Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-07-28 / 168. szám

XXI. évfolyam 168. azám. Ara o viliéi* 1938. julius 28. CaQtSrftök. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP lséchenyi-tér 4. ---------r.- Telefonszára 128. II Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban a^ MBmMaB^aaaBMaBBHaaaBMöBaMBBBWBBBBBBaaBaEBaaaBBBBHMaaBHwniiiwai Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő, — Hirdetések díjszabás szerint A katolikus Egyház ma az igazi szabadság védője. Róma, julius 25. Pscelli bíbo­ros-államtitkár a roueni katolikus szociális hét alkalmából érdekes levelet intézett Duthoit profesz- szorhoz, a szociális hét rendező­jéhez. A levélben a bíboros-államtit­kár „a szabadság a társadalmi életben“ kérdéshez szói hozzá, amelyet a szociális hét tárgykö­réül választolt. E tárgykör fon­tossága — írja többek között a vatikáni államtitkár — nyilván­való : arról van ugyanis szó, hogy állást kell foglalni a mo­dern közjog két felfogása között. Az egyik felfogás szerint a nem­zetek életében a honpolgárok sza­badsága és az egyéni kezdemé-, nyezéB kell, hogy a főszerepet* játssza, a másik felfogás szerint pedig ez a szabadság fel kell hogy oldódjék az állam kőzponii hatalmában. A bíboros államtit­kár hangoztatja, hogy a katolikus Egyház, amely a múlt évszázad­ban a szabadság ellenségének tűnt fel, mert felvette a küzdel­met a rendbontó liberalizmussal, ma, mint az igaz szabadság vé­dője jelenik meg, annak a sza­badságnak a védője, amely Isten rendeletéből az embert felelőssé teszi tetteiért. Ez az Egyház azon­ban mindig felemelte szavát a szabadsággal űzőit visszaélések ellen és ezt ma sem szabad el­felejteni, amikor a polgári szabad­ságot annyi veszély fenyegeti. Az ember szabad akarata tehát arra való, hogy a jót, ne pedig a rosszat cselekedje. Ami már most ennek az elvnek gyakorlati alkal­mazását illeti, az állam annál jobban meg van szervezve, minél jobban az ember egyéni tulajdo­nainak tiszteletbentartásán nyug­szik az egyéneknek a közjó ki­alakításán való közreműködése. A liberalizmus és az abszolu­tizmus között sok fokozat lehet: ezek között az egyik a?, amelynél megerősítik a tekintély elvét, anélkül azonban, hogy megsem­misítsék az egyéni szabadságot. Az államrendszerek megítélésé­nél tehát nagy óvatossággal kell eljárni. Az alapelv azonban az kell, hogy legyen, hogy a társa­dalom célja a közjó, amely nem választható el az egyének jólété­től és hogy az egyének előjogait a társadalom keretében biztosíta­ni kell. Elsősorban a katolikusok feladata, hogy áthidalják azt a nehézséget, amely az egyéni sza­badság és a társadalmi rend kö­vetelményeinek összeegyeztetésé­ből adódik. Berlin nem vár nagy eredményt az angol meg» bízott prágai ufjátóL A külpolitika fairéi. London, julius 27. Chamber­lain miniszterelnök az alsóházban hangsúlyozta, hogy a világfe- szültség enyhült ugyan, de sür­gős cselekvésre van szükség a béke érdekében. Az angol kor­mány nyomatékosan kivánta Prágától a békés megegyezést, ezért küldi oda Runcimant. Az angol sajtó utal arra, hogy a lord utjának nincs hivatalos jellege, szerepe csak megfigyelés és tanácsadás. Kérdés, hogy a csehek elfogadják-e józan taná­csait. Egyes lapok figyelmeztetik a lordot, hogy az angol nép nem hajlandó a csehek érdekében há­borúba menni, tehát Prágának békés megegyezést kell elérnie. A lapok úgy tudják, hogy Hitler bizalmasa, Wiedemann kapitány újból Londonba érkezik. Hir szerint Hitler vasárnap Boroszlő- ban nem nyilatkozik a cseh kér­désről, mert meg akarja várni, hogy milyen hatást gyakorol Prágára lord Runcimann külde­tése. A Daily Telegraph tegnap Hen- leinnek olyan nyilatkozatát közölte, hogy a szudéia németetek nem akarnak Németországhoz csatla­kozni és nem akarnak népszava­zást. Henlein most kijelentette, hogy a lapnak semmiféle nyilat­kozatot nem adott. Berlin, julius 27. A Völkischer Beobachter megállapítja, hogy Chamberlain óvatosan nyilatkozott a cseh kérdésről. Runcimann küldetésétől előnyöket vár, de nem kezeskedik a sikerért és a tanácsadó független lesz az angol kormánytól. A lap szerint ez a tartózkodás érthető. A cseh sajtó az angol megbízottat kellemetle­nül fogadja. A Germania szerint az angol tanácsadó kilátásai nem biztatóak. Anglia ábrándvilágban élne, ha ne.n számolna Prága makacsságával. Erős nyomás nél­kül nem haladhatnak a prágai tárgyalások. A Berliner Tageblatt szerint a szudéta németekben nem fog csalódni Runcimann, de Prá­gával más a helyzet, amit mutat a Narodni Liaty szörnyűséges ál­lásfoglalása is. A lap ellenkezőjét hirdeti annak, amit London akar. Prága, julius 27. A kormány politikai bizcttsága jóváhagyta a nemzetiségi tervezetei, 8 ezt most ismertetni fogják a szudéta né­metek képviselőivel. Salamanca, julius 27. A spa­nyol nemzeti csapatok az Ebro völgyében sikeresen álltak ellen egy vörös támadásnak és felmor­zsoltak egy vörös ezredet. 400 halottat és 350 foglyot vesztettek a köztársaságiak. Az estramadu- rai fronton folyton folyik a tisz­togatás. A spanyol vörösök 56 millió értékű aranyat és ezüstöt szállítottak Franciaországba. London, julius 27. A japánok 76 órás pergőiüz után elfoglalták Csiu Kiang városát. A 250 ezer lakos közül a támadás idején már csak 20 ezer maradt a vá­rosban. Ezeknek nagy részét a pergőtűz megsemmisítette. HagyjelentőségU szociális reformokon dolgozik a kormány. Budapest, julius 27. A kor­mány tagjai ma délelőtt minisz­tertanácsot tartottak, amelyen Kánya Kálmán beszámolt a ró­mai útról és megvitatták az álta­lános külpolitikai kérdéseket. Augusztus 4-én négynapos mi­nisztertanács kezdődik, amely a ja­vaslatok egész sorát tárgyalja le. Politikai körökben nagy fontos­ságot tulajdonítanak ennek a mi­nisztertanácsnak, mert ezen dol­gozzák ki a kormány őszi ás téli munkaprogrammját. A kormány munkáját két alapelv irányítja : a szociális reformok és az egységes nemzeti közszellem kialakítása. A négynapos minisztertanács napi­rendjén hat pontból átló programm szerepel: 1. A kamarai rendszer kiépítése minden területen. 2. A földbirtokpoiilika gyorsítása. 3. A falu szociális helyzetének javí­tása. 4. A munkásság szociális védelmének kiépítése, a családi munkabérrendszer bevezetése, a munkaközvetítés államosítása. 5. A milliárdos beruházási programm gyors végrehajtása, különös te­kintettel a honvédelem fejleszté­sére és az állástalan fiatalság megsegítésére. 6. Propaganda- minisztérium feláilitása. A kultuszminiszter szerint a nemesek, honorátiorok is kötelesek pártbért fizetni. Kát kőszegi honorátior megfe- lebbezte az alipán ama határoza­tát, amelyben feimondía, hogy a honorátiorok is tartoznak párbért fizetni a plébánosnak. A kultuszminiszterhez beadott felebbezésükben azt hozták fel, hogy egy 1912-ből származó kul- tuszmiRi8zíeri határozat a hono- rátiorokat, a párbér fizetése alól felmentette. A kultuszminiszter most kimon­dotta, hogy a hivatkozott határo­zat elavult, mert azzal szemben olyan országos jogszokás fejlődött ki az azóta végbement gazdasági, pénzügyi és szociális válságok nyomán, mely a párbérköteiezett- ség alóli mentességet megszün­tette. Az a régi jogszokás, mondja tovább a miniszteri indokolás, melyre a fent említett VKM ha­tározat hivatkozik s amely a ked­vezőbb gazdasági viszonyok ide­jén mint a nemesi kiváltságnak C8ökevénye szerepelt, teljesen ha­tályát veszítette s annak feltá­masztása nem kívánatos. A miniszter szerint egyedül a kegyur párbőrmeníessége indokolt, ha kegyúri kötelességeit leikiis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom