Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-08-02 / 172. szám
XXI. évfolyam 172. ssém. Ül*« 8 fillói* 8938. augusztus 2. Kedd. fixer kés ztőség és üéchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zaiaegerszeg, • Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed- ■ évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Súlyos háborús összetűzés az orosz és Japán csapatok közölt. A kűlpd£lika hírei. Tokio, augusztus 1. Japán és a szovjet között súlyos konfliktus tört ki a távolkeleten. A szovjet határörök julius 30-án a Japán érdekkörébe tartozó mandzsuriai területen elfoglaltak két magasla- tot. Vasárnap a japán csapatok a magaslatokat erős harc után visszafoglalták. Eit követően vasárnap este 300 orosz katona ellentámadást kísérelt meg, de a japán haderő visszaverte őket. Később az oroszok tüzérségtől támogatva kíséreltek meg ellentámadást, de a japán csapatok ezt támadást is visszaverték. Haiminc orosz katona meghalt, a japánok kisebb zsákmányt ejtettek. A japán külügyminisztériumban kijelentették, hogy Japán számára az ügy a magaslatok visszafoglalásával befejeződött. Ha azonban a szovjet megkísérli, hogy újabb támadást indítson, akkor Japán a legeréiyesebben üt vissza. A kényes helyzet miatt a japán vezérkar főnöke visszatért szabadságáról Tokióba. A kormány állandó tanácskozásokat folytat. Moszkvában cáfolják, mintha az orosz csapatok léptek volna fel támadóan. A hivatalos jelentés azt állítja, hogy a japán csapatok nyomultak be 4 kilométernyire orosz területre. A többórás harcban a japánok veszteségeket szenvedtek. Athén, augusztus I. Vasárnap egyezményt írtak alá a balkáni szövetség tagjai és Buígáiia. Kötelezettséget vállaltak, hogy kölcsönös viszonyukban tartózkodnak bármilyen erőszak alkalmazásától. A balkáni államok lemondottak a neuiily békeszerződés katonai rendelkezésének alkalmazásáról, ami azt jelenti, hogy Bulgária visszanyerte katonai egyenjogúságát. Prága, augusztus 1. A cseh postaügyi m niszíer kijelentette, hogy a szudéía németeknek a területi önkormányzatot még akkor sem adhatják meg, ha a csehek szövetségesei kívánják. Fyen engedmény Csehországot egy demokrata és egy (otalitásos államra szakítaná. Runciman csütörtökön Benes« sei és Hodzsával, a hét végén a nemzetiségekkel tárgya). A celldömölk—rédicsi vasútvonal elsőrangusitásának Ugye. A polgármester felterjesztése a kereskedelmi miniszterhez. Zalaegerszeg város polgármes- | tere nagyon érdekes fölterjesztést ' intéz a kereskedelmi miniszterhez. A fölterjesztésben előadja, hogy még 1930-ban nagyszámú és az érdekeltségek minden ágát magában foglaló küldöttség kérte a celldömölk—rédicsi vonalnak el- sőrangusitását, a zalaegerszegi állomásnak a nagykanizsa—soproni vonalhoz való közvetlen kapcsolása érdekében fejállomássá való kiépítését. Az akkori kereskedelmi minisztertől azt az ígéretet kaptuk, hogy a vond elsőrangú- sitására a l*apolca—keszthelyi vonal elsőrangusitása után fog sor kerülni a Máv beruházási programjában megállapított sorrend szerint. Most tehát jelentkezünk, hogy városunk életére és fejlődésére ily fontos tényező most már a kivite lezés állapotába jusson. Felsorolja a fölterjesztés azokat a lényegesen megszaporodott okokat, amelyek a már akkor indokoknak talált munkálat jelentőségét igazolják. A munkálatok megindulását akkoriban már szinte elmaradhaíat- lannak tartottuk, mert jugoszláv érdekek is kívánták a vasútvonalnak Rédicsen tut való újrameg- nyitását. Nagyon helyes tehát, hogy a polgármester napirendre hozta ismét ezt a fontos kérdést Ráirányitja továbbá a miniszter figyelmét a lispeszentadorjáni olajforrásokra. A termelt olaj el- száliitása az eisőrangusitani kért vonalon történik. Ez a jelentőség az olajtermelés növekedésével állandóan nő és tudjuk, hogy már a közeljövőben országos szempontból is döntő erejű eredmények fogják igazolni az olajlelet kincseket érő bőségét. Az olaj- termelés napi 12 vasúti kocsi mennyiségű produktuma az orta- házi megállóig vezetett olajvezeték utján kerül a vasúti kocsikba, ■ bizonyára azért, mert műszaki és gazdasági szempontból is a legelőnyösebb, viszont ez az előny csak növekedhetik a napi termelés fokozásával. Reméljük, hogy a miniszter a többi ok mellett figyelemre méltatja a fölterjesztésben felhozottakat is és teljesíti kérésünket: utasítást ad a vonal elsőrangusitására. Keszthely gyorsabb fejlesztése mellett foglalt állást a csucsszövetség gyűlése. Kettős vasúti vágányt kérnek a Balaton mellett. A Balatoni Egyesületek Szövetsége vasárnap gyűlést tartott Keszthelyen a régi városháza nagytermében. József Ferenc főherceg, elnök elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg, de nagy számban vedek részt a Balaton régi harcosai. Olt láttuk Keszthelyről többek között Malatinszky Ferencet, Síefaits Aladár apátplébánost, Meizler Károly dr.-t, Lénárd János dr-t és másokat. Iklődy- Szabó János, a szövetség társelnöke nyitotta meg a gyűlést, s mindenek előtt beszámolt a vitorlás verseny sikeréről. Rámutatott, hogy a vitorlás sport fejlődése a Balaton népszerűsítését is jelenti. Törekednek a yacht- épitás költségeinek csökkentésére, hogy idővel a yachísport népsport lehessen. Azután hangsúlyozta, hogy Keszthely nagyobbarányu fejlesztését minden eszközzel szolgálni kell. A fejlesztésnek három iránya van : a vízvezeték építése, az úthálózat kiépítése és a siállodakérdés. Az utóbbi sz egész Balatonnak is problémája. Az útépítés terén jók a kilátások, mert Bődy nyug. alispán mér megkezdte Keszthely bekötését a nemzetközi úthálózatba, amiken megkezdte a grác— keszthelyi ut egyik szakaszának építését. Remény van a bécsi útvonal kiépítésére is. A kereske- de'mi minisztérium az északi partot be akarja kapcsolni a grác— budapesti útba is. Szükséges, hogy a kormány a beruházási Programm keretén belül néhány milliót balatoni szállodaépítésekre [ fordítson. Kettős vágányt. Tövisy Ernő ügyvezető alelnök határozati javaslatot terjesztett elő. Utalt arra, hogy Keszthelyt hátrányos helyzetbe hozza a fővárostól való távolsága, az egyvágányú forgalom lassúsága és a vasúti tarifa magassága. Indítványozta, kérjék a kormányt a kettős vasúti vágánynak az egész Balaton parton való kiépítésére, egészen Keszthelyig, valamint az olcsóbb balatoni vasúti tarifa bevezetésére. Keszthely problémái. Palocsay Gyula városbiró érdekes előadást tartott Keszthely problémáiról. Hangsúlyozta, hogy Keszthelynek előnye városias jellege és Hévíz szomszédsága. Keszthelynek és Hévíznek sorsa összefügg, ezért együttesen kell fejlődésüket előmozdítani. 1940- ben Hévíz bérlete lejár és akkor értesülése szerint Festetics herceg saját kezébe veszi, hogy világhírűvé fejlessze. Ez Keszthelynek is előnyös lesz. Kivánaíos, hogy a várost erősebben kapcsolják be a balatoni nemzetközi sportba. A vízvezeték igen fontos kérdése Keszthelynek. Ezt meg is kell oldani, de figyelemmel kell lenni arra, hogy Keszthely a másfélmilliós költséget a maga erejéből előteremteni nem tudja. A város 700 ezer pengőt áldozhat, a vármegyék 120.000 ezer pengőt adnak, a többit azonban más módon, állami segítséggel kell előteremteni. Keszthely nem bírhat el nagyobb terhet, mert hiszen lakossága a megterhelt háztulajdonosokból, a 820 nyugdíjasból áll és magánkezekben csak 500 hold föld van. Megállapította a városbiró, hogy Keszthely alkalmas arra, hogy szervezetten ellássa az egész Balaton-partot zöldségfélékkel és gyümölccsel. A vasutkérdéssel kapcsolatban ulalí arra, hogy a Máv eddig is sokat íeP, de ez még nem elég. Legfontosabb volna
