Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-31 / 121. szám
2. Zaiamegyei (Jjság 1938. május 31. net a Hősök Terére. Ilyen színes ünnepségei még al g látott Bu dapest nepe. Elöl haladtak az iskolások és a falusi legények, majd a kü önféle iparágak küldöttségei mesterségük jelvényeivel, a vasú ások, a népviseleti csoportok, kü földiek, apácák, pápai lovagrendek, a szerzetesek és világi papok. Most hozták a Szent Jobbot, melyet kétoldalt a dísz- őrség, a koronaőröd, a főváros tanácsa és az egyetemi tanács kísértei:. A Szent Jobbot követte a püspöki kar, a bíborosok, azután a kormányzó haladt a testőrök között, v.'güi a világi hatóságok kü döttsegei. Amerre a menet elhaladt, óriási belföldi és külföldi nézősereg sorakozott fel és kitörő tapssal ünnepelte a színes csoportokat. Nagy tetszést arattak a főúri hölgyek diszmagyar ruhái. Csodásabbná! csodásabb diszmagyar rúnák jelenlek meg az ámuió külföldiek szemei előtt. Délre járt már az idő, mire a hatalmas, megkapóan szép menet a Hősök Terére érkezett. A milleniumi oszlop elölt emel- ( vényre helyezték el a Szent Jobbot, g előtte helyezkedett el a kormányzó, Pacelii bíboros és tiz bíboros társa. Harangok zúgtak, zenekar harsogott és felszökött a szent királyt d csőitő ének : „Ah, hol vagy magyarok ..Majd a tömeg könnyes szemmel, megiile- tődött lélekkel harsogta az ég felé a másik ősrégi éneket: „Boldogasszony anyánk...“ Latin szertartás következett most Szent István király tiszteletére, azután a Himnusz fenséges dallama fejezte be a gyönyörű, a Millenium óta nem látott szép ségü ünnepet. A kongresszusi himnusz hangjai mellett oszlott szét a hatalmas tömeg. Holnap a Szent Jobb elindul az aranyvonaton országos kőrútjára. Kedden Esztergomba viszik, ahol jelen lesz Pacelii biboros is, szerdán pedig Székesfehérvárra. s ezek a krisztusi gondolat és a nemzeti eszme agitátorai. A magyar falusi ifjúság kapanyéllé akarj i egyenesiteni a koldusbotot és szögre akasztja a koldusta riszryá*. Célját eléri, mert ennek a mozgalomnak olyan tagjai és vezetői vannak, akiknek munkája állandó áldozathozatal. Legál- do.'atosabb katonája P. Kerkai Jenő, akinek népszerűdénél, munkabírásánál csak szerénysége nagyobb. — Ezeknél a szavaknál a tömeg viharos lelkesedéssel, per cekig ünnepelte P. Kerkai Jenőt. Ugrin József titkár mondott ezután lelkes beszédet, majd viharos taps közben P. Kerkai Jenő mondott nagyhatású beszédet. Húsvéti hajnalt jelent a mai reggel — mondotta —, amikor a magyar falu ifjúsága beletette kezét abba a kézbe, amely a magyar kaszákat készíti. Á'dja meg Isten mindazokat, akik ezt a két kezet szorosabbra fűzik és verje azokat, akik a kezeket még egyszer szét akarják szakítani. Sokan kérdezték tőle, kinek szolgál ez a mozgalom. Mindig azt felelte, hogy Istenen kívül senkinek, mert ennek a mozgalomnak nincsenek urai, csak napszámosai. Mi nem szervezkedünk senki eilen: sem politikai pártok, sem más alakulatok ellen, de nem szervezkedünk a régi rend védelmére, az egyházi nagybirtok védelmére sem. Mi Krisztus szociális igazságainak és a szeretetTOzifa, kőszén, faszén szükségletét legolcsóbban szerezheti be Singer Miklós htoméi. ■ hmth fa- és szénkereskedőnél, Z alaegerszeg EötvÖS-U. 18. Az ovoda mellett Telefon 2—79. szám. nek jegyében szervezkedünk. 1 Mozgalmunknak négy pontja van : szereljük a magyar hátát, annak minden rögét; akarjuk a mindennapi kenyeret; valljuk, hogy tudás keli a magyar fejekbe és hirdetjük, hogy Krisztus a király, akire mi építünk. Egész életünk egy nagy „Dicsértessék a Jézus Krisztus0. Aki Krisztust bántja, minket bánt. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a 20 ezer ifjú szavalókórusa dübörögve szavalta el a Magyar Célt, a mozgalom programmját, azután a tömeg zászlók alatt felvonult a legátusi misére. Az agrárifjuság nagyszerű seregszemléje Budapesten. 20.000 falusi ifjú hitvallása a szociális Magyarország mellett. Hősök emlékünnepe Zalaegerszegen. A magyar falusi fiatalság életerős mozgalma, a KÁLÓT (Katolikus Legényegyesületek Országos titkársága) az Eucharisztikus Kongreszus keretében 'vasárnap reggel tartotta első országos se regszemléjét a városligeti ünnepi csarnokban. A 300 ezer tagot számláló mozgalom képviseletében mintegy húszezer falusi ifjú vonult fel az ország 25 vármegyéjéből, 8 köztük ott voltak a zalamegyei falusi fiatalság nagyszámú képviselői is. Több zalai érdeklődő is megjelent, ami érthető is, mert hiszen innét, Zala megyéből, a zalaegerszegi gimnáziumból indult el az a lelkes fiatal jezsuita pap, P. Kerkai Jenő, aki ezt a mozgalmat megteremtette lelkes munkatársaival együtt. A zalai közönség talán még nem tudja eléggé, milyen értéket adott a zalaegerszegi gimnázium és annak Mária Kongregációja a magyar falusi ifjúságnak, de országos viszooylaiban már ismerik nevét, értékelik mélyen szociális és gyakorlati lelkületéi. A vasárnapi seregszemle pedig azt is megmutatta, hogy P. Kerkai Jenő mozgalma ma már országos té nyező, amellyel számolni kell. A fiatal páter serege vasárnap tanúságot tett, hogy az evangéliumi alapon akarja felépíteni a szociális Magyarországot és célkitűzése mellett rendíthetetlenül áll. A seregszemlére hajnali 5 órától kezdve vonult fel zászlóerdő alatt a pompás fiatal sereg és a testvérmozgalomnak, az ipari munkásságnak katolikus szervezetével együtt megtöltötte az ünnepi csarnokot. A megjelentek sorában ott voltak: Qíattfelder Csanádi és Fiedler szatmári püspökök, P. Bangha Bála S J., Antal István államtitkár, Marschall Ferenc voit földművelésügyi miniszter és Huszár Károly. A Himnusz eléneklése után Gábor Miklós gazdaifju nyitotta meg a gyűlést. Hangsúlyozta, hogy a gyűlés testvéri kézfogás az ipari munkásság és a falusi ifjú* ság közölt a krisztusi szeretet jegyében. Hárommillió magyar áll a kézfogás mögött és ezt az erőt, ‘ezt a tömegei nem lehet többé lehazudni. A kézfogás mellett tett írtét Csurgay István gyári munkás is a munkásság nevében. Marichall Ferenc volt miniszter, akit lelkes ünnepléssel fogadtak, hangsúlyozta, hogy a gyűlés történelmi jelentőségű a magyar éleiben. Bizonysága annak, hogy a magyar falu nem tágít a kétezeréves krisztusi igazság és az ezen felépülő ezeréves magyar igazság mellől. A szent Ostya a msgyar falu számára mélységes hit és reális szociális programm, mert feleletet és megoldást ad minden kérdésre. Farkas György dr., a mozgalom lelkes titkára, ismertette a mozgalom addigi tevékenységét. Elmondotta, hogy a KÁLÓT eddig 2 ezer agitátort képezett ki, Á világháború hőseinek emlőiét kegyelettel ünnepelte meg vasárnap Zalaegerszeg város közönsége. Nemzeti lobogókkal díszített házak és hazafias ünnepély jelezték az emléknapod Délelőtt az összes templomokban ünnepi istentiszteletek voltak. A plébániatemplomban a hivatalos szentmisét Lutter Imre káplán ' mondotta segédlettel s ő mondotta a szentbeszédet is. A misén testületileg jelentek meg a hatóságok, egyesületek, intézmények. A város ünnepe, amelyet az Országos Frontharcos Egyesület Főcsoportja rendezett, egynegyed 12 órai kezdettel a Hősök em lékmüve előtt folyt le s azon megjelentek a hatóságok vezetői és tisztviselői, a honvéd- és csendőrtisztikar, a honvéd zászlóalj, a vitézek, frontharcosok, cserkészek, leventék, az iskolák növendékei és nagyszámú közönség. Bevezetőül a leventezenekar Pfend György karmester vezénylete mellett eljátszotta a Hiszekegyet, utána Polgár József IV. polgárista hatásosan szavalta el Móra László „Hősök ünnepén“ cimü költeményét, majd a Zalaegerszegi Daloskor énekelt Bálint Béla karmester vezetésével. Az ünnepi szónok Móra János gimnáziumi tanár volt, aki valóban remekbe készült beszédében ékesen szólott a múltról, a jelenről és jövőről, a hősi halottakról és a mai generációról, a nyugodt otthoni életről és a háború borzalmairól, a háláiról és hősi háláiról. Rámutatott arra, hogy tele van az ország hősi emlékművekkel s hogy hőseink nem önzö, egyéni érdekből mentek a háborúba, nem is azért, hogy nagyobbá tegyék Magyarországot, hanem becsületért, becsületből. Fölesküdtek a zászlóra s kitartottak mellette, mert mi magyarok vagyunk, nem csehek. Állták a vártát. Olt ástak a határnál, h-jgy hozzátartozóik otthon dolgozhassanak. Nem kérnek hőseink hálát, nem kérnek sokat, sírjuknál mondjunk el egy Miatyánkof. Beszedőnek végével kérést intézett az öregekhez, azokhoz, akik a világ sorsát intézik : hitvány érdekekért ne idézzék föl a háború kísérletét; a fiatalokhoz pedig az a kérése, ha el kell menniük, ne kisérjék éljennel a háborút. Fogadalmat is tett, ha újra fegyvert keli fogni a Hazáért, ott lesznek megint becsületért és becsületből, de a puskát nem fordiljá* soha magyar ellen. És, amikor nevük majd emlékműre kerül, a turulnak szárnya ne csukott, hanem nyitott legyen. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után ismét a Daloskör énekelt, Hegedűs Ferenc, a kereskedelmi iskola IV. évf. növendéke pedig nagy lendülettel szavalta el Radványi Kálmán versét, a »Magyar Cserkész dalát“. Ezután a Hősi emlékmű megkoszorúzása következett. Vitéz Székely Jenő alezredes a honvédség, csendőrség, a helyőrség tisztikara és legénysége, vitéz Tamásy István dr. polgármester a város közönsége, vitéz Horváth Bertalan dr. a város és a járás vitézei, Zsttmböly József a Honsz, Jakabffy Antal a frontharcos főcsoport nevébtn helyeztek SEP tökéleteset Nyakkendőt Téthnái. Angol szövetek.