Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-11 / 204. szám
XXI. évfolyam 204. uám. Apa 8 fiilép I9S8. szeptember II. Vasárnap. ■saamnaanaa —— ^lerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Í15cbenyi-tér 4. I.T.’T'TürZ: Teleíonszám 128. na Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*30 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az erdélyi magyarság. Irta: Dr. Dsida Elemér. A magyar nemzettesfnek rend kívül értékes része az erdélyi magyarság, mely a fejedelemség idejében önálló életet élt, kialakította saját kultúráját. Az össze- i omlás után is megmaradtak önálló intézményei: Erdélyi Köz- művelődési Egyesület, Erdélyi Muzeum Egyesület, Erdélyi Gazdasági Egyesület, Katolikus Status stb. Mindezekben előkelő, hagyományos, kulturélet folyt és ma is a kényszerű változások mellett az erdélyi részek magyar kultúrájának értékes letéteményesei. Ezer szerencse, hogy a liberális idők központosító törekvései idején ezeket az intézménye két, különösen pedig a hitvallásos iskolákat nem központosították, nem államosították. Ennek köszönhető, hogy Kolozsvárnak ma is négy magyar gimnáziuma van, ezen kívül katolikus tanítóképzője, Magyarosvásárhelynek két magyar gimnáziuma és tanítóképzője. Kolozsvár, Brassó, Gyulafehérvár, Marosvásárhely régi kulturközpontok, a múltak hagyományai, a Királyhágón túli részek önállósága elősegitóje volt a Trianon utáni ottani magyar élet kifejlődésének. Ez országrészek megszokott önállóságával magyarázható, hogy irodalomban, szervezeti életben és általában a nemzeti élet egész vonalán a román állam engedte kereteken belül nagyobb fejlődést tudnak felmutatni, mint a többi, mindenkor budapesti irányításhoz szokott országrészek. Szeretettel és aggódva kisérjük az ottani magyarság sorsát. Leg főbb baj egyre romló gazdasági helyzetük. Közpálya úgyszólván teljesen el van zárva a kisebbségek elől, magánvállalatnál is sokfelé szorgalmazzák a 75 százalékos arányt, iparban és kereskedelemben is nyelvvizsgák fenyegetik a kisebbséget, a földreformban is sokat vesztettünk, a román-magyar vegyesházasságokat is a mi rovásunkra kötik. Az elszegényedéssel velejár a születési létszám apadása, a magyar intézmények sorvadása, mivel ezeknek az eltartásához államsegélyek nélkül nagyon sok pénz kell. Az elhelyezkedni nem tudó magyarság részben a Regátba vándorol, ahol — szomorú tapasztalatunk — már sokszor az első generáció elveszti nemzetiségét, nyelvét. — A már évek óta tartó diktatórikus állapotok mellett az egyesületi élet folytonossága is súlyos akadályokba ütközik, ezáltal elmarad az újabb magyar generációk helyes irányú művelése és nevelése, ami sok esetben a nemzeti öntudat gyengülését akozza. A magyar elem elproletarizálódása nagyon csökkenti az önérzetet, sokakat szinte — látva és érezve a magyar szolgasorsot — a kisebbértéküség ludata fog el és még olyanokat is találunk, akik restelik magyarságukat. A fenti szomorú erdélyi tapasztalatok mellett vigasztaló tündékkel is találkozunk. Az erdélyi magyarság észrevette az elszegényedés veszélyét és megértette ennek minden várható következményét. Ezért minden társadalmi réteg a szociális megér tés és közeledés utján nagy népi egységbe forrott össze, kérész tény nemzeti és szociális irányban kezdték meg az új reformot, mindenekelőtt a lelki, erkölcsi, azután a gazdasági szervezkedés terén. Nagy szövetkezeti központtal rendelkeznek, különösen tejszövetkezeteik nagyjelentőségüek. Újabban tudatára ébrednek, mekkora veszélyt jelent a Regátba való elszóródás, örömmel látjuk, hogy a kivándorlás csökken és az egészséges székely népfölöslegből (különösen Csikországban, Gyergyóban jó a születési index.) Segesváron, Brassóban új magyar város részek keletkeztek magyar templomokkal. A bledi konferencia tanulságai, a nemrég napvilágot látott új román kisebbségi statútum némi reményt ad, hogy az iskolai és közigazgatási életben is talán lassú javulási korszak következik. Az erdélyi magyarság jövője elsősorban saját kezében van, sok tekintetben attól függ, mennyire ismerik fel a veszélyeket, másrészt az újjászületés lehetőségeit. Jövendőjének sorsa úgy érezzük, mindenekelőtt a bölcsők számán fordul meg, igy szükség van a krisztusi erkölcsi tudat elmélyülésére. A kereszténység, mint mindenkor, ebben is erőt és támogatást nyújt a magyar jövendőnek. Különben is büszke öntudattal nézhetjük az erdélyi katolikus egyház, a szerzetesrendek, a katolikus iskolák és intézmények működését, amelyek mindenkor öntudatos magyarok is, a reformátusokkal és unitáriusokkal, együttműködve a magyar jövendő odaadó őrzői. Hitler nürnbergi beszédét várja Prága. üémileg enyhült sa feszültségPrága, szeptember 10. A kor mány az este hivatalosan közié telte legújabb nemzetiségi tervét. Lényeges intézkedései: az állami hivatalokban arányosan alkalmaznak nemzetségi tisztviselőkéi, arányosan részesítik a nemzetiségeket a közmunkákból, a nemzetiségek megkapják a nyelv- használati jogoi. A nemzetiségek körze i önkormányzatot kapnak bizonyos fentaríásokka'. A javaslat ellentétes érzéseket keltett. A szudéta németek nem tartják kielégítőnek, viszont a csehek túl soknak tartják. A kommunisták tüntető gyűléseket is rendeztek. Határozatikban tiltakoznak az ellen, hogy Csehország sorsát London és Páris irányítsa és tiltakoznak a népszavazás gondolata ellen. Berlin, szeptember 10. Német körökben élénken foglalkoznak a szudéia németek helyzetével. A prágai kormány legújabb tervét nem tartják kielégítőnek és célravezetőnek. A javaslat keveset nyújt és ezen az alapon nem lehet remény a megegyezésre. Az irányítás továbbra is a csehek keiében maradna. A prágai tárgyalások ugyan újból megindultak, de mindaddig nem vezethetnek eredményre, amíg a morva- osxtraui véres eseményekért a németség elégtételt nem kap. Berlinben nagy felháborodást kelteti Kno 1 8zuaé;a német vezelő halál?. Knollt a csehek elfogták és fogházba szállítása közben meghalt, a hivatalos jelentés szerint öngyilkosság következtében. Ezzel sremöen a német orvosok boncolása megállapította, hogy Knoi! koponyaalapi törést és más sérüléseket szenvedett, tehát nem lett öngyilkos, hanem meggyilkolták. London, szeptember 10. Angol hivaíaícs körökben minden áron megegyezést akarnak elérni a cseh kérdésben. Ha a prágai kormány javaslata nem vezet eredményre, akkor Páris és London valószínűen önálló javaslattal áll elő. A francia és angol kormány állandó megbeszélést folytatnak. A Timgs megismétli azt a véleményét, hogy a szudáía német területeket legokosabb volna Németországnak átengedni, mert a német kisebbségek miatt Csehországban úgysem lesz soha nyugalom. Angol politikai körökben a népszavazás gondolatát elvetik. Sir Fisher William jogtudós a Timesben közölt nyílt levelében javasolja, hogy a szudéía német vidéken tartsanak népszavazást és annak eredményekében a területet adják át Németországnak. Ez Csehország szempontjából is előnyös, mert a nemzetiségileg egységesebb állam katonai szempontból is erősebb. Páris, szeptember 10. A francia fővárosban élénk diplomáciai tevékenység folyik a cseh helyzet ügyében. Bonnet külügyminiszter a cseh követtel tárgyalt, aki tájékoztatta a külügyminisztert az új helyzetről. Közölte, hogy a nemzetiségi tárgyalások újból megindultak. A lapok szerint a francia közvélemény egységes abból a szempontból, hogy a cseheket nem lehet cserben hagyni; de egyúttal a háború gondolatát is elvetik. Feltűnést keltett, hogy Runciman lord a hétvéget egyik németbarát gróf birtokán tölti. Pári8ban azt hiszik, hogy a feszültség az utolsó napon ismét enyhült. Róma, szeptember 10. Az olasz fővárosban feszültnek Ítélik meg a cseh helyzetet. A Messagero követeli a népszavazást a szudéta német vidéken. Prága, szeptember 10. A cseh fővárosban ma délben nyűgöd- tabbnak Ítélik meg a helyzetet, bár vidéken még fordulnak elő incidensek. Tartanak attól, hogy Knoll temetésén esetleg tüntetésre kerül sor. Nagy érdeklődéssel várják Prágában Hitler nürnbergi beszédét, amelyben a cseh kérdéssel is valószínűen foglalkozik. Landi Ferenc ünneplése nyuga- lombavonulása alkalmából. A pacsa—nagykapornak! espereskerület tanítói köre most tartotta Pacsán évi közgyűlését, amelyen ünnepélyes keretek közölt búcsúzott 16 éven át volt elnökétől, Landi Ferenc iskola- feiügyeiő, pacsai igazgatótsnitótól, aki 36 éves szolgálata után nyugalomba vonult. Szentmise után az iskola dísztermében folyt le a gyűlés. Landi Ferenc elnök a Hssiekegy elmondása uián a kettős szentév tanításait ajánlotta vezető fonálul a tanítóságnak. Uiána SchandI Károly a díszítő terveztetésről értekezett. Munkájáért jegyző- könyvi köszönetben részesült. Az elnöki jelentések során megemlékeztek Roll Nándor dr. veszprémi megyéspüspök püspöki működésének 20 éves jubileumáról s táviratban üdvözölték Tóth Tihamér dr. segédpüspököt. Ezután Landi Ferenc sok-sok értékes írásából a legalkalomsze- rübbeket olvasta föl: Pedagógus tarisznyája — Iskolai életképek. A hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Ez! követte Finta Sándor országos elnök búcsúztató beszéde, amelyben meghatóan méltatta Landi Ferenc hosszú tanítói és elnöki működé-
