Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-31 / 121. szám

2. Zaiamegyei (Jjság 1938. május 31. net a Hősök Terére. Ilyen színes ünnepségei még al g látott Bu dapest nepe. Elöl haladtak az is­kolások és a falusi legények, majd a kü önféle iparágak kül­döttségei mesterségük jelvényei­vel, a vasú ások, a népviseleti csoportok, kü földiek, apácák, pá­pai lovagrendek, a szerzetesek és világi papok. Most hozták a Szent Jobbot, melyet kétoldalt a dísz- őrség, a koronaőröd, a főváros tanácsa és az egyetemi tanács kí­sértei:. A Szent Jobbot követte a püs­pöki kar, a bíborosok, azután a kormányzó haladt a testőrök kö­zött, v.'güi a világi hatóságok kü döttsegei. Amerre a menet el­haladt, óriási belföldi és külföldi nézősereg sorakozott fel és ki­törő tapssal ünnepelte a színes csoportokat. Nagy tetszést arattak a főúri hölgyek diszmagyar ru­hái. Csodásabbná! csodásabb diszmagyar rúnák jelenlek meg az ámuió külföldiek szemei előtt. Délre járt már az idő, mire a hatalmas, megkapóan szép me­net a Hősök Terére érkezett. A milleniumi oszlop elölt emel- ( vényre helyezték el a Szent Job­bot, g előtte helyezkedett el a kormányzó, Pacelii bíboros és tiz bíboros társa. Harangok zúgtak, zenekar harsogott és felszökött a szent királyt d csőitő ének : „Ah, hol vagy magyarok ..Majd a tömeg könnyes szemmel, megiile- tődött lélekkel harsogta az ég felé a másik ősrégi éneket: „Bol­dogasszony anyánk...“ Latin szertartás következett most Szent István király tisztele­tére, azután a Himnusz fenséges dallama fejezte be a gyönyörű, a Millenium óta nem látott szép ségü ünnepet. A kongresszusi himnusz hangjai mellett oszlott szét a hatalmas tömeg. Holnap a Szent Jobb elindul az aranyvonaton országos kőrút­jára. Kedden Esztergomba viszik, ahol jelen lesz Pacelii biboros is, szerdán pedig Székesfehérvár­ra. s ezek a krisztusi gondolat és a nemzeti eszme agitátorai. A ma­gyar falusi ifjúság kapanyéllé akarj i egyenesiteni a koldusbotot és szögre akasztja a koldusta riszryá*. Célját eléri, mert ennek a mozgalomnak olyan tagjai és vezetői vannak, akiknek munká­ja állandó áldozathozatal. Legál- do.'atosabb katonája P. Kerkai Jenő, akinek népszerűdénél, mun­kabírásánál csak szerénysége na­gyobb. — Ezeknél a szavaknál a tömeg viharos lelkesedéssel, per cekig ünnepelte P. Kerkai Jenőt. Ugrin József titkár mondott ez­után lelkes beszédet, majd viha­ros taps közben P. Kerkai Jenő mondott nagyhatású beszédet. Húsvéti hajnalt jelent a mai reggel — mondotta —, amikor a magyar falu ifjúsága beletette kezét abba a kézbe, amely a magyar kaszákat készíti. Á'dja meg Isten mindazokat, akik ezt a két kezet szorosabbra fűzik és verje azokat, akik a kezeket még egyszer szét akarják szakítani. Sokan kérdezték tőle, kinek szolgál ez a mozgalom. Mindig azt felelte, hogy Istenen kívül senkinek, mert ennek a mozga­lomnak nincsenek urai, csak nap­számosai. Mi nem szervezkedünk senki eilen: sem politikai pártok, sem más alakulatok ellen, de nem szervezkedünk a régi rend védelmére, az egyházi nagybirtok védelmére sem. Mi Krisztus szo­ciális igazságainak és a szeretet­TOzifa, kőszén, faszén szükségletét legolcsóbban szerezheti be Singer Miklós htoméi. ■ hmth fa- és szénkereskedőnél, Z alaegerszeg EötvÖS-U. 18. Az ovoda mellett Telefon 2—79. szám. nek jegyében szervezkedünk. 1 Mozgalmunknak négy pontja van : szereljük a magyar hátát, annak minden rögét; akarjuk a minden­napi kenyeret; valljuk, hogy tu­dás keli a magyar fejekbe és hir­detjük, hogy Krisztus a király, akire mi építünk. Egész életünk egy nagy „Dicsértessék a Jézus Krisztus0. Aki Krisztust bántja, minket bánt. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a 20 ezer ifjú sza­valókórusa dübörögve szavalta el a Magyar Célt, a mozgalom programmját, azután a tömeg zászlók alatt felvonult a legátusi misére. Az agrárifjuság nagyszerű seregszemléje Budapesten. 20.000 falusi ifjú hitvallása a szociális Magyarország mellett. Hősök emlékünnepe Zalaegerszegen. A magyar falusi fiatalság élet­erős mozgalma, a KÁLÓT (Ka­tolikus Legényegyesületek Orszá­gos titkársága) az Eucharisztikus Kongreszus keretében 'vasárnap reggel tartotta első országos se regszemléjét a városligeti ünnepi csarnokban. A 300 ezer tagot számláló mozgalom képviseleté­ben mintegy húszezer falusi ifjú vonult fel az ország 25 várme­gyéjéből, 8 köztük ott voltak a zalamegyei falusi fiatalság nagy­számú képviselői is. Több zalai érdeklődő is megjelent, ami ért­hető is, mert hiszen innét, Zala megyéből, a zalaegerszegi gimná­ziumból indult el az a lelkes fia­tal jezsuita pap, P. Kerkai Jenő, aki ezt a mozgalmat megterem­tette lelkes munkatársaival együtt. A zalai közönség talán még nem tudja eléggé, milyen értéket adott a zalaegerszegi gimnázium és annak Mária Kongregációja a magyar falusi ifjúságnak, de or­szágos viszooylaiban már ismerik nevét, értékelik mélyen szociális és gyakorlati lelkületéi. A vasár­napi seregszemle pedig azt is megmutatta, hogy P. Kerkai Jenő mozgalma ma már országos té nyező, amellyel számolni kell. A fiatal páter serege vasárnap tanú­ságot tett, hogy az evangéliumi alapon akarja felépíteni a szociá­lis Magyarországot és célkitűzése mellett rendíthetetlenül áll. A seregszemlére hajnali 5 órá­tól kezdve vonult fel zászlóerdő alatt a pompás fiatal sereg és a testvérmozgalomnak, az ipari munkásságnak katolikus szerve­zetével együtt megtöltötte az ün­nepi csarnokot. A megjelentek sorában ott voltak: Qíattfelder Csanádi és Fiedler szatmári püs­pökök, P. Bangha Bála S J., Antal István államtitkár, Marschall Ferenc voit földművelésügyi mi­niszter és Huszár Károly. A Himnusz eléneklése után Gábor Miklós gazdaifju nyitotta meg a gyűlést. Hangsúlyozta, hogy a gyűlés testvéri kézfogás az ipari munkásság és a falusi ifjú* ság közölt a krisztusi szeretet jegyében. Hárommillió magyar áll a kézfogás mögött és ezt az erőt, ‘ezt a tömegei nem lehet többé lehazudni. A kézfogás mellett tett írtét Csurgay István gyári munkás is a munkásság nevében. Marichall Ferenc volt miniszter, akit lelkes ünnepléssel fogadtak, hangsúlyozta, hogy a gyűlés tör­ténelmi jelentőségű a magyar éleiben. Bizonysága annak, hogy a magyar falu nem tágít a két­ezeréves krisztusi igazság és az ezen felépülő ezeréves magyar igazság mellől. A szent Ostya a msgyar falu számára mélységes hit és reális szociális programm, mert feleletet és megoldást ad minden kérdésre. Farkas György dr., a mozga­lom lelkes titkára, ismertette a mozgalom addigi tevékenységét. Elmondotta, hogy a KÁLÓT ed­dig 2 ezer agitátort képezett ki, Á világháború hőseinek emlő­iét kegyelettel ünnepelte meg vasárnap Zalaegerszeg város kö­zönsége. Nemzeti lobogókkal dí­szített házak és hazafias ünnepély jelezték az emléknapod Délelőtt az összes templomokban ünnepi istentiszteletek voltak. A plébá­niatemplomban a hivatalos szent­misét Lutter Imre káplán ' mon­dotta segédlettel s ő mondotta a szentbeszédet is. A misén testü­letileg jelentek meg a hatóságok, egyesületek, intézmények. A város ünnepe, amelyet az Országos Frontharcos Egyesület Főcsoportja rendezett, egynegyed 12 órai kezdettel a Hősök em lékmüve előtt folyt le s azon megjelentek a hatóságok vezetői és tisztviselői, a honvéd- és csendőrtisztikar, a honvéd zászló­alj, a vitézek, frontharcosok, cser­készek, leventék, az iskolák nö­vendékei és nagyszámú közönség. Bevezetőül a leventezenekar Pfend György karmester vezénylete mellett eljátszotta a Hiszekegyet, utána Polgár József IV. polgárista hatásosan szavalta el Móra Lász­ló „Hősök ünnepén“ cimü költe­ményét, majd a Zalaegerszegi Daloskor énekelt Bálint Béla karmester vezetésével. Az ünnepi szónok Móra János gimnáziumi tanár volt, aki valóban remekbe készült beszédében ékesen szólott a múlt­ról, a jelenről és jövőről, a hősi halottakról és a mai generációról, a nyugodt otthoni életről és a háború borzalmairól, a háláiról és hősi háláiról. Rámutatott arra, hogy tele van az ország hősi emlékművekkel s hogy hőseink nem önzö, egyéni érdekből men­tek a háborúba, nem is azért, hogy nagyobbá tegyék Magyaror­szágot, hanem becsületért, becsü­letből. Fölesküdtek a zászlóra s kitartottak mellette, mert mi ma­gyarok vagyunk, nem csehek. Állták a vártát. Olt ástak a ha­tárnál, h-jgy hozzátartozóik ott­hon dolgozhassanak. Nem kér­nek hőseink hálát, nem kérnek sokat, sírjuknál mondjunk el egy Miatyánkof. Beszedőnek végével kérést intézett az öregekhez, azokhoz, akik a világ sorsát in­tézik : hitvány érdekekért ne idéz­zék föl a háború kísérletét; a fiatalokhoz pedig az a kérése, ha el kell menniük, ne kisérjék él­jennel a háborút. Fogadalmat is tett, ha újra fegyvert keli fogni a Hazáért, ott lesznek megint be­csületért és becsületből, de a pus­kát nem fordiljá* soha magyar el­len. És, amikor nevük majd em­lékműre kerül, a turulnak szárnya ne csukott, hanem nyitott legyen. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után ismét a Daloskör énekelt, Hegedűs Ferenc, a ke­reskedelmi iskola IV. évf. növen­déke pedig nagy lendülettel sza­valta el Radványi Kálmán versét, a »Magyar Cserkész dalát“. Ezután a Hősi emlékmű meg­koszorúzása következett. Vitéz Székely Jenő alezredes a honvéd­ség, csendőrség, a helyőrség tisz­tikara és legénysége, vitéz Tamásy István dr. polgármester a város közönsége, vitéz Horváth Bertalan dr. a város és a járás vitézei, Zsttmböly József a Honsz, Jakabffy Antal a fronthar­cos főcsoport nevébtn helyeztek SEP tökéleteset Nyakkendőt Téthnái. Angol szövetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom