Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-15 / 85. szám
2. Zalanegy« Újság i9JC. április 15 A városi gondolat a magyar politikában. Irta: Czobor Mátyás nyug. polgármester. H. IS«”' tökéleteset Nyakkendőt taihnai. Angol sxivetek. Kimuialtam, hogy Klebeisberg beszél, felvilágosít, oktat, irányi mutat és vezet. Nem lehet tehát más kötelességünk, mint felfigyelni reá, az elhivatottra s megszívlelni nagy igazságait, megfogni irányt mutató kezét ás nyugodtan rá lépni arra az útra, amelyen a városi politika munkásai már alapozzák a városi gondolatnak a klebelsbergi nemesveretü pilléreit. A nagy magvető életpályája rövidre szabott ideje alatt, de különösen ku!tuszmini8ztersége idején kutató lélekkel kereste az általános kormányzati politikában óz egész nemzet életét átfogó igazi városi gondolatot Hogy mi vezette őt erre a kutató útjára, rövid, frappáns megállapítására utalok : *Nemzetek életében fontos korporációk a városok.11 Majd másutt különösen a vidéki városokra irányítja gondolatmenetét, Írja: „vidéki városaink életének és fejlődésének kérdése a magyarság trianoni korszakában hasonüthatailanu! fontosabb, mint aminő a kiegyezés korában volt. Akkor Budapest fejlesztése volt a jelszó, ma a városiasság szempontjából a vérszegény vidéki városok és azok hatóköréhez tartozó vidékek fellendítése az egyik legfontosabb nemzeti probléma*. Majd ismét másu t írja lángoló betűkkel : „Nékem elsősorban az a hivatásom, hogy a közfigyelem fényszóróját arra a tényre is ráveíitsem, hogy vidéki városaink képe redkivül sivár, helyenként rút, európai szemnek egyenesen visszataszító.“ Ezek a megállapi ások termelték ki fáj dalomtól átitatott leikéből gondolatainak egyik legszebb gyöngyszemét, hegy „a magyar városok televényföldje a magyar kultúra televényföldje, melyet a Gondviselés finom kerti kultúrák számára jelölt ki.u Ennek a finom kér i kultúrának lett elhivatott legelső munkása: KlebeLberg Kunó gróf Mint szakavatott figyelője és munkása közéletünknek, jogosan mondhatta „A városi gondolat a pol l kában“ c. hírlapi cikkében : „Engen aggaszt, hogy kevés szót hallok a vidéki városok érdekében a p3rlament- ben és a sajtóban. Pedig a törvényhatósági és megyei városok együttvéve elég sok képviselőt küldöttek fel az országgyűlésbe és igy, ha a városok ügyelnének arra, hogy olyan képvis löket válasszanak, akut a városi gondolatot meggyőződéibe! ér tudással képv selni is tudják, a kor nagy nyomatékkel léphe nének fel a parlamentben. Annyival meglepőbb, — Írja tovább — hogy egy öniudalos vár si képviseletnek kevés jsíét látjuk, mert az általános politika terén nem igen akad átfogó párlképző gondolat... és én aggód'a látom, bogy mind a kormánypártban, mind az el lenzéken a városi érdekek öntudatos meglátása, felismerése és képviselete körül vajmi kevés történik.“ Szomorú igazságok ezék és ha (árgyilsgts sunmü nézzük« m..i politikai életet, ma is pontosan fedik e nagy várospoliiikus- mk s»avai a rideg valóságot. Ma is hiányzik az igazi városi gondolat az országos politikából. Hogy Klebeisberg Kunó grófot mi késztette országos poétikánkat oly eu yosan érin 6 ezen le- rúj'ó megállapításaira, megint csak idézem Írásaiból a következőket : „Azok a kulturális akciók, melyeket vidéki városokban folytattam, arra késztettek, hogy jobban merüljek el a pártpolitika felett lebegő nemzeti politika egyik legnehezebb problémájába, a várospolitika fontos kérdiietbe. Minden nagyvonalú politikusnak meg kell látnia, hogy a kultúra fejlődésének gócpontjai világszerte mindenütt a városok s attól, hogy vannak e a szó igazi értelmében vett városok, függ jóformán az, hogy van-e valamely országban fogékonyság a művelődés iránt. “ És felteszi magának a kérdést: „Miért nine* mindezek dacára a parlamentben a vidéki városok érdekében öntudatos városi képviselet? Meg is adja nyomban erre a feleletet: „Mert gyenge maga a városi gondolat; mert még a városok közönsége maga sem látja annak jelentőségét tisztán és nem veszi komolyan azt a választásoknál sem, hinem ellenkezőleg a legkülönfélébb és esetleges helyi incidensektől, személyi ellentétekiő!, agitatorisztikus jelszavaktól vezetteti magát a képviselőválasztások idején.“ Ez az oka annak, hogy amikor és pedig igen helyesen, a faluk érdekében erélyesen szervezkedett hazánkban az agrártársadalom, hallgatva bölcs vezetőik okos szavaira és Budapest is erőteljesen képviselve van a parlament különböző pártjaiban, egyedül csak a vidéki városok sorsáról esik kevés szó; ami esik, az is csak szórványosan egyes szomorú, de legtöbbször politikai önző érdekekből felfújt esetekből kifolyólag és ezért érdekeik sem részesülnek állandóan oly ápo lásban, amire pedig épen fontos országos érdekekből mindenkor szükség lenne. Ugyanis, ha visszatekintünk parlamentünk több időszakos működésére, azt kell tapasztalnunk, hogy egy nagy átfogó várospo litikai gondolat által átmelegitett s megtermékenyitett kormányzati tevékenységről mely a magyar vidéki városok egészséges fej ő- dését ?.z ország fejlődési medervonalával párhuzamosan sistema- tikusan munkálta volna, alig halaiszoA szó, de nem is volt hallgató, mert ilyen tevékenység nem szántotta mindaddig a nagy magyar mezőket, amíg csak Klebeisberg Kunó nagyszabású kuiturmunkája meg nem indult a kormányzati politikának általa irányított ágazatában. A főváros és annak környékén fekvő városok képviselőin kívül bizony ritkaság számba ment, ha egy- egy vidéki város képviselője a maga tudásával erélyesebb hangot adott volna a vidéki városok érdekében történt felszólalásaiban. Ezek a képviselők is inkább az ' ellenzéki oldalró! kerültek ki, m<g a kormányzópártbél a képviselők nagy számához aiányitottan alig akadt olyan képviselő, aki, ha a párifegydem korlátái között is, de feis.óat volna a mrgyar városok sorsát mindenben átfogó tárgykörben és alapos felkészült- »éggel, féifits bátorsággal vallotta volna meg, hogy városaink és az azokban Iskó városi polgárság épo'y fontos értáktényezói a mi- gyar áilsmmk, mint az agrárlakosság által lakott falvak, sőt úgy ku'turális, mint közgazdasági és államháztartási szempontodból a magyar városok azoknál sokkal Eu'yosabban esnek az állami mérleg serpenyőjébe, ennél fogva a magyar városoknak méltán lehet az a kívánságuk, hogy ebben az arányban figyeljenes tevőlegesen az ő életükre, működésűkre és ebben az arányban értsék is meg az ö f másságukat a nemzet egyetemes éledben. Azok a gazdasági, erkölcsi és kullúrális értékek, amelyeket a városi polgárság az állami élet nagy medrébi hangyaszorgalommal belehord, Ösztönözték a magyar városok országos szövetségét arra, hogy épen Klebeliberg Kuíió grófot ké j; fel a városok országgyűlési képviselőinek csoportosítására, hogy a városi gondolat at országos politikában a maga nagy fontosságának megfelelően érvényesülhessen mindenkor az országos politikai tevékenységben. És ő, aki mindig ennek a gondolatnak volt aktiv munkása és akinek a leikét a &i- mogaió szeretet antennái kapcsolták a magyar városok szivéhez, készséggel és nagy örömmel vállalkozott e szerinte is nehéz, de mégis há’ás feladatra. Ennek •do t kifejezést városom egy fontos ügyével kapcsolatosan hozzá intézett felterjesztésemre 1931. jaauár 23 ávat keltezett s általam ma Í3 legkedvesebb emlékként gondosan őrzött válasz-levélben, amelyben ezeket irji: „Ősimén örülök, hogy a magyar városod polgármesterei megérteiiék intencióimat, amelyek a városok kulturális és gazdasági fejlődését szolgálják. Az elmúlt évek súlyos megpróbáltatásai után minden erőnket össze kell szednünk, hogy városainkat kimentsük abból a helyzetből, amelybe önhibájukon kívül jutattak. Törekvésünk csak az lehet, hogy a városi politikát elindiisuk a mai holtpontról és rátereljük a fejlődésnek arra az útjára, amely hivatva van újból uralni a magyar nemre* életét. Kedves kötelességemnek és feladatomnak tekintem ezt elősegíteni és munkásságommal, amennyire csak tehetem, erie fogok törekedni.“ A nagy miniszter nemcsak vállalti, de el is indította a városok áltat óhajtott képviselői csoportosítás iránti mo rgalmat, mert amint Írja a Nemzeti Újság 1931. február 22-én megjeíent számában „a magyar városokért* ez. cikkében „A városi problémák nagy fontosságát belátván vezettek engem akitor, amikor Bethlen István gróf előzetes hozzájárulásával azt a javaslatot tettem az egy*-geg pártnak, hogy aFpitson e párt összes városi képviselőiből városi bizottságot, amely keresni fogja az érintkezézt nemcsak t városokkal, hanem minden tényezőkkel is, amely ;k a magyar városok felvirágoztatásában közreműködni hivatottak.“ Kimcndbalatfan nagy veszteségére azonban nemcsak Szeged városának, amelynek követe volt, de az ö;sies többi vidéki városoknak is, az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen akarata elszóli- totta az élők torából ezt a nagy várospolitikust épen akkor, amikor a legnagyobb szükség lett voína a városok mentésére elindított nagyszerű munkát tovább irányiló vezérre. Hiába remélték a városok, de mind a mai napig nem akadt senki a városi képviselők között, aki átvette volna az alkotó nagy kezekből a Mors Imperator által készített zászlót, ameiy a m3gyar városok sorsának szebb jövendőjét csillogtatta felénk. Pedig hál minő hálás feladat lett volna átvenni örökét 1 Fo yt. köv. — Pehelykönnyű, vizhatat- lan lodenragUn, bö.beri éa esőkabátok Tóthnál. TELEFON ue. VÁSÁROLJON ÖN IS CSODÁLATOS SZÉP ERFI HÍGÉT NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPŐT, TOVÁBBÁ A LEGÚJABB NŐI- ÉS FÉRFI DIVATÁRUCIKKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁR l HORVÁTH JERÖ divatáruüzletében (PLÉBÁMU ÉPÜLET) I
