Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-07 / 201. szám

Zalamegyei Újság 1938. szeptember 7. Szovjetoroszország hóditó hadjáratai 1918 óta. A szovjetunió külföldi képvi­selői és a vele rokonszenvező külföldi eaj'ó gyakran és elősze­retettel hangoztatják, hogy a szov­jet a nemzeiköii béke legfőbb bástyája és soha nem vezetett még támadó háború*. Ezzel szem­ben a New Yorkban megjelenő The American Mercury rendkívüli érdekes adatokat sorakoztat fel és mulat rá, mennyire távol van­nak az igazságtól ezek a meg­állapítások. Mindenekelőtt itt van az a tény, bogy Oroszország hosszú évek óta fegyverkezik állandóan a legnagyobb intenzitással és a Szcvjetköziársaság katonai kiadá­sai — ávenkint több mint 3 mil­liárd dollár — valamennyi más nemzetét felülmúlják. Továbbá a szovjet nemcsak számos sztrájkot és fölkelést kezdeményezett a külföldön, banem igen sok hóditó hadjáratot is vezetett. E ég le­gyen itt emlékeztem a már majdnem elfelejtett finnországi polgárháborúra 1916-ban és arra, hogy 1918—19 telén nyugat felé vonultak a szovjet seregek, hogy — mint mondották — a lengye­lek, lettek és és tek „önrendel­kezése" érdekében valamit tegye­nek. Oyan változás volt ez, melynek semmi más célja nem volt, minthogy a szovjet köztár­saságba oyan népeket kebelez­nek be, akiknek semmi közük sincs az orosz néphez. Nem sok­kal ezután, 1920 ban kezdődött a szovjetorosz—lengyel háború. A szovjetorosz békeföltételek, ame­lyeket akkor felajánlottak, amikor a vörös hadsereg számára még igen előnyös volt a helyzet, szin­tén nem voltak egyebek, mint Lengyelországnak szovjetaliammá való tétele. Ukrajna is fájdalma san tapasztalta a szovjet hóditó törekvéseit. Három Ízben szágul­dottak át az országon a „béke- szerető" szovjet csapatok saz uk­rajnai vörös kormány könyörtelen terrorkormány volt. Magának a csekának beszámolója szerint Uk­rajnában 3879 kivégzés történt, hogy azonban a valóságban meny­nyi volt, azt soha senki sem fogja megtudni. De Georgia is áldozatul esett a moszkvai bolsevisták hatalmi vágyának, 1918-ban Georgia for­málisan elszakadt Törökországtól. 1920 elején a szovjet egyezményt kötött Georgiával, amelyben ki­fejezetten elitimrie annak önálió állami létét. 1921 februárjában mégis minden intézkedés nélkül szovjet csapatok vonultak be Georgiába és miután elfoglalták, a cseka nekilátott, hogy leszá­moljon a georgiai nacionalisták­kal. Ez a leszámolás azóta is tart és csak a legutóbb is 20 embert lőttek agyon Tifíisben, mert Stalin-ellenes összeesküvés­sel vádolták meg őket. Beletartozik a sorozatba a bu- chari emírség imperialista meg­támadása 1920-ban. Buchara vá­rosát háromnapos ostrom után szállták meg a vörös csapatok. Majd ezt hosszabb ideig tartó hadjárat követte, amelynek célja az volt, hogy Ázsiának ezt a ré­szét tökéletesen leigázza. Végül a szovjetkomiány három ízben is kezdett katonai művele­teket és távolkeleten saját hatá rain kívül. Az első ízben 1921- « ben, amikor a vörös csapatok az­zal az ürüggyel, hogy kivédi^ A Baross Szövetség zalaeger­szegi fiókja ma megkap a azok­nak az előkelőségeknek névsorát, akik a szeptember 11-iki Baross- ünnepre Zalaegerszegre érkeznek. Az előkelőségek a következők : vitéz József Ferenc dr. főherceg, Ilovszky János orsjággyülési kép­viselő, a szövetség országos el­nöke, vitéz Zsilinszky Gábor dr. kormányfötsnácsos, a péti nitro­géngyár vezérigazgatója, Cselényi Pál dr. fővárosi bizottsági tag, a Nemzeti Hitelintézet r. t. kötponti igazgatója, Majtényi Béla kor- mányfőtanécsos, országos alelnök, Lányi Árpád ny. erredes, a szö­vetség szervezési osztályának ve­zetője, Kátay Ernő kereskedelmi tanácsos, vitéz Köilev Andor el­nökségi tag, Domonkos László dr. ny. miniszteri osztálytanácsos, a szövetség főtitkára és Valentin Antal igazgató, a szervezési osz­tály aletnöke. Az ünnepiégek végleges pro­gramnál elkészült. A fővárosi vendégek szeptember lO-én, szom­baton este 10 óra 50 perckor érkeznek Zalaegerszegre. A vasút­állomáson vitéz Tamásy István dr. polgármester üdvözli a ven­dégeket. Szeptember 11-én dél­előtt 10 órakor ünnepi szentmise a plébániatemplomban. U ána le­Beszámoltunk arról, hogy az árkormánybiztos Zalaegerszegen kötelezőleg 32 fillérben állapí­totta meg a barna és 35 fillérben a félbarna kenyér árát. Az új árakat a kormánybiztos szeptem­ber 5.-ével léptette hatályba. Az ügyben most meglepő fordu­lat történt. A pékek szembe­helyezkedtek az árkormánybiztos rendeletével és a mai naptól kezdve egyáltalán nem gyártják a 35 filléres félbarna kenyeret, ha­nem csak a 32 filléres barnát és a 44 filléres fehér kenyeret. A báró .Uigern-Sternberg fehér­orosz hadvezér támadásait, be­vonultak Urgaba, külső Mongó­lia fővárosába és ott is maradtak, hogy a mongolokat kellőképpen ránevaljék az „önrendelkezésre". 1929 ben Mandzsúriába vonultak be a vörös csapatok, ahol egé­szen Haiiáríg nyomultak előre. Ez volt egyébként a szovjet részéről az első megsértése a Kelíog pak­tumnak. Az egyik legújabb háborús ka­landja a szovjetnek kínai Tur- kesztánban játszódott le és csak nemrégiben ismét újabb határ- átlépésnek lehetett tanúja a vi­lág. vonu’ás a |hősök emlékművéhez, amelyre az országos szövetség nevében Cselényi Pál dr. helyez koszorút. Ezután diszgyülés a vármegyeháza nagytermében a következő programmal : A Magyar Hiszekegyet éneki a Zalaegerszegi Daíoskör. A gyű­lést megnyiija I ovszky János or­szágos elnök. Vitéz Teleki Bála gróf főispán üdvözli a főherceget, as országos elnököt és vendégeket. József Ferenc főherceg válaszol az üdvözlésre. Pehm József pápai prelálus beszéde. Németh József ügyvezető elnök ismerteti a helyi szervedet megalakulását, működé­sét ás bemutatja a tisztikar név­jegyzékét. Az országos elnök be­iktatja a helyi szervezet elnökét, Czobor Mátyás ny. polgármesteri. A helyi elnök válasza. Brand Sándor dr. alispán felszólalása. Vitéz Tamásy Isiván dr. polgár- mester felszólalása. Himnusz. Déli 1 órakor a vasúti étte­remben társas ebéd, amelyre je­lentkezni lehet péntek estig! Né­meth Józsefnél, Lakatos Gyulánál és Tóth Gyulánál. Déiuián a főherceg és kísérete kirándulnak Göcsejbe. Sseptem- ber 12 én ismét nagyobb körutat tesznek Göcsejbe és a szentador- jáni olajforrásokhoz. pékek felkeresték a polgármes­tert és közölték vele, hogy a 35 filléres ár mellett nem találják meg számításaikat, tehát nem ké­szítik ezt a kenyértipust, mert nem fizethetnek rá. Kérték a polgármestert, járjon közbe az árkormánybiztosnál és eszközölje ki, hogy a félbarnakenyeret ma­gasabb áron árusíthassák, akkor ismét megkezdik ennek a kenyér­fajtának készítését. A polgármes­ter, amint haza érkezik eszter­gomi útjáról, megteszi a 'szüksé­ges intézkedéseket a kenyérkér­SZÍ felöltő és öl­töny szövetek négy válasz­tékban Tóth Gyulánál Finom uHdivat osztály désben. Addig a közönség fél­barna kenyeret nem kaphat. A város közönsége értetlenül áll az események előtt. A kor­mánybiztos bizonyára felelőssége tudatában állapította meg a 35 filléres árakat, tehát a rendeleté­vel való sxembehelyezkedés aligha törvényes eljárás. Fontos közélel­mezési c kkről van szó, amelynek gyártását tudomásunk szerint nem lehet mellőzni. A világ legöregebb herbáriuma. A párisi nemzeti természetrajzi múzeumban őrzik a világ legré­gibb herbáriumát. A herbárium, vagyis magyarul növénygyűjte­mény, a XVI. század óta viseli ezt a nevet.gAzelőtt a füvészköny- veket hívták igy. A párisi herbá­rium több mint 30.000 csomagot foglal magában, mindegyikben 60—ICO példánnyal. Amellett, hogy olyan időkből őriznek itten növénytipusokat, amikor más or­szágok még erre egyáltalában nem gondoltak, gyakran még a tengerentúlról is ideutaznak a botanikusok, hogy a párisi mú­zeumban saját flórájuk bizonyos tipusait egész bizonyossággal megállapítsák s ezért a párisi herbárium páratlan értékű tudo­mányos bizonyítékokkal szolgál elmúlt idők vegetációjával kap­csolatban. Egész különös gond­dal preparálják itt a növényeket. Az eltevésre kerülő darabokat megszáritják s azután a forráspon­tig hevített vízbe merítik, mire ismét visszanyerik eredeti formá­jukat. Ez ugyanúgy áll a frissen szedett növényekre, mint azokra, amelyeket Lsmarok évszázadokkal ezelőtt préselt be s amelyek szin­tén a párisi múzeumban vannak. Az újonnan beérkezett növénye­ket a rovarok pusztításai ellen bizonyos méregfürdőkben bizto­sítják, majd újra megszáritják é> kartonokra ragasztják fel. Érdekes, hogy a bélyeggyüjtéshez hason­lóan a világ nagy herbáriumai is cserét folytatnak egymással, a már meglévő darabokat becseré­lik olyanra, amilyen még nincs a herbárium birtokában. A párisi nagy növénygyűjteményhez, amely egyébként is könnyen kezelhető és áttekinthető, egy megfelelő könyvtár is tartozik, amely nagy mértékben megkönnyíti a kutatók munkáját. Esőkabátok, bőrkabá­tok, insbriacki loden ka­bátok nagy választékban Tóth szabónál* Zalaegerszegre érkezik a Baross Szövetség tíz­tagú vezérkara. Elkészült az ünnepségek végleges programmja. Az árleszállítás miatt nem gyártják a zala­egerszegi pékek a fél­barna kenyeret.

Next

/
Oldalképek
Tartalom