Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-26 / 92. szám
2. ZaiMMgytí Újáig 153$. április 26. A „szigligeti átvágás“ említésére mindig élesen felszisz- szennek a tapolcai újságok. Pedig hit mi nem akarunk ártani Tapolcának, hiszen nem vagyunk vetélytársai, nem irigyelünk el tehát tőle semmit. Sőt épen további fejlődése érdekében sürgetjük a boba—tapolcai vonalnak alsőranguEiiását. Húsvéti ck- künkre adott terjedelmes válaszaik ban naiv ábrándozókként tüntetnek fői bennünket, megvádolnak azzal, hogy nem ismerjük a hely seiet. Hát ezt még valahogyan elbírjuk, nem is neheztelünk érte. Meg keli azonban jegyez, nünk a következőket: Jó tíz évvel ezelőtt egy elismert vasuli szaktekintéllyel beazélget- tünk a zalai vasúti viszonyok felől és sz előkelő úr szólt arról, mennyire fontos lenne úgy a Balaton, mint a vármegye érdekében a transzverzális vasú i vonalnak kiépítése olyanformán, hogy a balatoni vasú at „szigligeti átvágással* kiépítenék Keszthelyig, de ez a vonal azután Hévíz érintésével épülne ki Zalaapáli— Pacsa—Szentmihály—Bak—Zalaegerszeg—Zalalövő irányában Szentgotthárdi*. így a Qrác felől érkező idegenek, meg a vármegye nyugati-délnyugati részében lakók kényelmesen elérhetnék Hé- vízfürdőt és a Balatont. Mert a szegény göcaej-vidéki embernek a Balatont ma csak úgy lehet megközelítenie, ha feljön Zalaegerszegre, innen íölebb Türjéig, onnan le Balalonszentgyörgyig, s onnan azután eljuthat Keszthelyre, de Hévízre még nem. A transzverzális vasút mennyire megköny- nyitené tehát részükre a Balaton és Héviz megközelítését. Ha a balatoni vasút végállomásával annak idején Keszthelyen faö hetett volna ki, már régen volna Hévíznek is vasútja s ha a transzverzális vonal még.nem is épülhetett volna ki, az bizonyos, hogy sármelléki kiágazással összeköttetést nyerhetett volna Héviz a zaia- völgyi vasúttal. Ez már nagy könnyítés lenne s Héviz fejlődésére óriási hatást gyakorolna. Énei tehát épeniégge! nincs szükség a tapolcai kikönyökíésre. Emlékeztetnünk kell tapolcai laptársainkat azokra a panaszokra, amelyek még a legutóbbi évek folyamán is olyan gyakran hangzottak el a vármegye közigazgatási bizottságában a tapolcai csatlakozások miatt, amelyek épen Keszthely és Füred érintkezésében okoztak nehézségeket. Elismerjük, történt sok toldozás-foltozás, javítás a menetrendben, de az a hiba, ami a végállomásnak Tapolcára helyezésével állott elő, bizony nem nyert, mert nem is nyerhetett orvoslást. A tapolcai újságok kitünően védelmezik Tapolca érdekeit. Gir- madávat sorakoztatják föl az érveket, hogy miért keiielt Tapolcának végállomást adni és hogy menynyire lehetetlen a szigligeti nádas parton vasutat épiteni. (Szegény vasútépítő technika I) Mi ezekkel az érvekkel szemben csak a Balatonnak, különösen a nyugati ol dalának, Keszthelynek, Hévíznek és a megye nyugati felének érdekeire tudunk hivatkozni. És mégis megnyugtat bennünket az a ludat, ho^jy az elfogulatlan köz- véií‘mé"y melle íü k v,3ii. i Még valamit. E sorok írója, a „naiv ábrándozó*, még emlékezik arra, milyen meglepetést kelteit országszerte az akkori kormánynak sz az e határozása, hogy a „balatoni* vasutat egy pontnál hűtlenné telte a Balatonhoz, cl feledtette vele Keszthelyi, Héviz- fürdőt és csak azt vette számi tásba, hogy Tapolca borkereskedelmi gócpont ét hogy azon a vidéken bazaltbányák nyílnak. Mintha bizony az ilyen érdekek kielégítése föltétlenül fővonali ’'égállomist követelne I Beleböm- bőlt a kérdésbe a politika i Ezt letagadni, vagy elfelejteni nem lehet. Tapolca sserenctéi volt. Ráülik: sors bona, nihil alfud. Végül arra kérjük tapolcai t. laptársainkat, ha annyiia igazuk v^n, érveiket ne sorakoztassák föl olyan nagy lármával, mert higyjék el, hogy es a nsgy lárma ciak a sötétben való fütyölést ét annak okát juttatja mindenkinek eszébe. S.pot tökéleteset Nyakkendőt Tétien«!. A n g a B czSvilsk. Zalai indítványok a szombathelyi útügyi nagygyűlésen. A Touring Cub Szombathelyen vasárnap útügyi nagygyűlést tartod, amelyen vármegyénkből Tomka János tb. vármegyei főjegyző és vitéz Tamá«y István dr. polgár mester vettek részt. A nagvgyülé sen Ostffy Lajos dr. ny. főispin ismertette a zalamegyet állam- építészeti hivatal által összegyűjtött és beérkezett kívánságokat. Majd Tomka János dr. tb. főjegyző terjesztette az alánbi indítványokat : 1. Az á'lami közutak most mc^'lspiíarió új hálózatában legalább mindazon közutak meg- hagvassanak, amelyek az ország 1934. év folyamán megáliapitott főködekedési úthálózatában már felvétettek. 2. 733. Zalabér—nagykanizsai főközlekedési ut az állami utak hálózatába már most felvétessék és mint ilyen, mielőbb ki- épiteisék. 3. Bekötő utak kiépítése torán az építési költségek biztosítása függetlenít tessék a községek teher bíró képességétől, vagyis az építési költségek kétharmad részét biztosítsa az állam. Az alaposan megokolt indítványokat elfogadták és illetékes helyre terjesztik. Válasz egy Nyilttérre. Bődéi János (Bocfölde) a másik helyi lap vasárnapi számának Nyilttér rovatában lapunk ellen fordul, kifogásolva, hogy szombati számunk vezető helyén „A ruthén autonómia* címmel cikket hoztunk, amely szerinte szóról- szóra azonos az ö cikkével, melyet a Veszprémi Hírlapban közölt, de nevének vagy a forrásnak megemlítése nélkül hoztuk, tehát — mint mondja — plágiumot követtünk ei. Megállapítjuk, hogy Bődéi János nyilatkozata téves beállításban közli- az esetet. Teljes joggal emelhetne kifogást, ha valóban ! szósrerint közöltük volna cikkét név és forrás megjelölése nélkül, csakhogy nsm ez történt. A kérdéses közlemény csak egy része volt egy hosszú cikknek, s ezt a részt maga Bődéi János is a pécsi egyetem kisebbségvédelmi intézetének kiadványából, Balogh- Beér László tanulmányából vette, tehát ez a része nem önálló részlet, hanem adatok ismertetése. Mivel pedig a forrást mi is meg- emli ettük, nem vétettünk az új ságirói szokások ellen, nsm igyekeztünk sajátunkként feltüntetni V» La POM 111 VÁSÁROLJON ÖN IS CSODÁLATOS SZÉP ÉR FI INGET NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPŐT, TOVÁBBÁ A LEGÚJABB NŐI- ÉS FÉRFI DIVATÁRUC1KKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁRI HATH JEXÍÍ divatáruüzletében (PLÉBÁNIA ÉPÜLET) sem Bődéi János, sem Bilogh- Beér László írását. Általános és e fogadott gyakorlatot, hogy a lapok egymástól átvesznek adatokat, eseményeket, s ez ellen még soha lapok kifogást nem emeltek. Adott esetekben mi sem emeltünk kifogást, hí valamit télünk átvettek, pedig ez már jó- néhánykor megtörtént. Bődéi János cikkének azt a részét, amely önálló elmefuttatás volt Balogh- Beér füzetéről, egyáltalán nem vettük át, tehát helytelen dolog forrást rekrimináini es plágiumot emlegetni, mer' a forrást mi igenis megjelöltük Balogh Beér László személyében. Eljárásunk helyességét mi sem sem igazolja jobban, mint az, hogy Balogh Beér László tanulmányát a Ztlamegyei Újságban már március 31-én hosszan ismertet e Káuzli Gyula csatári ei- peresplébános. Ha az elmúlt szombaton mégis visszatértünk Balogh-Beér László munkája egyes frészleteineic ismertetésére, azt az magyarázza, hogy a cseh kérdést aktualitására való tekintetted állandóan napirenden tartjuk és a vasárnapi revíziós gyü és előtt ismét nyomatékosan fel akartuk hívni a nemzeti társadalom figyelmét erre a problémára. Mi csodálkozhatunk tehát azon, hogv a nyilatkozó lapunknak az általános magyar nemzeti érdekeket szolgáló eljárását úgy tünteti fel, mint a szerzői jogok sérelmét és mindjárt másik Japioz szalad támadó nyilatkozattal anélkül, hogy vélt sérelmére először nálunk keresett volna orvoslást. kabátok óriási választékban, olcsón kaphatók Pál és Indra cetnél Zalaegerszeg Telefon 170. SPORT. Move ZSE—SzSE II. 2:0 (1:0) Kovács és Török góljaival biztosan győzöd a Move, amelyből a véde!«?m és a halfsor tűntek ki. A Ók>ve atlétikai verseny« jó eredményeket hozott. A 3000 méteres versenyben 1. Háry Move 9*51, 2 Hegedűs Move *0 p,, 3, Bor, gimnázium. 100 méteren 1. Farkas, Move 1 i *7, 2. Kovács gimnázium 11*8 p. 300 méieren 1. Farkas 39 8, 2. Burka. A 3000 méteres csapatversenyt a Move nyerte a gimnázium előtt. Sporthírek. Move II —Diákok 1:1, Budapest—Bécs 5:3, Buda- dest B—Bécs B. 1:1, Csikók— Bukarest 5:2. — Hét hónapi börtönre ítélte a nagykanizsai törvényszék háromnapos tárgyalás után Dene Józsefet a városi kertészetben történt visszaélések miatt.