Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-08-07 / 177. szám

Zalamegyei Újság Hasznos tanácsok a postai feladásokra. A Keszthelyi Nyári Egyetem negyedik napján először Halasy Nagy József egye­temi tanár tartott előadást a „Kultúra változásai“ címen. Rá­mutatott arra, hogy a kultúra minden ága megérzi a változásom kát. A tudomány felfedezései ki­hatnak a népegészségre és gaz­dasági életre, ez viszont fellendíti művészi a alkotást, tudományos kutatást stb. A kultúrát már ko­rán szellemi organizmusként szem­lélték és történeti változásait az élő szervezet mintájára próbálták megérteni. A történet kimeríthe­tetlen érdeklődés tárgya, mert a kultúra mindig alakulóben van, soha sincs készen, minden kor­ban más és más. Egy kor kultú­rája a kor világnézetének esz­mékben, intézményekben, gondo­latokban és müvekben való kife­jezése. A világnézet azonban nem egységes, hanem két világnézet alakulhat ki tudatunkban : a na­turalizmus és az idealizmus. A naturalizmus lényege az, hogy a világot az ember eszközének te­kinti. Az idealizmusban pedig egy eszmei világ feletti rend tükrözö- pését szemléli s a maga felada­tát ennek az eszmei rendnek vi­lágában való megvalósításában keresi. A naturalista a természet adottságával operál az ember ér­dekében, hajlik a materializmusra, erkölcseiben hédonista, politiká­ban machiavellista. Az idealistá­nak hatalmi vágyai nincsenek, egy más, mindennél szebb világ­ban látja azt a mintát és e földi világot ahhoz kívánja hasonlóvá tenni. A művészetben a natura­lista az érzéki világot másolja, az idealista nem látja a valóságot. E két világnézet harca a történet. Az idealista és naturalista leiki- Bég ellentéte a történet ritmusé- nak és a kuitura változásának forrása. Utána Dalio Caníimori a ki­váló római egyetemi előadó tar­totta meg előadását „A prófétai szellem az olasz irodalomban Daniétól a XV. szájadig“ cimen. Különbséget tesz a prófétai szel­lem ás a pontos értelemben vett jóslat köpött. A prófétai szellem magában foglalja a vallásos re­ményt és félelmet és a politikai és erkölcsi reményeket is a val­lás légkörébe emeli. Ez a szel­lem az olasz irodalomban Gioac­chino da Fioreval kezdődik, leg­nagyobb képviselői pedig Dante és Jacopone da Todi. Dante után ez a szellem lassankint elveszti általános jellegét és már Szienai Szent Katalinnál is különleges, nem pedig általános prcb’émák megoldásának reménye nyilvánul meg benne (a nyugati egyház­szakadás), Savonarolával pedig végleg lehanyatlik és megszűnik. A postavezérigazgatóság „A Magyar Királyi Posta 8 közönség szolgálatában elmen“ igen érde­kes ismeretterjesztő füzetet adott ki, amelyben a közönség tájékoz­tatására minden, a postai szállí­tást illető tudnivalót részletesen közöl. A füzet hasznos tanácsok­kal szolgál a postai feladásokra, a postai megbízások eszközlésére és általában minden postai te­vékenységre vonatkozóan. Az ud­varias postavezérigazgatóság még A közéleli nagy problémák mel­lett a kisproblémák ig elég gon­dot okoznak a kormányzatnak és a hatóságoknak. Ide tartozik a fuvarozás kérdése is. A kereseti lehetőségek nehézségei vetették felszínre ezt a kérdést is (a fu varozás rendezőiének kérdését is.) A szállítási nehézségek s a vasúti tarifa megdrágulása is hozzájárult a kocsi- vagy szekér­fuvarozás bevezetéséhez, ami két­ségtelenül konkurrenciát jelentett a vasútra nézve. Jellemző azon­ban, hogy amíg a kocsifuvaro* zás ellen panaszt emel a vasút, a ránézve sokkal károsabb teher­autó fuvarozás elien nem emel kifogást. Úgy látszik, e kifogások kész­tették a kereskedelmi miniszté­riumot a fuvarozással kapcsola­tos kérdések rendezésére, amire mint halijuk, most van készülő­ben egy új rendelet. A rendelettervezet a fuvarozást iparnak minősiti. Ezt a megálla­pítást kissé erőltetettnek tartjuk, mert eddigi fogalmaink szerint ipar alatt csak a kézmű * és gyár­ipari termelést értettük. Belenyug­szunk azonban ebbe is, főkép, ha meggondoljuk, hogy a rohanó élet régi fogalmainkat is moderni­zálta. Noha a kocsi- és szekér­fuvar semmiféle ipari terméket nem produkál — csak szállít és to­vábbit. Sokkal jelentősebb s még sok félreértésre és zavarra alkalmatadó az a megkülönböztetés, ami úgy a helyközi, mint a helyi forgalom lebonyolításánál jelentkezik, amit nehéz lesz az egyszerű kisember­rel megértetni s a megállapított 50 és 10 kilométeres távolságot betartatni főkép, ha például a helyi engedélyes fuvarozó meg­bízójának terményét 10 kilómé térnél távolabb eső piacra vagy malomba akarja szállítani, holott csak 10 kilométeren belül jogo­sult a szállítást eszközölni. Mivel a helyközi ipart enge­délyhez kötik, a helyi fuvarozás pedig szabadipar marad, e meg­különböztetésnél is nem egyszer abban is tanácsot ad a közön­ségnek, hogy miként borítékolja be a levelét, hogyan ragassza fel a küldeményre a bélyeget, mi­ként címezze meg a küldeménye­ket és hogyan továbbitsa azokat. Reméljük, hogy az ismeretter­jesztő füzet hasznára fog válni a közönségnek, amely a borítéko­lások, bélyegragasztások, címzé­sek és levélmérlegelések terén — ml tagadás, egy kissé hanyag. keletkezhetik zavar, mert az egy­szerű kisember nem igen szokott keresgélni a fogalmak labirintu­sában s nem tudja majd, me­lyikért kérjen engedélyt. Súlyos következményekkel jár­hat annak az elgondolásnak meg­valósítása is, hogy az ipari fuva­rozót minden más foglalkozástól eltiltják, mert mi lesz vele, ha nincs fuvar! ? Vannak ugyanis az évnek bizonyos szakai, mikor az időjárás, vagy az utak s a ter­melés hiánya miatt (például té­len) nincs fuvar. Miből él akkor és hogyan tartja ei állatait a fu­varos ? Ha a rendelet eltiltja más kereseti lehetőségtől 1 Így cáfol rá sokszor az elméletre a gya­korlati élet. A szállítójegy kikö­tése is számos zökkenővel járhat, különösen vidéki viszonylatban, ahol a jegyeket kiállító helyi ha­tóság némely helyen több kilo­méteres távolságra esik a köz­ségtől, vagy tanyától, főképen, ha fogytán van a kenyér és sür­gős lenne az őrleté?. A rendelet kivételt tesz a gaz­dákkal, akiknek megengedi, hogy saját terményeiket bárhová szál­líthatják saját fogatukon, .eltiltja azonban attól, hogy a rokon vagy gzomszéd terményeit is a magukéval vihessék. Ez a ren­delkezés elsősorban is a vidéki kisembereket sújtaná, akiknek nincs fogatuk s pénzük a fuvar költségeire. Ez az intézkedés bi­zony kissé antiszociális és a fele­baráti szeretet törvényével is el­lenkező, amely pedig sürgeti, hogy segítsük a gyengéket s te­gyünk szívességet embertársaink­nak, ahol csak lehet. Mivel na­gyon sok község távol esik a malomtól és piac:ó', hogyan szál­lítja oda terményét a nincste­len, ha már tehetősebb falubeli­jének szívességét sem veheti igénybe ? Az önzés és hasonle- sés mai rideg korában, amikor a szívesség gyakorlása is annyi akadályokba ütközik, kár volna még az önzésnek hivatalból is segítségére sietni. Nem csodálkozunk azért, ha 1938. augusztus 7 Kstrmmmammammmmmmmmmmmmmmmmmmm ez a tervezet az érdekeltek köré­ben már eddig is nagy ellen­zésre talált, s ha az érdekképvi­seletek is sorompóba léptek az esetleg sok zavarra alkalmat adó tervezet módosítása mellett. Szám­talan érdek kivánsága is, hogy a való élettel számoló módosítások be is következzenek. Németh János, A kulacs becsülete. Irta: Gyutay István. Fűzi meg Hegyi elhatározták, hogy „megtapasztalják“ a Bala­tont. Hegyi indítványozta, Fűzi meg rábiccentett ... És most ott állanak a Balaton partján. Néma csodálattal nézik a vizet. A napsugár ezernyi változatban csókolgatja, simogatja, becézgeti. Itt-ott hullámverés játszik „hinta- palintát“ a vitorlással, a csónak­kal. A fürdőzők vidám kacajából olykor-olykor ijedt sikoly ütközik ki. Valakit viz alá buktattak. Úgy kell neki, miért félt a víztől! Si­rályok rikoltó nevetése gúnyolódik a gyáváskodókkal. . . Csak épen Fűzi meg Hegyi nem vonatkoz­tatják magukra, pedig bizony mindkettőjük háta viszolyog a víztől. Egyik biztatja a másikat: — Nem is hideg... Próbáld... — Én ? Miért nem, te? Hegyi újra a vízbe dugja ujját s azután rázogatja. A macska szokott igy, amikor iváratlanul valami nedvesbe lépett. Fűzi már továbbment. Lábának hüvelykével tapasztalgat. De valahányszor a viz kelleténél feljebb feccsen, ő is ijedten rázogat, „libabőröskö- dik“. . . Égymásra néznek. Hegyi megütögeti orrának peremét. — Nem gondoltam. — Én sem ! —- Azt hittem. — Maga is! Hegyi legyint, mintha jelezné, hogy kár volt a gyalog megtett utérí. Lehet, mert Targoncás van vagy 30—35 kilométer a Bala­tontól. Dehát ki tudta ? Körülnéz, mintha röstelné azt is, hogy a hazulról hozott csutorától vár bá­torságot, azután a szájához illeszti. Talán 1 Mikor először biró volt a falujában, akkor is a csutora se­gítette ki a bajból, nélküle nem tudta volna megköszönni a nagy megtiszteltetést. Rá is húzott jól! Füzit is kínálja, de az tiltakozik: — Nem lehet! — Nem ? — Vigyázni kell —, a Balaton. — A Balaton? Nem látja az ezt! — Nem, de egyszer esik, ami esik. Megcsuszhatik az ember, a viz meg nagy. Hegyi ráhagyta, elgondolkozott. Most már bánta, hogy ivott. — Miért nem mondtad előbb? — Hát kérdezted? — Nem, de mégis. Hátrább is vonult Hegyi, Ja, at A fuvarkérdés rendezéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom