Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-08-07 / 177. szám
Zalamegyei Újság Hasznos tanácsok a postai feladásokra. A Keszthelyi Nyári Egyetem negyedik napján először Halasy Nagy József egyetemi tanár tartott előadást a „Kultúra változásai“ címen. Rámutatott arra, hogy a kultúra minden ága megérzi a változásom kát. A tudomány felfedezései kihatnak a népegészségre és gazdasági életre, ez viszont fellendíti művészi a alkotást, tudományos kutatást stb. A kultúrát már korán szellemi organizmusként szemlélték és történeti változásait az élő szervezet mintájára próbálták megérteni. A történet kimeríthetetlen érdeklődés tárgya, mert a kultúra mindig alakulóben van, soha sincs készen, minden korban más és más. Egy kor kultúrája a kor világnézetének eszmékben, intézményekben, gondolatokban és müvekben való kifejezése. A világnézet azonban nem egységes, hanem két világnézet alakulhat ki tudatunkban : a naturalizmus és az idealizmus. A naturalizmus lényege az, hogy a világot az ember eszközének tekinti. Az idealizmusban pedig egy eszmei világ feletti rend tükrözö- pését szemléli s a maga feladatát ennek az eszmei rendnek világában való megvalósításában keresi. A naturalista a természet adottságával operál az ember érdekében, hajlik a materializmusra, erkölcseiben hédonista, politikában machiavellista. Az idealistának hatalmi vágyai nincsenek, egy más, mindennél szebb világban látja azt a mintát és e földi világot ahhoz kívánja hasonlóvá tenni. A művészetben a naturalista az érzéki világot másolja, az idealista nem látja a valóságot. E két világnézet harca a történet. Az idealista és naturalista leiki- Bég ellentéte a történet ritmusé- nak és a kuitura változásának forrása. Utána Dalio Caníimori a kiváló római egyetemi előadó tartotta meg előadását „A prófétai szellem az olasz irodalomban Daniétól a XV. szájadig“ cimen. Különbséget tesz a prófétai szellem ás a pontos értelemben vett jóslat köpött. A prófétai szellem magában foglalja a vallásos reményt és félelmet és a politikai és erkölcsi reményeket is a vallás légkörébe emeli. Ez a szellem az olasz irodalomban Gioacchino da Fioreval kezdődik, legnagyobb képviselői pedig Dante és Jacopone da Todi. Dante után ez a szellem lassankint elveszti általános jellegét és már Szienai Szent Katalinnál is különleges, nem pedig általános prcb’émák megoldásának reménye nyilvánul meg benne (a nyugati egyházszakadás), Savonarolával pedig végleg lehanyatlik és megszűnik. A postavezérigazgatóság „A Magyar Királyi Posta 8 közönség szolgálatában elmen“ igen érdekes ismeretterjesztő füzetet adott ki, amelyben a közönség tájékoztatására minden, a postai szállítást illető tudnivalót részletesen közöl. A füzet hasznos tanácsokkal szolgál a postai feladásokra, a postai megbízások eszközlésére és általában minden postai tevékenységre vonatkozóan. Az udvarias postavezérigazgatóság még A közéleli nagy problémák mellett a kisproblémák ig elég gondot okoznak a kormányzatnak és a hatóságoknak. Ide tartozik a fuvarozás kérdése is. A kereseti lehetőségek nehézségei vetették felszínre ezt a kérdést is (a fu varozás rendezőiének kérdését is.) A szállítási nehézségek s a vasúti tarifa megdrágulása is hozzájárult a kocsi- vagy szekérfuvarozás bevezetéséhez, ami kétségtelenül konkurrenciát jelentett a vasútra nézve. Jellemző azonban, hogy amíg a kocsifuvaro* zás ellen panaszt emel a vasút, a ránézve sokkal károsabb teherautó fuvarozás elien nem emel kifogást. Úgy látszik, e kifogások késztették a kereskedelmi minisztériumot a fuvarozással kapcsolatos kérdések rendezésére, amire mint halijuk, most van készülőben egy új rendelet. A rendelettervezet a fuvarozást iparnak minősiti. Ezt a megállapítást kissé erőltetettnek tartjuk, mert eddigi fogalmaink szerint ipar alatt csak a kézmű * és gyáripari termelést értettük. Belenyugszunk azonban ebbe is, főkép, ha meggondoljuk, hogy a rohanó élet régi fogalmainkat is modernizálta. Noha a kocsi- és szekérfuvar semmiféle ipari terméket nem produkál — csak szállít és továbbit. Sokkal jelentősebb s még sok félreértésre és zavarra alkalmatadó az a megkülönböztetés, ami úgy a helyközi, mint a helyi forgalom lebonyolításánál jelentkezik, amit nehéz lesz az egyszerű kisemberrel megértetni s a megállapított 50 és 10 kilométeres távolságot betartatni főkép, ha például a helyi engedélyes fuvarozó megbízójának terményét 10 kilómé térnél távolabb eső piacra vagy malomba akarja szállítani, holott csak 10 kilométeren belül jogosult a szállítást eszközölni. Mivel a helyközi ipart engedélyhez kötik, a helyi fuvarozás pedig szabadipar marad, e megkülönböztetésnél is nem egyszer abban is tanácsot ad a közönségnek, hogy miként borítékolja be a levelét, hogyan ragassza fel a küldeményre a bélyeget, miként címezze meg a küldeményeket és hogyan továbbitsa azokat. Reméljük, hogy az ismeretterjesztő füzet hasznára fog válni a közönségnek, amely a borítékolások, bélyegragasztások, címzések és levélmérlegelések terén — ml tagadás, egy kissé hanyag. keletkezhetik zavar, mert az egyszerű kisember nem igen szokott keresgélni a fogalmak labirintusában s nem tudja majd, melyikért kérjen engedélyt. Súlyos következményekkel járhat annak az elgondolásnak megvalósítása is, hogy az ipari fuvarozót minden más foglalkozástól eltiltják, mert mi lesz vele, ha nincs fuvar! ? Vannak ugyanis az évnek bizonyos szakai, mikor az időjárás, vagy az utak s a termelés hiánya miatt (például télen) nincs fuvar. Miből él akkor és hogyan tartja ei állatait a fuvaros ? Ha a rendelet eltiltja más kereseti lehetőségtől 1 Így cáfol rá sokszor az elméletre a gyakorlati élet. A szállítójegy kikötése is számos zökkenővel járhat, különösen vidéki viszonylatban, ahol a jegyeket kiállító helyi hatóság némely helyen több kilométeres távolságra esik a községtől, vagy tanyától, főképen, ha fogytán van a kenyér és sürgős lenne az őrleté?. A rendelet kivételt tesz a gazdákkal, akiknek megengedi, hogy saját terményeiket bárhová szállíthatják saját fogatukon, .eltiltja azonban attól, hogy a rokon vagy gzomszéd terményeit is a magukéval vihessék. Ez a rendelkezés elsősorban is a vidéki kisembereket sújtaná, akiknek nincs fogatuk s pénzük a fuvar költségeire. Ez az intézkedés bizony kissé antiszociális és a felebaráti szeretet törvényével is ellenkező, amely pedig sürgeti, hogy segítsük a gyengéket s tegyünk szívességet embertársainknak, ahol csak lehet. Mivel nagyon sok község távol esik a malomtól és piac:ó', hogyan szállítja oda terményét a nincstelen, ha már tehetősebb falubelijének szívességét sem veheti igénybe ? Az önzés és hasonle- sés mai rideg korában, amikor a szívesség gyakorlása is annyi akadályokba ütközik, kár volna még az önzésnek hivatalból is segítségére sietni. Nem csodálkozunk azért, ha 1938. augusztus 7 Kstrmmmammammmmmmmmmmmmmmmmmmm ez a tervezet az érdekeltek körében már eddig is nagy ellenzésre talált, s ha az érdekképviseletek is sorompóba léptek az esetleg sok zavarra alkalmat adó tervezet módosítása mellett. Számtalan érdek kivánsága is, hogy a való élettel számoló módosítások be is következzenek. Németh János, A kulacs becsülete. Irta: Gyutay István. Fűzi meg Hegyi elhatározták, hogy „megtapasztalják“ a Balatont. Hegyi indítványozta, Fűzi meg rábiccentett ... És most ott állanak a Balaton partján. Néma csodálattal nézik a vizet. A napsugár ezernyi változatban csókolgatja, simogatja, becézgeti. Itt-ott hullámverés játszik „hinta- palintát“ a vitorlással, a csónakkal. A fürdőzők vidám kacajából olykor-olykor ijedt sikoly ütközik ki. Valakit viz alá buktattak. Úgy kell neki, miért félt a víztől! Sirályok rikoltó nevetése gúnyolódik a gyáváskodókkal. . . Csak épen Fűzi meg Hegyi nem vonatkoztatják magukra, pedig bizony mindkettőjük háta viszolyog a víztől. Egyik biztatja a másikat: — Nem is hideg... Próbáld... — Én ? Miért nem, te? Hegyi újra a vízbe dugja ujját s azután rázogatja. A macska szokott igy, amikor iváratlanul valami nedvesbe lépett. Fűzi már továbbment. Lábának hüvelykével tapasztalgat. De valahányszor a viz kelleténél feljebb feccsen, ő is ijedten rázogat, „libabőröskö- dik“. . . Égymásra néznek. Hegyi megütögeti orrának peremét. — Nem gondoltam. — Én sem ! —- Azt hittem. — Maga is! Hegyi legyint, mintha jelezné, hogy kár volt a gyalog megtett utérí. Lehet, mert Targoncás van vagy 30—35 kilométer a Balatontól. Dehát ki tudta ? Körülnéz, mintha röstelné azt is, hogy a hazulról hozott csutorától vár bátorságot, azután a szájához illeszti. Talán 1 Mikor először biró volt a falujában, akkor is a csutora segítette ki a bajból, nélküle nem tudta volna megköszönni a nagy megtiszteltetést. Rá is húzott jól! Füzit is kínálja, de az tiltakozik: — Nem lehet! — Nem ? — Vigyázni kell —, a Balaton. — A Balaton? Nem látja az ezt! — Nem, de egyszer esik, ami esik. Megcsuszhatik az ember, a viz meg nagy. Hegyi ráhagyta, elgondolkozott. Most már bánta, hogy ivott. — Miért nem mondtad előbb? — Hát kérdezted? — Nem, de mégis. Hátrább is vonult Hegyi, Ja, at A fuvarkérdés rendezéséhez.
