Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-22 / 89. szám
2. 1938. április 22. Zalaniegyeí F — --------- -- :----------VÁ SÁROLJON ÖN IS CSODALATOS SZÉP ÉRFI INGET jiuroNui. NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPÓT, TOVÁBBÁ A LEGÚJABB NŐI- ÉS FÉRFI DIVATÁRUCIKKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁR ! HORVÁTH JENŐ divatáruüMben (PLÉBÁNIA ÉP0LED I A gyümölcsötökben és a tafearmányfélékben Jelentősebb kánt oíiozoit a tartós fagy. Nem csukták be a feldkirchi jezsuita kolostort. A párisi La Oo x számolt be nemrégiben arrói, hogy a Jé2 us Társaság ismert feidkírchi^neveiö- iníézeiét bezárták. A bezárás indokolása az lett volna, hogy a kollégium tanulói jogtalanul voltak fegyverek birtokában. A La Croix legutóbbi számában most egy feldkirciii levél alapján cáfolja a híradást. A lap szerint a helyzet az, h gy a kollégium tangóit, minihogy az épület egy részét a katonaság számára foglalták le, korábban küldték húsvéti szünetre. Néhány nappal később azonban a katonaság a kollégium termeit ismét kiüri.et- te. Husvái hete után az előadások az intézetben ismét rendesen megkezdődnek. Rövid táviratok. A kormányzó május 22-én vitézeket avar Székesfehérvárott. — A képviselőház pénzügyi bizottsága elfogadta a beruházási javaslatot és ma megkezdte a köiíségveiés tárgyalását. Az egyesijeit bizottságok pénteken tárgyalják a zsidójivaslatot. — Az anatóliai földrengésnek ezer halottja van, 25 falu tombs döit. — Elütött a vonat Sárbogárdnál egy szekeret, három ember meghalt. — A prágai kormány enyhíteni akarja a szudé'a németek helyzetét. — Budapesten egyik könyvkötésié ben egy pénzember többssáz könyvbe magyar pénzt köttetett és igy akarta az országból k csempészni a százezernyi magyar pénzt. Több embert letartóztattak. — Csehország felbomlásáról ír a párisi Gtiegoire, — A spanyol nemzetiek minden fron on folytatták ma is előnyomulásukat. A sertéspestis 10 év alatt 1.14 millió állatot pusztított el. A sertéspestis pusztításáról érdekes kimutatás! közöl a Stud legújabb stáma. A sertéspestis tulajdonképen csak négy évtizede ismeretes nálunk. Először Amerikában tűnt fel, onnan indult a világ minden iája felé. Mint mindenütt, nálunk is borzalmas pusztításokat végzett a sertésállományban, A megvizsgált tiz év lefolyása alatt 1.145 918 sertés pusztult el ebben a betegségben, ame y talán csak egy hányada a valóságnak. Havonta átlagosan 5000 udvar fertőzöltségét jelent k a hatósági orvosok s volt o’yan év, hogy egyes vidékekea a sertésállományból mutatóba is alig maradt egy két darab. A sertés- pestis leküzdése terén az utóbbi évek folyamán állategészségügyi hatóságaink nagyon szép és eredményes küidelmet folytattak, de megállapítható, hogy az oltóanyag drágasága mindig megakadályozta a még hatásosabb védekezést. A seriéspestia nagyarányú pusztításának az a magyarázata, hogy a veszedelmes betegség kórokozó biklétiuma a talajba jutva is sokáig megtarlja életképességét, igy ugyanaron a helyen az új állatállományban ismét megjelenhet a veszély, ha előzőleg minden sertést el is pusztított. A hosszú ideje tartó hideg időjárás és a sűrűn fellépő éjszakai fagyok nagy mértékben aggasztják Zala megye gazdakö zönségét. Szakkörök szer int me gyeszerte jelentős károkat okozott a fagy « gyümölcsösökben es a takarmányfélékben. Igen gyenge termésre lehet számítani dióból, mandulából, barackból, cseres nyéből és meggyből. A merő- gazdaság) művelési ágak közül számottevő a kár a lóherésekben és a lucernásokban. Érzékenyen érinti az állattartó gazdákat, hogy a hideg miatt a legelők és rétek fejlődése erősen elmarad), s igy a legeltetés megakadt. A gabo- félékben eddig nem tapasztaltak nagyobb kárt, de helyenként sokat szenvedtek az o'yan rozsok, amelyek már kalászba hajtottak. Egyébként a pontos, százalékos kárt mág nem lehet megáilapi- tani, 3 erre csak akkor kerülhet sor, ha a hideg idő elmúltával derüli, napos időjárás következik. volna a néhai nagy miniszternek, Klebelsberg Kunó grófnak, a magyar városok fájó sebeire reá- mutató alkotó kezeit és a kezükbe ragadták volna az azokból kihullott zászlót, mey alatt ő csoportosítani akarta a városok képviselőit a magyar yárosok jogos érdekeinek a megvédésére a magyar országgyűlésen. Hí ezt megtették volna férfias, komoly elhatározással — persze a kor- mányelnök hozzájárulásával — ami, amiként annak idején Bühlen István gróf miniszterelnök úr részéről meg is tör'ént, bizonyára a mai kormányelnök urnái is biztosítható led volna. És ha mindez megtörtént volna és ha a városi képvigeiök teljes számban e é- álüak volna egy, az országos politikába beilleszthető — és a városi gondolatot szolgáló — komoly, a városok fejlődését mindenben átfogó javaslataikkal a magyar városok érdekében azzal az energiával, amellyel a falvak problémájával eredményesen működik a kormányzati politika, akkor ma a magyar városok sem állnának o'yan szomorú helyzetben mindenkitől elhagyóban. De ha ez ezideig nem tör ént meg, kérdés, nem történhetnék-e meg és nem volna e most már késő a városi képviselőknek a városok problémáinak megoldását kitűző csoportosítása ? . . . Vájjon a Kormányzati politika nép- szerüiitése síempontjábó! is nem lenne-e célszerű ennek a mozgalomnak ezídőszerinti elindítása azon az utón, amelyet Szeged városának néhai nagy követe megjelölt? . . . Szerény nézetem szerint most sem lenne akadálya a magyar városok érdekeit, tehát a nemzet nagyérdekeit szolgáló ily irányú megmozdulásnak! Igaz ugyan, hogy jelenlegi vallás- és közoklatásügyi miniszterünk — mint designált pártve- zérhelyetles — a Pannónia szállóban jóminapában tartott egységes vacsorán elhangzóit beszédében Pázmány Péterről, a nagy magyar bíborosról taríott beszédének ama részére utalt, amelyben a nagy bíboros legnagyobb tulajdonságaként azt a nagy tényt állította hallgatósága elé, hogy ez a harcos, izig-vérig küzdő ember a nagy célok érdekében nemcsak küzdeni, de megbékélni is tudott. Megbékélt — mondotta a miniszter ur — a nagy cél: a magyar egység gondolaténak érdekében. Ezt kell tennünk — folytaira —- nekünk is, nemzetünk és pár unk érdekében. Itt nem lehet frakciózni, nem lehet csoportosulni, itt csak egy párt lehet, amelynek meghatároztt programjához ragaszkodnunk kell, azt kell szolgálnunk: ez a mi kötelességünk! “ Oivavan a miniszter urnák ezeket a megállapításait, amelyeknek a n*gy bíborosra vonatkozó történelmi meglátásainak nagy igazságát készséggel eliimerjülr, de önkéntelenül is felmerült bennam az egységes pártra vonatkozó gondolata átvitelének ismeretében a kérdés: vájjon az általam említett és a magyar városok érdekében nagy elődjének elgondolása szerinti csoportosulása a vártai képviselőknek beleütközhetik-e a hivatkozott beszédben axiómaként leszögezett és az egységes párt érdekeit szolgáló szigorú tilalomba!? Folyt. köv. A városi gondolat a magyar politikában. Irta : Czobor Mátyás nyug. polgármester. VI. Egyedül Eger városának képviselője, Petró Kálmán dr., aki szivével, leikével városának hűséges szószólója, volt az, aki alapos kimerítő tanulmányra valló beszédében az 1936—1937. évi költségvetés tárgyalása során férfiasán, nyíltan, minden kertelés nélkül rámutatott a magyar városok bajainak okaira s egyúttal azt is megállapította, hogy „a parlamentben nagyon sokat hallottunk minden oldalról különböző témák felvetésével minden érdekeltség ügyének a megjavítását, de a magyar városok ügyét nem hallottuk meg.“ A ó‘a ií elmúllak időszakok, de a parlamentben több ily tárgyilagos, mindent átfogó okos beszéd a magyar városok sorsáról nem hangzott el. Hiába helyeseltek a felszólalónak súlyos igazságokat feltáró beszédjére, kővetője nem akadt, a kormányzatnál is süket fülekre taiálísk azok. Pedig mi sem lett volna észszerűbb, mint felfigyelni ezekre a felve ett s a vidéki városokat súlyosan érintő témákra, amelyek a magyar városok képviselőiben pártállásukra való tekintet nélkül felgyújtották volna az általuk képviselt városok s azokon keresztül az összes magyar városok iránti o'thatatlan szeretet lángjai*, amelyeknek fényénél megláthatták a jól és olcsón akarja bősze roltetni, forduljon bizalommal egyi és Mészároshoz SzabazerG autogénhogosztéSf mindennemű gazdasági gépek javítása. Árajánlat díjmentesen.