve- zett körül a főherceget. Geilén házán a befejezés előtt álló hatalmas templomot mutatta meg Fazekas Jenő plébános, azulán a főherceg göcseji házat és berendezést nézett meg nagy érdeklődéssel. Az előkelő vendéget mindenütt virágokkal és ünnepléssel fogadták. Este Pehm József pápai pre- látus adott vacsorát a főherceg tiszteletére. Az estebéden a budapesti vendégek és a helyi előkelőségek vettek részt, amikor Pehm József prelá’u? üdvözölte a főhercegei, aki meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Vacsora alatt az iparos dalárda adóit szép szerenádot Bálint Béla vezeésévei. Tóth Gyula lendületes beszéddel köszöntötte a főherceget, aki az erkélyről megkapó beszéddel válaszolt. Emlékeztetett arra, hogy épen 48 éve itt járt Baross Gábor, hogy ellenőrizze a vasúd pályaépítést. Most is pályalerakás történik, azé az úté, amely a keresztény magyar iparosok és kereskedők boldogulásához vezet. A közönség melegen ünnepelte a főherceget. Ma reggel a vendégek nagyobb délzalai körútra indultak. Benes megint meg akarja téveszteni a világét. Berlin, szeptember 12. A német saj ó nem iuiajdonit küiönö- nösebb jelentőségei Banes elnök szombati rádióbeszédének. A legtöbb lap csak néhány borban kösli a bestéd rövid kivonatát. A Deutsche Allgemeine Zeitung szembeállítja Benes beszédéi Gering vezértábornagy beszédével. A lap megállapítja, hogy a vezér- tábornagy, néhol erős kifejezéseket használva, az igazságot mondta. Nem lett volna őszinte dolog, mondja a lap, enyhébb hangon beszélve, megtéveszteni a világot a való helyzet felől. Benes azonban ezt teszi. Erén az utón könnyen elnyerheti a világsajtó egy részének olcsó elismerését, de nem járul hozzá a komoly kérdés megoldásához. Csehország lakóinak nagy részére — Írja a lap — kese;ü gúnyként hat, hogy az elnök huszéyes elnyomatás után toborzó beszédet mond egy olyan „haza* mellett, amely egyszerre mindenki számára a iegcsábilőbb életei helyezi kilátásba. Keserű gúnyként kell hatnia Csehország lakóira, hogy az államelnök felszólítja őket, hogy minden külső veszéllyel szemben minden eszközzel és semmilyen áldozattól vissza nem riadva védelmezzék meg ezt a „hazájukat“. Mert ennek az országiak különböző népcsoportjai eddig még nem tapasztalták, hogy Csehország a hazájuk. Ki hiheíné ei az elnöknek, aki rendszere múltját olyan rózsás színben látja, hogy most őszintén és gyökeresen szakítani kíván ezzel a múlttal ? Benes elnök erősen félreismeri a jósán ítélőképességét azoknak, akik résztvesznek a mosdani tárgyalásokon. a múlt hó folyamán a zalaegerszegi fogházban 40 férfi, 12 nő, a nagykanizsaiban 41 férfi, 9 nő volt letartóztatásban. Az árvaszék ügymenetét Sze- liánszky Nándor elnök ismertette. A közegészségügyi állapotok Kontra László dr. m. kir. tisztifőorvos jelentése alapján augusztusban kedvezőtlenebbek voltak a tífusz és vérhas nagyobbarányú fellépése miatt. A tifusz Sümeg- prágán járványosán lépett föl, amiért a községet le kellett zárni. Gyömörey Sándor ismertette a község helyzetét és kérte a főispán segítségét, hogy a község vízvezetéket kaphasson. A főispán, alispán és főorvos szóltak a kérdéshez s felszólalásuk lényege az volt, hogy a község kérelmezze a vízellátás megjavítását. Várkony Rezső min. tanácsos, pénzügyigazgató jelentette, hogy az esedékessé vált adóhátralék 4.403.663 P, ami 93‘21 százaléknak felel meg. A védett birtoko sok hátraléka 139 százalék. Az adózás a száj és körömfájás miatt gyengébb, a fizetési készség azonban szépen halad előre. Gyömörey Sándor felszólalására megjegyezte a pénzügyigazgató, hogy a csapással sújtottakkal szemben a legméltányosabban jár el. Nemesnépen 1065, Zalaegerszegen 17.311 49 P behajthatatlan^ követelést Írtak le. Medve István dr. kir. tanfelügyelő jelentése szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter szeptember 1 -ével nyugdíjazta Svatkó Géza oltáréi, Csergő Szilveszter muraszemenyei, Szalay Islván és Szalay Istvánná bókaházai r. k. tanítókat; áthelyezte Borvári Fe • renc áll. s. tanítót Petrikeresztur- ról Budafokra, Borköles Béla áll. tanitót Nagykanizsáról Szolnokra, átosztotta Bak László áll. s. tanító, volt Nagylók-felsőkörtvélyesi községi kisegítő tanitót a bagladi áll. iskolához. A főigazgató Go- nárj Gergely zalalövői áll. iskolai megbízott igazgatót az igazgatói teendők ellátásával véglegesen megbízta. Ezután tudomásulvették még a gazdasági felügyelő jelentését, amit Szűcs Andor tb. főjegyző olvasott föl, végül vitéz Botos Gábor műszaki tanácsos az ut- ügyekről tett jelentést. A közigazgatási bizottság Vármegyénk közigazgatási bizottsága ma délelőtt vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett tartotta havi rendes ülését. Az eseményjeleniést Szűcs Andor dr. tb. főjegyző terjesztette elő. A közbiztonsági állapotok augusztusban kielégítők voltak. A zalaegerszegi fi rendőrség 33, a nagykanizsai 121 esetben teljesített nyomozó szolgálatot és kiderített 28, illetően 106 esetet. Tűz volt 23 esetben; a tűz oka 7 esetben gyújtogatás, 2 esetben gondatlanság, 10 esetben villám* csapás, 2 esetben gyermekek jár téka, 1 esetben kéménytüz. Az okozott kár 31.011 P, amiből biztosítás révén 20.535 P térül meg. Tremkó Ferenc dr. főállatorvos jelentése szerint 226 községben van száj- és körömfájás, ami azonban néhány község kivételével enyhe lefolyású. A hónap folyamán több községet feloldanak a zár alól. Ismertették a földművelési miniszter válaszát a bizottság egy föliratára s ebben közli, hogy a biborhere termelői árat 52—53 P ben állapította meg. Farkas Tibor dr. ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a biborhere értékesi tése terén addig nemtörődömség uralkodott. Kívánja, hogy a jövőben megfelelően tájékoztassák a termelőket és a tárgyalásokon történt megállapodásokat közöljék velük. Ezután Still Ernő dr. kir. ügyészségi elnök jelentette, hogy A külpolitika hírei. Paris, szeptember 12. Bonnet külügyminiszter több követtel'meg- beszélést tartott. Arra tekintettel, hogy Litvinov nem nézi jó szem mel, hogy Anglia és Francia- ország nyomást akarnak gyakorolni Prágára, hogy engedményeket tegyen a szudétanémeteknek, Párisban azt látják, hogy Moszkva el akarja gáncsolni a békét. London, szeptember 12. Run- ciman lord ma fogadta a szu- déta németek küldöttségét, amely kijelentette, hogy teljes önkormányzatot követelnek. Runciman azt válaszolta, hogy tanulmányozza az átadott jelentést s hangoztatta, hogy a békés megoldás hive. Megéljenezték. Hitler mai beszédét nagy érdeklődéssel várják. Ettől függ a háború és béke sorsa. Páris, szeptember 12. Több lap helyesli a Times által fölvetett eszmét, a szudétanémet vidéknek átcsatolását Németországhoz, mert
