Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-13 / 205. szám
Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc XXI. évfolyam 205. aaétn. wawasaaMBea 1911. szeptember 13. Kedd. Xnrkesztőség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, (Hóchcnyi-tér 4. =Telefonszára 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A keresztény tömegek leikes együttérzése mellett bontotta ki zászlaját Zalaegerszegen a Baross Szövetség. József Ferenc főherceg a magyar élet nagy kérdéseiről. — Körút Göcsejben. A keresztény iparosok és kereskedők Baross Szövetsége vasárnap felemelően szép zássió- bonió diszgyfilést tariot! Zalaegerszegen. Ez a disrgyfilés megmutatta, hogy a gazdasági életnek magyar kezekbe való átállítása ma már nemcsak a közvetlenül érdekelt keresztény iparos és kereskedő rétegnek hő vágya, de az egész társadalomnak követelése. A feledhetetlen ünnep külsőségei, a felvonult tömegek lelkesedése mind azt mutálják, hogy a magyar nép elszánt akarattal indult ei az új úton és nem óhajt megállni mindaddig, amig az idegen szellem és tőke érvényesülését meg nem állítja és jogaihoz nem juttatja a ma gyár gazdasági erőket. A Baross gondolat nagy ünnepére szombat este megérkezett vitéz József Ferenc dr. kir. herceg, akinek fogadtatására a Baross zászlókkal, magyar drapériákkal díszített állomáson megjelent a szövetség heiyi szervezetének tábora, valamint számos előkelőség, élükön vitéz Teleki Béla gróf főispánnal. A vonatból kiszállott főherceget és az országos szövetség tíztagú vezérkarát vitéz Tamásy István dr. polgármester üdvözölte meleg szavakkal. Vitéz József Ferenc főherceg válaszában hangsúlyozta, hogy a Baross-gondolat zászlóvivőiként jöttek. A Baross-zászlót meghordozzák a magyar földön, körül akarják vinni a megszállott területeken is, hogy a magyar jövőt szolgálják. A magyar jövőt, amely olyan biztos, mint a magyar föld. Ami most északon vajúdik, az visszavezet bennünket Szent István birodalmához. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd u';án a kir. herceg a plébániára hajtatott és olt szálioít meg Pehm József pápai prelátus vendégeként. Vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeház udvaráról vitéz József Ferenc kar. herceg vezetésével a plébániatemplomba vonui« tak fel a Baross-tagok és az ün* neplő közönség zászlót tartó cserkészek sorfala között. A templomban Pehm József pápai pre- láíus mondott ünnepi ssenímleé-, Lutter Imre káplán pedig szent- beszédet. Mise alatt az egyházi vegyeskar működött közre művészien. A hősi emléknél. A templomból a város bőgi emlékéhez vezetett az ünneplők útja. Cselényi Pál dr., a Nemzeti Hitelintézet rí. igazgatója, az Országzászló Nagybizottság elnöke gyújtó beszédében kifejtette, hogy a Baross-tagok, mielőtt belefognának munkájukba, a templom után Üt, a hősi emléknél akarnak erői, hitét, inspirációi meríteni. Nem lehet magyar kezdés, magyar munka, amelynél az első gondolat ne a hősöké legyen, A Baross Szövetség keresztény tábora meg akarja tanulni a hősöktől azokat a tanításokat, amelyeket az emlék hirdet: a fegyelmezettséget, a hűséget, a lemondást, az áldozatkészséget. Jelenünk és jövőnk is azon múlik, hogyan tudjuk valóságokká érlelni ezeket a tanításokat. De követjük a hősök tanítását abban a tekintetben is, hogy nem nyugszunk bele abba, ami velünk történt. Nem vagyunk hajlandók tétlenül nézni, hogy menetelnek a történelem országiján más népek. Magun': is rálépünk erre az útra, meri érezzük, hogy ezer év dicsőségével nem kis nép, de nagy nemzet vagyunk, amelyet bilincsben tartani nem lehet. Beszéde végén Cselényi Pál dr. letette a Baross Szövetség koszorúját a hősi emlékre, majd a közönség a vármegyeházára vonult, amelynek nagytermét zsúfolásig megtöltötte a zalaegerszegi keresztény társadalom. A diszgyűlés. A Magyar Hiszekegyet elénekelte az iparos dalárda, majd Ilovszky János országos elnök nyitotta meg a gyűlést. Vitéz Teleki Béla gróf főispán a kir. herceget ás a szövetség vezérkarát üdvözölte meleg szavakkal. Erkölcsi kötelezettsége a nemzetnek —- mondotta —, hogy olyan berendezkedést teremtsen, amely s kicsinek, a gyengének is biztosítja a* életlehetőségeket. A mai keresztény és szociális szem- 1 íélet követelménye, hogy az élet napos oldalán álló erősek áldozatot hozzanak és igy a gyengék megerősítése révén elérjük a magyar társadalom szociális átépítését. Nem engedhetjük, hogy tőnkre menjen az a magyar kisiparos és kiskereskedő, aki mindig bizonyságot tett erős hazafi- ságáról. Brand Sándor dr. alispán hangoztatta, hogy a vármegye lakossága a Baross Szövetséggel együtt a tisztult közszellemért küzd. E vármegye számára Széchenyi, Deák és Baross Gábor szelleme mutatja az utat. Fontos, hogy az élet minden vonalán biztosítsuk Baross szelleméi. A középiskolát végzettek előtt legyen parancs, hogy kereskedelmet és ipart űzni muszáj. Menjenek a gazdasági pályákra, de kezdjék a munkát alul. A maga és a vármegye részéről legteljesebb támogatását ígéri a Baross Szövetségnek fontos munkájában. Vitéz Árvátfalvi Nagy István dr. képviselő azt fejtegette, hogy a magyar kisembert nem lehet csak törvényekkel megsegíteni. Éhez szükséges a társadalom ösz- szefogása is. Vitéz József Ferenc kir. herceg emelkedett ezután szólásra viharos ünneplés közepette és mélyen szántó beszédet mondott a problémákról. Utalt arra, hogy a múltban a magyar problémákat gyakran csak kiegyezésekkel tudtuk megoldani. Ma arra kell törekednünk, hogy minden kiegyezés nélkül, teljes egészében érvényesülhessen a magyar ősakarat. A Baross-gondolat is harcos és épitő gondolat; harcossá akarja tenni azt a kereskedői, aki eddig nem volt az. Előttünk lebeg —- mondotta — a függetlenség gondolata is. Azt akarjuk, hogy a magyar kereskedő ne olyan kölcsönt kapjon, amely megfojtja, hanem függetlennek akarjuk látni. Céljainkért harcolunk szavakkal is, mert az igazságokat meg keil világítani, de a szavak mögött ott vannak a tettek. Felszántjuk a földet és ami ugar, ami parazita, azt kiszántjuk a magyar tarlóból. A Baross Szövetség a magyar tisztesség, a magyar akarás, a magyar becsület és a magyar munka szövetsége. U.unk a becsületes uttörés, s ennek az útnak mindenhova el kell érni: a magyar családokhoz is, de ellenségeinkhez is, hogy otthonában rágjuk szét azt, aki becsületes akarásunk elé áll. Nem vagyunk a tőke ellensége, de nemied, magyar tőkéi akarunk. Azt a tökét akarjuk, amely a magyar földből, a magyar munkából sarjad ki. És küzdünk a legnemesebb tőkéért, a magyar anyákért, akik a magyar gyermeket, s vele a magyar jövőt adják, mert ezzel ők kovácsolják ismét egységbe Szent István birodalmát. Legfontosabb szemünkben a nemzet élete és aszerint becsülünk mindenkit, mennyire moz- diíja elő a nemzet életéi. Nem kötélláncosokra van szükség, ezekből húsz évig elég volt. Ezekből a kötelekből mi ostort fonunk és arcába vágjuk azoknak, akik nem magyarok és mégis itt akarnak élni. Percekig tartó taps fogadta a kir. herceg beszédét. A tetszés élűdével Pehm József preiátus mondott nagyhatású, történelmileg megalapozott beszédet. Érdé*;
