Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-06-26 / 142. szám

1938. junius 26 Zalamegyei Újság 3. A közegészségügyi rend­szabályok ellenőrzése. Gondoskodni kell jó ivóvízről és a kutak tisztaságáról» A melegebb idők beálltával minden esztendőben megjelennek a hatóságok figyelmezíetesei, ho­gyan védekezzünk azok ellen a veszedelmes betegségek ellen, amelyek a meleg időknek állan­dó kísérői. Elsősorban íermésze tes a tisztaságra figyelmeztetnek a hatóságok, mert a kö{tisztasági szabályok pontos megtartásával a legtöbb be egségnek fő lépése megakadályozható, a már föllépett betegségeknek eredményes gyó­gyítása biz o-itható. A kiaao t rendelkezéseknek azonban c*ak akkor lehet foganatja, ha gondos­kodás történik azoknak szigorú ellenőrzéséről is. A hatósági rendelkezések ki­terjednek az utcák, közterek, ud­varok, lakások, kutak tisztaságára is. Az utcán, téren és udvaron könnyen ellenőrizhető minden, a kutaknál azonban már nehezebb az ellenőrzés, azért kell tehát a kutakat fokozott ellenőrzésben ré­szesíteni. Az utóbbi időkben so­kat foglalkoznak az ivóvíz ellá­tásnak kérdésével és ezen a té­ren olyan adatokat gyűjtöttem, amelyek szomorúan igazolják azt, hogy nálunk még igen sok a baj, igen sok helyen nélkülözi a la­kosság az egészséges ivóvizei. Zalaegerszegen minden udvarban van kút, de nem minden kútnak vize él­vezhető. A közegészségügy érdeke pe­dig megkívánja, hogy a lakosság csak olyan kutat használjon, amelynek vize alkalmas az ivásra. Épen ezért kellene számbavenni a városnak minden kútját és, ha komolyan vesszük a város közegészség ügyét, akkor meg kell azokat alaposan vizsgálni. Amelyek nem szolgáltatnak iható vizet, azokat be kell temetni, hogy betegséget ne okozhassanak. Különös figyelmet kell fqrditani az úgynevezett közkutakra, ame­lyeket egész utca- vagy város­részek használnak. Ezeknél meg kell akadályozni azt, hpgy, ha vedres a kút, a közös vederből igyanak, vagy abba edényt merít­senek. A közegészségügynél fontosabb kérdést nem ismerünk. Sajnos, ezzel régebben keveset törődtek, azért nélkülözi az országnak nagy része még ma is a jó ivóvizet. Igaz, elismeréssel kell szóianunk a kormányzatról akkor, amikor ezen a helyzeten javítani kíván, de ennek a javításnak gyorsabban és alaposabban kell történnie. Ami pedig a zalaegerszegi ivóvíz­ellátást illeti, csak megismétel­hetjük — az előző évek szomorú tapasztalatai alapján — azt a kí­vánságot, hogy vizsgáljanak meg minden kutat, a közkutskat pedig, ha már vannak ilyenek, a legszi­gorúbb felügyeletben részesítsék, mert a közkút, ha fertőzött a vize, sokkal nagyobb veszedelmet okozhat, mint a magánké. VITA Ml NOS 'KRÉM védi a bőrt az időjárás káros behatásai és napégés ellen, megerősíti az arcbőr egyenletes és erőteljes lebarnulását, megakadályozza annak fájdalmas felégését és hámlását Napozásnál, sportnál nélKülözöetetlen. Kis doboz —.50, nagy doboz 1.—, családi doboz 2.— Egy 13 éves gyermek kimentett a Zalából egy kisleányt. Zalaegerszeg határában a Zala folyóban bátor életmentés játszó­dott le. Tóth János favágó tiz éves kisleánya a városból Ne- szelejbe akart eljutni és pedig a Zala folyón keresztül. A Böhm malom és a Gömbös malom kö­zött belement a folyóba és gá­zolni kezdte a vizet. A közelben a réten gyermekek játszadoztak, köztük Péter Sándor zalaegerszegi erdőfelügyelőségi altiszt 13 éves Sándor nevű fia. A gyermek észrevette, hogy a kisleány a vízben gázol és egy­szerre csak elnyelte a viz. Nem sokat habozott, hanem letépte magáról a kabátot és a mellényt, majd belevetette magát a vizbe. A jó úszó fiú hamarosan meg is találta a viz alatt a kisleányt, a nyakánál meg tudta fogni és ki­vonszolta a partra. Itt fejre állí­totta a kisleánt és kifolyatta belőle a lenyelyt nagymennyiségű vizet, azután egészen magához téritette a leányt. A ritkaságszámba menő ügyes­séggel és bátran végrehajtott élet­mentés után megkérdezték a kis­fiút, hogyan mert a kockázatos életmentésre vállalkozni. A gyerek minden kérkedés nélkül azt vála­szolta, hogy társai nem mertek a vizbe menni, valakinek pedig meg kellett tenríi. A magyar idegenforgalom alakulása. Gyanús körülmények között holtan találtak a malom előtt egy molná rsegédet. A Magyar Gazdaságkutató Inté­zet a fenti cim alatt gondosan összeállított és számos statiszti­kai tabellával ellátott füzetet adott ki. Budapest idegenforgalma az elmúlt 10 évben jelentősen emel­kedett. Az emelkedést nem is annyira az idegenek száma jelzi (a javulás itt csak 6'6 százalék), mint inkább az éjszakázásoké, amely 651.000 ről 910.000-re emelkedvén, 40 százalékos javu­lást mutat. Ez a javulás azonban nem volt általános irányú, mivel közben a belföldi forgalom roha­mosan ellanyhult. Mig 1927-ben a belföldiek 364.000 éjszakát töltöttek Budapesten, 1937-ben már csak 257.000-et. Hogy az "“összes éjszakázások száma mégis 40 százalékkal növekedett, az annak volt köszönhető, hogy a külföldiek éjszakázásának száma 287.000-ről 653 000-re szökött fel. A belföld forgalmának ha­nyatlása egészségtelen tünet. Bu­dapest összidegenforgalmát te­kintve a leglátogatottabb hónap augusztus (Szent István), azután május (Nemzetközi Vásár) és szeptember. A belföldről eredő forgalomban első helyen áll május (Nemzetközi Vásár), má­sodik helyen március (Mezőgaz­dasági Kiállítás) és csak a har­madik helyen augusztus (Szent István). Noha a füzet túlnyomó részben Budapest forgalmával foglalkozik, megemlékezik a Ba­latonról és a vidéki városokról is és az ezekre vonatkozó szám­adatai is érdeklődésre tarthatnak számot. A Balatonra vonatkozó idegenforgalmi statisztika a Gaz­daságkutató Intézetnek is csak 1932 óta áll rendelkezésére és igy megállapítható, hogy mig 1932-ben a Balatonnak 42.000 látogatója volt (ebből 2400 kül­földi), 1937-ben már 95.000 (13.000 külföldi). A Balatonnak ez a 95.000 látogatója 1,970.000 éjszakát töltött el, amiből kitűnik a Balatonnak, mint idegenfor­galmi egységnek, a jelentősége. Különösen az esetben, ha meg­gondoljuk. hogy 1937 ben a budapesti éjszakázások száma 910.000 volt. A vezető balatoni fürdőhelyeken az éjszakázások száma: Hévizén 177.000, Siófo­kon 144.000, Balatonfüreden 122.030, Almádin, Lellén 115.000 volt. A legtöbb külföldi Siófokot, Lellét és Hévizet kereste fel. A vidéki városok közül a leg­nagyobb forgalmat Sopron, Pécs és Eger mutatják fel. Ezek után jönnek Szeged és Debrecen. Fekete Miklós dr. Ballon és selyem raglánck és ruhavászon különlegessé­gek Tóth-szabónál. Salomvár községben gyanús haláleset történt, amelyről még nem sikerült megállapítani, hogy véletlen szerencsétlenség vagy pedig bűntény okozta-e? A halott Mesterházy József 44 éves mólnársegéd, özv. Mester­házy Andrásnő alkalmazottja. Mesterházyné fia, aki korábban a malom ügyeit vezette, katonai szolgálatra vonult be és az asz- szony rokonát, Mesterházy Jó­zsefet hívta meg a vezetésre. A molnársegéd csütörtökön este a faluban szórakozott és este tiz óra tájban tért haza a malomba, ahol siobája volt. Másnap pénte­ken reggel holtan találták meg a földön a csúsztató nyilása alatt. A csendőrség megindította a nyomozást és először az a véle­mény alakult ki mind a községi hatóságok, mind a csendőrség körében, hogy véletlen szeren- t csétlenség történt. Az volt a fel­tevés, hogy Mesterházy József a nagy meleg miatt éjszaka kiült levegőzni a csúsztató nyílásba és a 170 centiméter magasságból leszédült a földre. A beton alsp = zaíon jobb arcát és koponyáját összezúzta; felemelkedni nem tu­dott és vérében megfuladt. Délután megtartotta a hulla« szemlét a körorvos és ekkor megváltozott a helyzet. A kőror- vos ugyanis kétségesnek tartotta, hogy az igen erős esési sérülése­ket eséstől kapta volna Mester­házy József. A sérülések termé­szetéből arra következtetett, hogy azok ütéstől származnak és le­hetséges, hogy bűncselekmény történt. Az orvosi vélemény alapján a zalaegerszegi ügyészséget, amely­től korábban már temetési en­gedélyt kértek, újból értesítették. A kir. ügyészség ekkor bonco­lásra tett inditvádyt 3 ezt a vizs­gálóbíró el is rendelte. A bizott­ság ma délulán 2 órakor szállóit ki a boncolás elvégzése céljából. Közben a csendőrség megindí­totta a nyomozást annak megál­lapítására, hogy alátámasztják-e más adatok a bűntény gyanúját, A községben nem tudnak arról, hogy a csendes természetű Mes­terházy Józsefnek haragosa lett volna, igy majd csak a boncolás eredménye dérit világosságot a rejtélyes ügyre. Eladó Zalaegerszegen a Vág utcában egy 169 négyszögöles házhely szép gyümölcsössel. Ér­deklődni lehet Gaál Istvánnál Zalaegerszeg, Vág utca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom