Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-07-30 / 170. szám

2 Zalamegyei Újság 1938. julius 30, A vármegyei, városi és a községi alkalmazottak öregségi biztosítása. és tárgyalás után 571 kölcsönt szavazott meg 1,875.000 pengő értékben. A mai munkanélküliség meg­szüntetésére az értelmiségi mun- kané'külieket átképző tanfolya­mokon képezik ki gazdasági pá­lyákra. Először próbaképen rendeztek ilyen átképző tanfolyamokat jog­végzettek számára, akiket tizhetes kurzusokon kereskedelmi pályákra képezték át. Ezt a tanfolyamot 21 en végezték el és 20 embert sikerült elhelyezni. A legközelebbi napokban kez­dődnek meg a nagy átképző tanfolyamok, hogy az utánpótlás a gazdasági élet minden terén rendelkezésre álljon. A kormány­biztos felhívására 8824 en jelent­keztek ilyen átképző tanfolyamok­ra. A jelentkezettek közül: a ke­reskedelem 71 ágazatára 2383, az ipar 120 ágazatára 2606, gaz­daságra 1043, egészségügyi szol­gálatra (nők) 86, filmre 167, új­ságírónak 39, vegyes 45, bizto­sítási szakmára 157, tisztviselőnek 1844. A tisztviselői átképzésre jelent­kezetteket a kormánybiztosság egyáltalán nem veszi figyelembe, mert ezt bizonyos fokig konjunk­turális jelentkezésnek tartják, még­pedig azért, mert az átképző tan­folyamon résztvevők havi 100 pegős tanulmányi segélyben ré­szesülnek. A különböző tanfolyamokét ér­dekképviseletek bevonásával tart­ják és vigyáznak arra, hogy ne ké­pezzenek át több emberi, mint ahánynak elhelyezését az ér­dekképviseletek előre biztosítják. Az eddigi tervek szerint egy év alatt körülbelül 1000—1500 em­bert képeznek át gazdasági pá­lyákra ezeken a tanfolyamokon. Augusztus első napjaiban már megkezdődnek az első tanfolya­mok, amelyeket az érdekképvise­letekkel letárgyalhattak. Az első tanfolyamok között van a fake­reskedelmi, baromfi, tojás, vad és gyümölcskereßkedelmi, msgkeres- kedelmi átképző tanfolyam, vala­mint a védőnőképzés is. Az első turnusokkal 230 kerül átképző­tanfolyamra, augusztus második felében pedig egy ugyanekkora turnus kezdi meg a tanfolyamokat, Fegyenoek közkereseti társasága. — Londoni jelentés — A londoni cégjegybiróságnál a következő új céget jegyezték be: „Moore és Fiai rovottmultu fe- gyencek, közkereseti társaság, rongy- és ócskavas-kereskedők.* A szokaüan hangzású cég főnö­kei tényleg nemrég töltötték ki hosszabb börtönbüntetésüket és ily módon igyekeztek végleg jó- utra térni abban a reményben, hogy nyílt bünbánásukkal meg­nyerik a jólelkü és igazság-sze­relő angol közönség támogatását. A kormány január 1-én meg­jelent rendelete az öregségi biz­tosítást kiterjesztetette azokra a vármegyei, városi és községi al­kalmazottakra — ezeknek túlnyo­mó része közüzemi szakmunkás és napszámos — akik ezeknél a köztestületeknél nyugellátásra igényt nem szerezhetnek. A rendelet kötelezte az OTI í és a MABI t, hogy a szóban- forgó alkalmazottaknak 1929. jj- nuár 1 e óta betöltött vármegyei, városi és községi munkaviszonyát öregségi, stb. biztosítási kötele­zettségben töltött munkaviszony­nak ismerjék el. Kimondotta a rendelet azt is, hogy az igy OTÍ és MABI ra 9 évre visszamenően Csütörtökön dutuián halálos szerencsétlenség játszódott le Sze- petk mellett a Zala folyóban. Bödör Ferenc geilénházai lakos Szepetk-Taszilómajorban idény­munkán volt alkalmazásban. Csü­Augusztus elsejével kezdődik meg a vadászati szezon és a kül­földi vadászokkal idegenforgalmi irodáink már élénk levelezésben vannak, A fogoiyvadászat szezonja ugyan hivatalosan augusztus el­seje, mégis csak tizediké után kezdenek a külföldi vadászok Magyarországra jönni, amikor már az állatok fejlettebbek és a fog­lyok nagyobb tömegekben száll­nak fel. Idén a fogolyvadászathoz a szezon igen kedvező, úgyhogy sok külföldi vadász érkezéselvár- ható. Érdekes, hogy a legegzóti kusabb tájakról is jelentkeznek vadászok a budapesti irodáknál és van olyan vadász, aki Auszt­ráliából, vagy Dél- Amerikából csak azért utazik Magyarországra, hogy itt fogíyásszon. A fogoly- leiövési dijak 80 fillér és 2 pengő között váltakoznak és érdekes, hogy ellentétben minden közgaz­dasági elvvel, annál drágább, mi­nél több a fogoly. A külföldi va­dásznak ugyanis csak akkor ér­demes Magyarországra jönni, ha naponta legalább 100 fogoly ie- lőhetését biztosítják neki. Kisebb társaság is naponta íegaiább háruló nagy teher biztosítás mathe- maiikai értékét a közüleiek fizes­sék* meg, viszont az OTÍ és MABI a köztestületeknek térítsék meg azokat a járadékokat, ame­lyeket azok időközben a szóban- levő alkalmazottaknak folyósí­tottak. Nehogy a járulékoknak egy összegben megfizetése a köztes­tületek költségvetési egyensúlyát felborítsa, a rendelet felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a közü­lieknek 40 félévre terjedő részlet- fizetési kedvezményt adhasson. A rendelet értelmében a közü­liek az OTÍ kikü'dött közegeivel együttesen készítik el a vonatkozó leszámolást. törtökön a munka befejezése után a Zala folyóra ment fürdeni. Fürdés közben elmerült és már csak holtíestét tudták kifogni a folyóbói. Az orvosrendőri hulla- szem'éi ma tartották meg. lyokra elpuffogaím. Fogolyvadászat után szeptem­ber elsejével megkezdődik a va­dászat a szarvasbikákra. Mig a fogolyvadászatokra főként messzi országokból utaznak hozzánk, ad­dig szarvasbikára elsősorban a német nimródok utaznak Magyar- országra. Személyenként egy- egy Németországból érkező va­dász 1500 márkát, illetőleg 2040 pengőt igényelhet a devizaköz- pontló! és 300 utazási márkát. A szarvashiba árak az idén va­lamivel olcsóbbak, mint tavaly és lényegesen olcsóbbak, mint 3—4 év előtt voltak. 6 5 kilogrammos agancsú szarvaßbika lelövése 1000-1200 pengő. 6 5—7 kilo­grammig 1200—1400 pengő és igy emelkedik fokozatosan az ár egész 9 kilogrammig. Az emel­kedés azonban nem egyenletes és minél nehezebb az agancs, an­nál nagyobb ugrásokkal drágul a kilövés dija. 9 kilogrammos agancsnál már grammonként mé­rik az emelkedést és minden gramm súlytöbbletért 1 pengővel többet keil fizetni. Ez mutatja, hogy a szarvasagancsot úgy mé­rik, mint a nemes fémet és egy nagyobb agancs ára tízszer any- nyiba kerül, mintha ugyanolyan súlyú szinezüstből lenne. A ma­gyar vadászati irodák prospektu­saikban büszkén hivatkoznak arra, hvgy a berlini világkiállításon a a világrekorder agancs Magyar- országból került ki. Idén fokozott mértékben fontos a vadászati sze­zon jó előkészítése, mert épen itt van alkalom pótolni az elmaradt idegenforgalmi eredményeket. A vadászok a legjobb vendégek és kétségtelenül a legelőkelőbb kül­földi társadalmi körökből kerül­nek ki. Igen sok vadász autóval, soffőrrel, inassal, sőt egész ud­vartartással érkezik. Nem ritkaság a többszázezer pengőt elköltő vendég a vadászok között. Két év élőit egy angoi társaság közel 80 000 pengős itaíszámiát csinált egy Dorottya-utcai csemegeüzlet­ben. Tavaly két vendégről is tud­nak, akik 100.0C0 pengőn felül költöttek a vadászaton kívül. Az egyik egy francia selyemgyáros, a másik egy belga bankár volt. Meunier francia csokoládégyáros tavalyi vadászkirándulása sok ezer pengőt eredményezett a magyar idegenforgalom mérlegében és még autót is vásárolt Budapes­ten. De nemcsak a vendéglátó- iparnak, hanem a magyar fegyver és töltényiparnak is igen nagy jövedelmet biztosit a külföldi va­dászok érkezése. Különösen a kisvadakra vadászók jelentenek jövede'met a gyáraknak, mert csak 200 pitront hozhatnak ma­gukkal a vadászok, már pedig a fogolyra, fácánra és vizivadakra vadászók sokszor többezer dara­bot használnak el. Most kötötték le egy nagy an­gol vadásztársaság uiazását Ma­gyarországra és csak az italszámla sokezer pengőre rúg. Az angol vadászok óriási mennyiségű pezs­gőt, whyskit, tonikumokai és kü- melt rendeltek és hosszú távira­tokat kellett váltani Londonnal olyankor, amikor bizonyosfajta italból nem állt elegendő mennyi­ség rendelkezésre Magyarorszá­gon. Az előkelő angol társaság Győr megyében fog vadászni. Angliában igen nagy példány­számú, nagyterjedelmü, pompás kiállítású vadászati hetilapok je­lennek meg. Ezekben a vadász­újságokban Magyarország neve igen gyakran előfordul és a hor­tobágyi csárda, a számadó juhász fényképe ismertebb, mint Magyar- országon. Érdekes, hogy ezeket a képeket, cikkeket angol vadász­vendégek írják és ezek teszik közzé, akik a legnagyobb lelkese­déssel beszélnek magyarországi élményekikről. Az ideérkező kül­földi vadászok csaknem kivétel nélkül meleg barátságot kötnek a magyar vadászokkal és a leglel­kesebb barátai és propagálói Ma­gyarországnak. ___ — S zétdurrant a szódás­üveg egy szombathelyi vendég- lősné kezében. Az üveg szilánkjai súlyos sebeket ejtettek az asszony arcán. A Zalába fuladt egy geilénházai munkás. költenek Magyarországon a kUlföidi vadászok. 1000—2000 pengőt akar fog­Augusztus 1-én megnyílik L E J E R ÖDÖN üveg-, por­celán-, rövidáru- és lámpaárú üzlete, Németh László fűszer- és csemegekereskedő házában. Képkeretezés Üvegezés t

Next

/
Oldalképek
Tartalom