Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-25 / 141. szám
XXI. étHtafpiam I4S. txám. Är» 3 füléi» !S38 junius 25. Szombat, Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc Sserkesztőség és Iiéchenyi-tár 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, -, —= Teleíon8zám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ki lesz erősebb ? A csehországi nemzetiségek nem engednek követeléseikből. Nem > elégesznek meg holmi kis engedményekkel, amiket a prágai kormány részükre kilátásba helyezett s amelyek alig jelentenek többet a semminél, hanem követelik azt, amit tulajdonfeépen meg is Ígértek nekik annak idején a csehek. Az Ígéreteket azután úgy teljesítették, hogy vadul csehesiteni kezdtek. Először kedvezni látszottak a tótoknak, amikor megtartották a felvidéki régi megyei beosztást s a megyék élére tót zsupánokat állítottak. Azután megszüntették a megyéket és ha! nagyzsupát aiakioittak, majd ezeket is megszüntették és kis kerü- leteket csináltak, hogy nagyobb tömegekben ne jöhessenek össze a felvidék lakói. De hogy valamiféle látszat-önkormányzattal hintsenek port a világ szemébe, hát Pozsonyban olyan tartomány-gyűlés félét és országos hivatalt gyártottak. Hogy ezzel mennyire nem elégedtek meg még a tótok sem, azt a mostani helyzet igazolja. A nemzetiségekkel megkezdődtek a tanácskozások, de a sikerre való kilátás teljes reménytelenségében. A kisebbségeknek elhatározott szándéka, hogy addig nem nyugosznak, amig meg nem kapják mindazt, amit követeinek. Ez a határozott fellépés most kiugratta a nyulat a bokorból. Benes, g csehszlovák köztársaság elnöke, ( inkább lemond, de — nem enged. Most azután előáll a kérdés: ki lesz az erősebb? Benes-e, aki Masarykkal együtt íelekíirtölíe a világot mindenféle valótlanságokkal s akinek egyedüli célja : el- csehesiteni az odagyömöszöit kisebbségeket, vagy a kisebbségek, amelyek az „államalkotás“ idején ígéreteket kaptak arra, hogy megtarthatják nemzetiségeket annak minden járulékaival 'együtt. Benes és társai annyira bíztak nagy protekíorukban, Franciaországban, majd a „hatalmas“ szovjetben, hogy mosolyogva fogadták a kisebbségi mozgalmakat, amelyeket könnyen elintéshe* tőknek tartoltak. Azt hitték elég az, ha egyszerűen nemet mondanak, vagy vahmi kis morzsáca- kákkal kielégíthetik őket. De csalódtak. A nagy pártfogók mintha már nem törődnének velők annyit, mint előbb, mintha a pártfogók is belátnák már azt, hogy nekik sokka! fontosabb, sokkal elöbbre- való teendőik vannak, mint a prágai akaratot érvényre juttatni. Igaz, Európa érdeklődése ma is Csehország felé fordul, de nem azért, hogy bámulja a dicső cseh nemzetet és tüzön-vizen keresztül garantálja határait, hanem azért, mert kiváncsi arra, hogyan omlik össze egy ország, amit tisztán hazugságokra építettek. Kenetteljes beszédek hallatszanak ugyan még Nyugatról, de ezekből kiérezhető, hogy látják már Csehország jövőjét és c^ak arra törekszenek, hogy hóborumente- sen legyen lebonyolítható a dolog ás ne zavarja meg semmi a temetést. Benes lemondása a kisebbségek győzelmét jelenti. Már pedig, ha Benes távozik az elnöki székből, akkor megbukott az az irányzat, amely Csehszlovákiát kitermelte, sőt sz európai béke érdekében szükségesnek látta annak életrehivánát. Hodzsa, a magyarból lett tót, ha miniszterelnöke is ma Csehországnak, nem azon az utón halad, amelyiken Benes, nem annak az eszmé nek képviselője ma már, amely Benest és társait kitermelte. Az ő íelkiismereie nyugodt perceiben mást súg neki; azt, hogy Csehszlovákiára nincs szükség. Benes vallhatja azt, hogy a cseh és tót nép és a nyelv ugyanaz; Hodzsa, a tót azonban erre nem képes, mert fél, hogy Kivetik a tót nép közösségéből. Csehszlováknak még csak nevezhette magát; ám, ha a kisebbségek követeléseit teljesítik, nem lelsz többé „csehszlovák“ s ez esetben Hodzsának is szint kell vallania. És az bizonyos, hogy tótnak vallja magát, de nem harcolhat azokért a csehekért, aktk nemzetét olyan szégyenletesen becsapták. Prágában tehát nem lesz keresnivalója. Ha pedig Prága újból centrálista embert állít az állam élére, mint ahogy mást nem is állíthat, akkor megint élűiről kezdődik a hscc, mert a cseh cseh marad és az irányzat az esetleges kisebbségi jogoknak szűkítésére törekszik. Itt teljesedik be azután a végzet Hazugságra lehet építeni, de az ilyen épületnek rnaradan- dóságot biztosítani még sohasem sikerült. A képviselőház elfogadta a szesz- javaslatot. Budapest, junius 24. Reményi- Schneller pénzügyminiszter a képyiselőház mai ülésén benyújtotta a Nemzeti Bank alapszabályainak módosításáról és ezzel kapcsolatban egyes pénzügyi műveletekről szóló törvényjavaslatot. Majd a szesztörvényjavaslat részletes vitáját folytatták és néhány felszólalás után részleteiben is elfogadták a javaslatot. Utána a hegyközségi javaslat tárgyalását kezdték meg Baross Endre előadásában. A csehek üldözik a tótokat. A külpolitika híreiPrága, junius 24. A politikai miniszterek bizottságának tárgyalásairól jelentik, hogy a szudéía németek képviselői 'kijelentették, hogy minden olyan engedményre hajlandók, amelyek jogaikat nem sértik. Hir szerint a németek emlékiratából a kormány sokai elfogadott. A tárgyalások a németekkel egyelőre szünetelni fognak, de remény van arra a kormány véleménye szerint, hogy vágül is létrejön a megegyezés a nemzetiségi alkotmány ügyében. A cseh kormány most a szlovákokkal fog tárgyalni, ezek a tárgyalások azonban nem Ígérnek sok eredményt a tótokat ért sok zaklatás mialt. Pozsonyban például a cseh, kormány igen szigorú intézkedéseket tett a tótok ellen. Több tót vezetőt let?rtóz(attak, az egyetemen pedig nyolc végzett tőt hallgatónak megtagadták a bizonyítvány kiadását. A tót képviselők a prága tárgyalások során tiltakoznak az erőszakosságok ellen. London, junius 24. A Reu'er iroda jeleniéss szerint a német— cseh tanácskozás után Hodzsa hangoztatta, hogy a cseh kormány meg akarja oldani a problémákat. Már a közeljövőben megkezdik a közigazgatás reformját és széleskörű önkormányzatot --karnak biztosítani a szudéía németek számára. A Daily Telegraph arról ad hirt, hogy Prága a német emlékirat több pontját elfogadta. London, junius 24. Az alsóházban Churchill szóvá tette az angol kereskedelmi hajóknak spanyol vizeken történt megtámadását és kérdezte a kormányt, milyen intézkedéseket foganatosít a hajók védelmére. Buttler államtitkár kijelentette, hogy az angol hajózás nem vonulhat ki teljesen a spanyol vizekről, de óvatosságra szükség van. A kormány egy-két hajó miatt nem hajlandó Angliát háborúba sodorni. Angol kormánykörökben bíznak a spanyol kérdés békés elintézésében. Mussolini az olasz önkéntesek elszállításáról iervezetet dolgozott ki és azt a semlegesség! bizottság elé terjeszti. A spanyol nemzetiek Sagunto irányában ismét előrenyomultak. Az éj folyamán bombázták Sa- guntot, Valenciát és Aiicantet. Róma, junius 24. A Giornaie d’ lilán cáfolja külföldi lapoknak azt a hírét, mintha Olaszország kölcsönt kért volna Angliától és Franciaországtól, s mintha az idei termés rossz volna Olaszországban. Megállapítja a lap, hogy Olaszország a kölcsönügyleteket belföldön bonyolítja le. Az aratás már megkezdődött és kielégítő az eredmény. Prága, junius 24. A lapok foglalkoznak azzal a hírrel, hogy Anglia kölcsönöket és gazdasági támogatást akar nyújtani a középeurópai és balkáni államoknak. A sajtó az ajánlatban a német terjeszkedés ellensúlyozását látja. Feltűnő, hogy a Londonban tartózkodó Tatarescut nemcsak Chamberlein, de Halifax külügyminiszter is fogadta. Anglia támogatást akar nyújtani Romániának is. Rákóczi-emlék Kassán. Kassa, junius 24. A városban II. Rákóczi Ferenc emlékére emléktáblát helyeznek el 60 ezer cseh korona költséggel. Elhalasztották a párisi királylátoggatást. London, junius 24. A királyi család párisi látogatását junius végéről juüus végére halasztották az udvari gyász miatt. Az angol közvélemény, amely nem mentes a babonáktól, örömmel fogadta az elhalasztás hírét, mert az eredetileg tervezett látogatási időpont, junius 28 ika, a sarajevoi királygyilkosság és a Versailles! szerződés évfordulója. Páriában az előkészületeket lassították az elhalasztás miatt. Kivégzett kém. Berlin, junius 24. Ma reggel kivégezték a hazaárulás miatt halálra Ítélt Meina Henriket, aki külföldi állam javára kémkedett és munkájába másokat is be akart vonni.
